Áji vízesések
| Áji vízesések | |
 | |
| Ország |  Szlovákia |
| Elhelyezkedése | Áj |
 Áji vízesések
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 38′ 24″, k. h. 20° 50′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 24″, k. h. 20° 50′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Áji vízesések témájú médiaállományokat. | |
A szlovákiai áji vízesések a magyar határ közelében fekvő áji völgyben, Áj és Ájfalucska falvakat összekötő út közelében találhatók. Ezt az utat olasz katonák építették 1912-ben. Ezen az aszfaltúton három útjelző tábla hívja fel a figyelmet a vízesésekre. Minden évszakban látogatható, azonban a vízmennyiség az időjárástól függ. A több kisebb-nagyobb teraszról lezúduló Garádics-patak helyenként szép vízeséseket alkot. A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.
Állat és növényvilág[szerkesztés]
Az áji völgy és a karsztszurdok hossza körülbelül 6,5 km. Ritka növény- és állatfajok fordulnak itt elő. A növényvilág sokfélesége és bősége a vegetációs zónák inverziójának köszönhető. Ez a völgy választja el a Szlovák Karszt két legkeletibb fennsíkját, a Szádelői fennsíkot és a Jászói fennsíkot. A völgyben folyó Áj patak, az Ördöghídtól kezdődően a szurdok végén lévő travertínó gátakon a 300 méteres magasságkülönbségeknek köszönhetően zuhatagok és tíz különböző méretű vízesés rendszerét hozza létre. Az Ájt és Ájfalucskát összekötő út az úgynevezett Ördöghíd mellett halad el, mely a völgy legszűkebb pontját képezi, és amelyet robbantással szélesítettek ki, hogy megépíthessék az Ájfalucskába vezető utat, ahol az út mindössze 10 méter széles, és 100-150 méter magas sziklafalak veszik körül. Az Áj patak végig az aszfaltút mellett csörgedezik, és jó minőségű karsztvíz forrásból ered. Ez a patak látja el Áj ivóvíz-szükségletét is. A vízmosta mészkődarabokat a nép darázskőnek nevezi. Az egyes vízesésekhez népi mondák is fűződnek. [1][2][3][4][5][6][7]
Történelem[szerkesztés]
Az áji vízesések nemcsak a természet, hanem az emberi kéz alkotásai is, mivel az Áji völgyben a múltban kisebb travertínóbányák és kőbányák működtek. A travertínó a mészkő egy fajtája, amely édesvízi ásványi - vagy termálforrásokból származó víz kicsapódásával keletkezik, és amelyet építő - és burkolókőnek használnak.[1][2][3][4][5][6][7]
Földrajz[szerkesztés]
Az Áj patak körülbelül 14 kilométer hosszú, és a Torna patak bal oldali mellékága. A Szlovák-karszt és a Rozsnyói-hegység (Pipityke alhegység) határán emelkedik a kiemelkedő Szarvas csúcs (947 m) és az Ájfalucskai fennsík (814 m) alatt. A vízesések 1-7 méter magasak, és bőségük a csapadék mennyiségétől függ. Télen a vízesések nagyon gyakran befagynak, és jégfalakat alkotnak. Ezáltal lélegzetelállító műalkotásokat hoz létre a víz és a fagy. A nyári hónapokban kellemes hűvös lengi körül a vízesések környékét a patak hűs vize miatt. A terebélyes fák is kellemes árnyékot nyújtanak. [1][2][3][4][5][6][7]
A vízesések[szerkesztés]
A legnagyobb és leglátogatottabb és vízesések közé tartoznak Ájtól Ájfalucskáig sorrendben:
1. Alsó-áji-vízesés (329 m tengerszint feletti magasság) 5 méteres magassággal (ez a vízesés az aszfaltútról 1-es vízesésként van jelölve, és van egy turista útkereszteződés is “Áji vízesések“ néven 360 m tengerszint feletti magasságban)
2. Nagy-híd-vízesés (342 m tengerszint feletti magasság), magassága kb. 3,1 m
3. Kis-áji-vízesés (349 m tengerszint feletti magasságban), kb. 2 m magas
4. Kishíd-vízesés (355 m tengerszint feletti magasság), magassága kb. 3 m
5. Áji-vízesés (360 m tengerszint feletti magasság), magassága kb. 1,5 m
6. Kövesvályú-vízesés (365 m tengerszint feletti magasságban), magassága kb. 1,4 m
7. Smaragd-vízesés (370 m tengerszint feletti magasság), magassága kb. 1,7 m
8. Nagy-áji-vízesés (373 m tengerszint feletti magasság), magassága kb. 7 m (ez a vízesés az aszfaltútról 2-es vízesésként van jelölve)
9. Középső-áji-vízesés (387 m tengerszint feletti magasság) magassága 5,9 m (ez a vízesés az aszfaltútról a 3. számú vízesésként van jelölve)
10. Felső-áji-vízesés (396 m tengerszint feletti magasság) magassága 5,3 m (ez a vízesés az aszfaltútról 4-es vízesésként van jelölve)
A Nagy-áji-vízesésnél pavilon, padok és tűzrakóhelyek állnak a turisták rendelkezésére. Tüzet csak az arra kijelölt helyen engedélyezett rakni. A Középső-áji-vízesésnél is van egy pad, ahonnan csodálhatjuk a vízesést. Áj községből Ájfalucska községbe közvetlenül az Áji völgyön keresztül vezet a sárga turistaút és a piros kerékpárút. Bár a falvak közötti szintkülönbség körülbelül 400 méter, az Ájfalucska felé vezető út gyalog könnyű, enyhe emelkedővel. Kerékpárral is megközelíthető a vízesések többsége, azonban ez csak a gyakorlott kerékpározóknak ajánlott a nagy szintkülönbségek miatt. Az aszfaltút mellett párhuzamosan vezet egy ösvény az Áj patak mellett. Ezen az úton körülbelül 15-20 perc alatt el lehet jutni a Nagy-áji-vízeséshez. Ez a patak menti ösvény csak gyalogosan járható. Fokozottan kell ügyelni a növényzet védelmére és a patak tisztántartására, valamint az állatvilág meg nem zavarására, mivel a Szlovák Karszt Nemzeti Park része a vízesés és a körülötte elterülő erdők is. [1][2][3][4][5][6][7]
Megközelítés[szerkesztés]
Áj község Torna városánál lekanyarodva érhető el, amely a Zólyom - Losonc–Rozsnyó–Kassa-útvonalon vezető I. osztályú 16-os (I/16) út mellett található. Kassa irányában balra, Rozsnyó irányában pedig jobbra található az Áj felé vezető letérő. A falu autóbusszal is megközelíthető mind Kassa, úgy Rozsnyó felől is, azonban Torna községben át kell szállni mindkét esetben. Tornáról naponta három busz közlekedik Ájba oda-vissza. A legközelebbi vasútállomás is Tornán található, de a jelenlegi menetrend szerint nem áll meg Tornán egy személy- vagy gyorsvonat sem.
Közvetlenül a faluból a sárga turistaúton Ájfalucska irányába haladunk tovább felfelé az aszfaltúton az első útjelző tábláig (Áji vízesések 360 m tengerszint feletti magasságban) kb. 15-20 percig. A második (nem turista) útjelző tábla az elsőtől kb. 5-7 percre található a fent említett sárga jelzésen Ájfalucska irányába (itt található a Nagy-áji-vízesés és a Középső-áji-vízesés). A harmadik (nem turistajelzés) a második jelzőtáblától kb. 30 m-re található. Keskeny ösvényen a híd alá érünk, ahol a Felső-áji-vízesés található.
Ha autóval közelítjük meg a vízeséseket, csak a második vízesést jelző táblánál állhatunk meg (itt található a Nagy-áji-vízesés), azonban ügyelni kell a közlekedési táblákra, mivel itt sem bárhol szabad parkolni csak az arra kijelölt helyen. Az első (turista) jelzésnél (a híd felett található az Alsó-áji-vízesés) tilos megállni. Egy kis parkoló található közvetlenül a völgyben, a két vízesést jelző tábla között, a GPS-koordináták: N 48°38.285′ E 020°51.0005′. Az Ördöghídnál is van lehetőség parkolására. Ájban is vannak parkolók a községháza mögött, ahonnan szintén kényelmesen megközelíthetőek az Áji vízesések. Ez a parkoló is ingyenes. A vízesések gyalogosan is megközelíthetők Áj faluból az erdei ösvényen, amely az utolsó ház kerítésénél kezdődik. Ez az út szinte az összes vízeséshez elvezet (kivéve a Felső-áji-vízesést, amely csak az útról érhető el).[1][2][3][4][5][6][7][8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Durcek, J. Slovensky kras, Turistický sprievodca. Bratislava: Sport (1989)
- ↑ a b c d e Enciklopédia Slovenska. Bratislava: Vydavateľstvo SAV (1977)
- ↑ a b c d e Miesta (magyar nyelven). Košice Región. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ a b c d e Janota, Dušan, Milan Tesák, Ivan Vološčuk. Krásy a vzácnosti slovenskej prírody. Martin: Osveta (1984)
- ↑ a b c d e Vízesések és mézeskalács házak, Szádelő-túra Szlovákia 1.. (Hozzáférés: 2021. június 3.)[halott link]
- ↑ a b c d e Áji vízesések. [2019. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ a b c d e Ismeretlen csodák a Gömör-Tornai-karszton: az Ördög-barlang és az Áji-völgy. Túraddikt - Úton a természetben. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ Lebilincselő látvány: Tartson velük az Áji vízesésekhez. FOTÓGALÉRIA (magyar nyelven). vasarnap.com. (Hozzáférés: 2021. június 3.)