Cigándi református templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cigándi református templom
Valláskeresztény
Felekezetreformátus
EgyházkerületTiszáninneni
EgyházmegyeZempléni
EgyházközségCigándi
LelkészKristóf István[1]
Építési adatok
Építése1793 majd 1835 és 1839 között
Rekonstrukciók évei1887, 1923, 1948, 1967, 1993, 2000, 2015
Alapadatok
Befogadóképesség1 211 [2]
Építőanyagtégla
Elérhetőség
Település
HelyPetőfi Sándor u. 85.
Elhelyezkedése
Cigándi református templom (Magyarország)
Cigándi református templom
Cigándi református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 33″, k. h. 21° 53′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 33″, k. h. 21° 53′ 25″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigándi református templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A cigándi (nagycigándi) református templom körítőfallal övezett, dombtetőn álló épület a település központjában. Középkori eredetű gótikus templom keleti szentélyének és nyugati homlokfalának felhasználásával épült 1793-ban és 1835-1839 között. A műemlék törzsszáma: 1278, helyrajzi száma: 1128. KÖH azonosítója: 2712 [3]

A templom melletti parókiát 1894-ben építették.

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

A helyi hagyomány szerint, a templom keleti szárnyát még a husziták építették.[Mj. 1][4] A templomot a 16. század közepén a reformátussá lett lakosok vették birtokba, melyről az 1595-ös összeírás is bizonyságot tesz. Ezt a régi templomot 1793-ban kibővítették, de a megszaporodott számú lakosságnak ez is szűknek bizonyult.[5] [6] Ekkor a hívek egy új templom építésén tanakodtak, ehhez azonban nem volt elég pénzük a cigándiaknak.[7] 1798-ban a templom nagyobbítása mellett döntöttek. Kis- és Nagycigánd lakói azonban nem egyeztek, így a tervekből csak egy magtár valósult meg, amit a lelkésznek építettek.[8] Az 1806. évi egyházi vagyonfelmérés szerint a Nagy-Czigándon fekvő Parochia Fundusa beltelkén egy kőtemplom állott, mely kelet-nyugati tájolású. 9 öl és egy láb hosszú, napnyugat felé való végén és 3 öl és egy láb széles. A templomkert 208 négyzetöl nagyságú, ahol egy 12 öl magasságú erős, vastagfából készült torony állt, amelynek két harangja volt.[9]

Építése[szerkesztés]

Cigánd Református Temploma (régi képeslap)

1832-től a gyülekezet régi templomát (amely a jelenlegi építmény keleti szárnya volt), mai alakjában kezdték el felépíteni.[10] A kelet-nyugati tengelyű középkori eredetű gótikus templomnak meghagyták a keleti szentélyét és a nyugati homlokfalát. E kettő közé építették fel a jelenlegi észak-déli hatalmas kereszthajót. A közel szimmetrikus alaprajzú épület déli homlokzatához, 1836-ban emelték a 32 méter magas tornyot, amelynek fazsindelyes tetejét 1887-ben cserélték ki bádogtetőre. A régi templom nyugati főbejáratát befalazták, és helyette a nyolcszög három oldalával záruló egykori szentélyen nyitottak új bejáratot. A 11×28 méteres belső térben, valamint a régi szentély (ma oldalhajó) 8×10 méteres terében és a karzatokon összesen mintegy ezer ülőhely van.[5] Az építkezés lassan haladt, mert csak 1837-ben nyilvánították befejezettnek.[11] Az addigi bejárat a nyugati oldalon megszűnt, helyére szószék került. A bejáratot a déli és keleti oldalra tették át. Az előbbi lett a nagycigándiak, az utóbbi a kiscigándiak bejárata. Egy ideig a főbejárat (déli oldal) melletti falban márványtábla hirdette az első világháborúban elesettek névsorát. (A tábla később átkerült a hősök emlékművére). 1924-ig festett deszkamennyezete volt a templomnak.[12]

Felújítások[szerkesztés]

A Cigándi Református Egyházközség protocolluma szerint, nagy anyagi nehézségek árán újították meg a templomot 1887-ben. A következő tatarozás 1923-ban[Mj. 2] volt. Ekkor kicserélték a templom teljes tetőzetét és palával fedték be. A deszkapadlás helyett tükörboltozatot létesítettek, a templom tornyát kívülről bevakolták, új karzatot építettek és a templom belső részeit kifestették.[13] A második világháború alatt több találatot kapott a templom, így szükségessé vált renoválása. A felújítási terveket Kiss József ácsmester készítette 1945-ben. A munka 1948-ban fejeződött be. 1958 decemberében szőttes kendőkkel feldíszítve húzták fel a felújított toronyra a toronygombot. 1967-ben újabb külső és belső tatarozás következett. 1993-ban a templomtetőzet cseréje, felújítása történt műemlékpalával. 2000-ben a templom és toronyának külső festése, majd a bejárati ajtó cseréje is megtörtént. 2000 óta a torony órája ismét működik. Az óraütéseket elektronikus harangozórendszer vezérli. 2001-ben a harangállványok cseréje, újravillamosítása, automatizálása, 2002-ben nyílászárók cseréje történt.[6] 2015 nyarán teljes külső renoválást végeztek a templomon. Átfestették az egész épületet és a toronysüveg is újra régi fényében pompázik.

Az épület[szerkesztés]

Leírása[szerkesztés]

A templom nyugati oldala
A templom orgonája

A templomot, a középkori szentély hajójának keleti kétharmadát észak és déli irányban kibővítve alakították ki. Az épület déli oldalán lévő torony, többszörösen ívelt sisakja fémlemezzel fedett, azon volutás díszítés látható. A tornyot háromszög alakú órapárkány koronázza, oldalanként egy-egy órával. A visszaugratottan élszedett sarkú torony déli oldalán, tagolt szalagkeretes záradékú ajtó, amely a templom főbejárata. A földszinttől vízszintes vakolatsávval elválasztott karzatszinten, három oldalon egy-egy, keretezés nélküli, szegmentíves záradékú ablak nyílik, míg a harangszinten oldalanként egy-egy, félköríves záradékú, vakolt szalagkeretes ablak helyezkedik el. A toronyhoz csatlakozó oromfalak lépcsős kiképzésűek. A szentély keleti oldalán a toronyajtóval megegyező formájú ajtó nyílik, felette keret nélküli körablak áll. A templom nyeregtetejét sík műpala fedi.[3]

Belső tere[szerkesztés]

Puritán, egyszerűségében is megragadó belső terének fehér falai, kiemelik a sötétbarna karzatot, a mózesszéket és a vörösbársonnyal körülvett szószéket. Központi helyén az Úrasztala áll (1912) kovácsoltvas ráccsal körülkerítve. A főbejárattal szembeni karzaton látható, az 1907-ben Pécsről hozott 2 regiszteres orgona, melyet Angster József készített. 1989-ben és 2003-ban felújították[6] A templomban 1955 óta van villanyvilágítás, hangerősítése pedig 1992-től működik. [14][15]

Harangok[szerkesztés]

Az 1600-as években két harangja volt az egyháznak. A nagyobbikat 1646-ban öntötték Eperjesen [16], - rajta latin felirat: „Vicem tuum audive et timui Domine” (Hallgatom szavadat s féllek téged Uram). A kisebbik egy mázsás harangon az 1750-es évszám szerepelt.[17]

Ezek a harangok az idők folyamán eltűntek. 1838-ban Kassán öntettek egyet, majd 1909-ben még kettőt. A Kassán öntött harangot az első világháború idején felajánlották a „hadvezetőség rendelkezésére”, egy másikat pedig egyszerűen elkoboztak.[18] 1937-ben rendeletet alkottak az időközben pótolt harangok használatáról:

„Sem pénzért, sem >>Isten nevében<< nem szólaltatható meg a harang, azok vagy hozzátartozóik felett, akik megtagadták a hitet, vagy bármely más formában megbizonyították hitükhöz és egyházukhoz való hűtlenségüket.”

– A cigándi református egyházközség szabályzatából (1937)[19]

1974-ben új harangot öntetett a gyülekezet, mellyel a második világháborúban elvitt hatmázsás harangot pótolták.[20]

  • Nagyharangja: 1015 kg-os, 125 cm átmérőjű, Szlezák László öntötte, Budapesten. Felirata: „Tebenned bíztunk Uram eleitől fogva. Isten dicsőségére öntették a cigándi református egyház hívei az Úrnak 1937. esztendejében...”
  • Kisharangja: 600 kg-os (104 cm) és Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. Felirata: „Isten dicsőségére hívogatni öntették a cigándi református gyülekezet tagjai az Úrnak 1974. évében… „[21] [5]

Harangozás[szerkesztés]

A református parókia Cigándon. A kép előterében a 2017-ben elkészült Kálvin János mellszobor - Czigándy Varga Sándor alkotása - látható.
  • A vasárnap délelőtt 11 órától kezdődő istentisztelet előtt háromszor kondul meg a harang (először 10.00-kor, 10.30-kor majd 10.50-kor), és 8-8 percig szólnak alkalmanként. Az első két harangozáskor egy, a harmadik harangozáskor mind a két harang működik.
  • Vasárnap délután fél háromtól kezdődik a szertartás, előtte a harangszó: 14.00-kor, 14.15-kor és 14.20-kor szól.
  • Ünnepek alkalmával a vasárnapi istentiszteletek kezdési időpontja szerint harangoznak, ideértve Nagypénteket és Áldozócsütörtököt is.
  • A szombati esti és hétköznapi istentiszteletekre, melyek 18 órától kezdődnek csak egyszer harangoznak.
  • Halottnak szól a harang az elhalálozás napján háromszor (reggel, délben, este), ha máshol történt a haláleset (pl.: kórházban), akkor a hazahozatalkor is meghúzzák a harangot.
  • Itthon elhunytak esetén párszor fordult elő, hogy a ravatalozóba kíséréskor is szólt a harang. Ez főleg egyház közeli emberek esetén volt így.
  • A temetés napján szól reggel, délben és szertartás előtt háromszor, oly módon, mint a vasárnap délutáni istentisztelet esetében is.
  • A hétköznap reggel 8 órától kezdődő istentiszteletből már csak a harangszó maradt, mely hétfőtől szombatig 7.50 perckor szól.
  • Esküvőre is háromszor kondul meg a harang a szertartás előtt.
  • Délben nincs külön harangszó a nándorfehérvári csata emlékére, mint sok helyen, mert a toronyóra is jelzi a pontos időt.

A Cigándi Református Egyház lelkészei[szerkesztés]

A cigándi eklézsiában szolgálatot teljesítő prédikátorok nevei hiányosan maradtak fenn, különösen a kezdeti időkből.

Az alábbiak nevét, szolgálati idejét jegyezte le a krónika: [22]

Sorszám Név Cigándi lelkész volt Megjegyzés
1. Kálmáncsehi Márton 1627-1658
2. Azary Péter 1658-1661
3. Dobrai István 1661-1664
4. Musai András 1664-1667
5. Decsi Márton 1667-1668
6. Olasz Péter 1668
7. Tsernáti Sámuel 1700
8. Pányoki Mihály 1700
9. Bizmai Mihály 1700
10. Újlaki Levita 1700
11. Gönczi Izsák 1710-1730 1730-ban Géresre távozott
12. Kálnai Péter 1730-1733
13. Gönczi Izsák 1733-1736 Visszakérették Géresből.
14. Szentpéteri János 1736-1749
15. Tsákvári István 1749-1776 Királyhelmecről hívták. Ő kezdte írni 1749-től, a cigándi református egyházi anyakönyveket.[23]
16. Harsányi Mihály 1776-1816 40 éven át szolgált Cigándon.
17. Tasnádi Nagy József 1817-1826
18. Batta József 1826 káplán
19. Kovács Sz. József 1827-1829
20. Putnoki Nagy József 1829 - 1864 külföldi egyetemen tanult, művei jelentek meg
21. Váradi Dániel 1865-1867
22. Miskolczi Pál 1867-1889 költeményeket írt, Tompa Mihály barátja
23. Páricsy József 1890-1907
24. Ölbey János 1908-1915
25. Janka Károly 1916-1946 mádi születésű, országgyűlési képviselő is volt[24]
26. Réti Gyula 1947-1953
27. Szűcs Lajos 1953-1984
28. Szabó Sándor 1984-1988
29. Makatura József és Makatura Józsefné 1989-2014[25]
30. Kristóf István 2014- jelenleg is Pókakeresztúrról érkezett[26][1]
A cigándi református templom kelet felől nézve

Érdekességek[szerkesztés]

A cigándi egyházról 1595 előtt semmilyen írásos adat nem található, de az egyház birtokában lévő legrégibb kegytárgy egy fedeles keresztelőkancsó, amelynek alján 1527-es karcolás látható.[Mj. 3][27]

További kegytárgyak[szerkesztés]

Ülésrend[szerkesztés]

A templomban a mai napig külön megvan a kiscigándi és a nagycigándi oldal. A lányok a padsorokban, a fiúk és a gyerekek helye pedig a karzaton van. A férfiak padsorában az első sorok az elöljárókat, presbitereket illetik. A nőknél fordított az ülésrend. Itt a fiatalabbak ülnek elől, az idősebbek hátul.

A hitoktatást az államosítást követően, 1948-52-ig a hitoktató lelkipásztor végezte.

Az úr asztalán a következő szöveg olvasható[szerkesztés]

„Az úrban boldogult Tóth József jó emlékére s nagy Isten dicsőségére készítették özv. Harsányi Julianna és szülei Tóth P. Dániel s neje Bodnár Julianna 1912. május havában Készíttette: Behyna, Sátoraljaújhely”

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Ezt a feltevést kételkedve fogadják el a kutatók, ugyanis a husziták észak-magyarországi betörésének kezdeti időpontja 1428 eleje. Ekkor - több oklevél tanúsága szerint is – már volt temploma Cigándnak. Egy másik ellenérv szerint, ha el is jutottak volna a Bodrogköz rejtett zugaiba – ami egyesek szerint vitatható – miért építettek volna fáradságos munkával, az akkoriban meglehetősen lápos, ingoványos mocsárvilág egy kiemelkedő szigetére templomot?
  2. ↑ Kiscigánd és Nagycigánd egyesülésének évében.
  3. ↑ hogy ez az évszám mennyire hiteles, azt még nem sikerült kideríteni.

Jegyzetek[szerkesztés]

A templom 32 méter magas tornya
  1. ↑ a b Már nem csupán a szívében magyar. Észak-Magyarország (eszak.hu), 2015. február 2. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ↑ Nagy István 2004 151. old.
  3. ↑ a b Műemlékem.hu
  4. ↑ Hajdú 1997 111. old.
  5. ↑ a b c Várady 1989
  6. ↑ a b c A cigándi református templom. a Tiszáninneni Református egyházkerület web oldala. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ Nagy 2004 148. old.
  8. ↑ Hajdú 1997 111. old.
  9. ↑ Hajdú 1997 107. old.
  10. ↑ Hajdú 1997 111. old.
  11. ↑ Hajdú 1997 111. old.
  12. ↑ Nagy 2004 149. old.
  13. ↑ Hajdú 1997 113. old.
  14. ↑ Hajdú 1997 114. old.
  15. ↑ Nagy 2004 150. old.
  16. ↑ Hajdú 1997 103. old.
  17. ↑ Nagy 2004 148. old.
  18. ↑ Hajdú 1997 114. old.
  19. ↑ Hajdú 1997 114. old.
  20. ↑ Nagy 2004 150. old.
  21. ↑ Nagy István 2004 152. old.
  22. ↑ Nagy 2004 153-154. old.
  23. ↑ Nagy István 2014
  24. ↑ Magyar Politikai Lexikon 1935. Merkantil nyomda
  25. ↑ Lelkészválasztás előtt a cigándi gyülekezet. Borsod online. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  26. ↑ Tíz éve szolgál a pókakeresztúri gyülekezetben. Vásárhelyi Hírlap 7. évfolyam 26. szám. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  27. ↑ Nagy 2004 148. old.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cigándi_református_templom&oldid=26974932”