Piroxén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok. Szerkezetükben az SiO₄ tetraéderek (melyekben egy Si iont négy O^2- ion vesz körbe egy tetraéder csúcsain elhelyezkedve) csúcsukkal összekapcsolódott zegzugos láncai között Mg²⁺, Fe²⁺, Ca²⁺, Mn²⁺, Li⁺, Al³⁺ és Na⁺ ionok találhatók olyan arányokban, hogy a pozitív ionok töltéseinek összege kiegyenlítse az Si₂O4−6 négy negatív töltését. A piroxéneknek a kationok méretétől függően létezik egy rombos és egy monoklin kristályrendszerű sora.

Tartalomjegyzék 1 A rombos sor 2 A monoklin sor 3 A piroxéncsoport tagjai 4 Források 5 Irodalom

[szerkesztés] A rombos sor

ensztatit Mg₂Si₂O₆ bronzit (Mg,Fe)₂Si₂O₆ hipersztén (Fe,Mg)₂Si₂O₆

Az ensztatit, bronzit és hipersztén korlátlan elegyedésű izomorf sort alkot az MgSOo4 és az FeSiO⁴ között elvileg bármilyen aránnyal, de igen ritka az FeO - t 60%-nál nagyobb arányban tartalmazó piroxén. A vasban dús hipersztént ferro-hiperszténnek is nevezik. A hipersztén-félék elsősorban ultrabázisos magmás kőzetekben: hiperszténitben, gabbróban, nóritban, melafirban és diabázban fordulnak elő, rendszerint olivin, spinell és diopszidos augit kíséretében. Az ensztatit és a bronzit inkább mélységi kőzetekben és meteoritokban a hipersztén kiömlési kőzetekben: andezitekben is előfordul. A Börzsöny, Cserhát és a Mátra hegységekben hipersztén andezit, Szarvaskő mellett hipersztén gabbró található.

[szerkesztés] A monoklin sor

a klinoensztatit-félék:

• klinoensztatit Mg₂Si₂O₆
• klinohipersztén (Fe,Mg)₂Si₂O₆
• klino-ferroszilt Fe₂Si₂O₆
• piegonit (Mg,Fe,Ca)₂Si₂O₆

A klinoensztatit a szilikát meteoritokban igen gyakori, a klinohipersztén egyes bázisos magmatitokban fordul elő. A klinoferroszilit ritka ásvány, utómagmás (hidrotermális) működés eredményeképpen keletkezhet. A piegonit andezit és dácit lávakőzetek elegyrésze, de előfordul mélységi tholeiites kőzetekben is. A piegonitban a Mg és Fe mellett megjelenik a Ca kation is.

a diopszid-félék:

• diopszid CaMgSi₂O₆
• hedenbergit CaFeSi₂O₆
• johansenit CaMnSi₂O₆
• spodumen LiAlSi₂O₆
• jadeit NaAlSi₂O₆
• egirin NaFe³⁺Si₂O₆

A diopszid összetételében az Fe⁺⁺ és Mg⁺⁺ iont Al³⁺, és Fe³⁺, esetenként Cr is helyettesítheti. Tipikusan szkarn kőzetek ásványa, amelyek a Ca-ban gazdag üledékekből vagy üledékes kőzetekből hő hatására képződnek. A hedenbergit igen ritka tisztán, többnyire tartalmaz Mg ionokat is. A magnetit ércesedést kísérő, kontakt pneumatolizissel keletkezett ásványtársulások jellegzetes tagja. Alkáli magmás kőzetekben is előfordul. Az egirin az augithoz közeli kémiai összetételű piroxén, amelyben Na⁺ és Fe³⁺ szerepelnek kationként; átmeneti, folyamatos elegysor végét képezi mind a diopszid, mind pedig az augit felé. A leggyakoribb alkáli piroxén. Na-ban gazdag alkáli kőzetekben: alkáli gránitban, ijolitban, eleolitban, szienitben fordul elő, illetve ezek kiömlési változataiban: alkáli trachitban és fonolitban (Mecsektető).

és az augit-félék:

• fassait Ca₈Mg₆(Fe³⁺,Ti)Al(Si₁₄Al₂O₄₈)
• diallág Ca₇Fe²⁺Mg₆Fe³⁺Al(Si₁₄Al₂O₄₈)
• augit (Ca,Na)₇Fe²⁺Mg₆(Al,Fe³⁺,Ti)₂(Si₁₄Al₂O₄₈)

A fassait kontakt metamorf ásvány. A diallág fontos mélységi magmás kőzetalkotó elegyrész: gabbrók, piroxenitek és peridotitok kőzetalkotója. A fassait és diallág átmeneti tagok a diopszid és augit között. Kationjaik között Ca, Fe2+, Fe3+, Mg, és Al is előfordul. Az augit a leggyakoribb monoklin piroxén, egyben a legfontosabb kőzetalkotók egyike. Ca, Na, Fe²⁺ és Mg, valamint Al, Fe³⁺, és Ti is szerepel kationjai között. Ultrabázisos és bázisos kőzetek lényeges elegyrésze, de járulékos ásványként jelen lehet majdnem minden magmás kőzettípusban. Képződik kontakt metamorfózissal is, és megtalálható a szilikát meteoritokban is. A piroxéncsoport a IV. Szilikátok ásványosztályhoz tartozó, az ino- vagy láncszilikátokon belül Si₂O^4-₆ csoportokat tartalmazó tagjait foglalja elkülönült, önálló csoportba, melyek rombos vagy monoklin kristályrendszerben kristályosodnak. Általános képletük: ABZ₂O₆ ahol A= Ca, Fe, Li, Mg, Na; míg a B= Al, Cr, Fe³⁺, Fe²⁺, Mg, Mn²⁺; és Z= Al, Si. A csoportot clinopiroxének és ortopiroxének részre is szokás bontani.

[szerkesztés] A piroxéncsoport tagjai

Aegirin. (névváltozatai: akmit, egirin) NaFe³⁺Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,52 g/cm³.
• Keménysége: 6,0-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: zöld, zöldesfekete, barnásvörös, fekete.
• Fénye: gyantás vagy üvegfényű.
• Pora: sárgásszürke.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Nátrium (Na) =10,0%
• Vas (Fe) =24,2%
• Szilícium (Si) =24,3%
• Oxigén (O) =41,5%

Augit. (névváltozata: fassait) (Ca,Na, Mg,Fe,Al,Ti)₂(Si,Al)₂O₆.

Diopszid. CaMgSi₂O₆.

Ensztatit. Mg₂Si₂O₆.

Esseneit. CaFe³⁺AlSiO₆.

• Sűrűsége: 3,54 g/cm³.
• Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: vöröses barna.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: fehér.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Kalcium (Ca) =16,2%
• Alumínium (Al) =10,9%
• Vas (Fe) =22,6%
• Szilícium (Si) =11,4%
• Oxigén (O) =38,9%

Ferroszilit. (Fe²⁺,Mg)₂Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,95 g/cm³.
• Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: színtelen, zöld, sötétbarna.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: barnásszürke.
• Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
• Kémiai összetétele:
• Magnézium (Mg) =10,5%
• Vas (Fe) =24,0%
• Szilícium (Si) =24,2%
• Oxigén (O) =41,3%

Hedenbergit. CaFe²⁺Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,55 g/cm³.
• Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: barnászöld, szürkészöld. sötétzöld, fekete.
• Fénye: üveg vagy gyöngyházfényű.
• Pora: világoszöld.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Kalcium (Ca) =16,2%
• Vas (Fe) =22,5%
• Szilícium (Si) =22,6%
• Oxigén (O) =38,7%

Hipersztén. (Mg,Fe²⁺)₂Si₂O₆.

Jadeit. Na(Al,Fe³⁺)Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,3 g/cm³.
• Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: fehér, szürkészöld, zöld.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: fehér.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Nátrium (Na) =11,2%
• Alumínium (Al) =11,8%
• Vas (Fe) =2,7%
• Szilícium (Si) =27,4%
• Oxigén (O) =46,8%

Jervisit. (Na,Ca,Fe²⁺)(Sc,Mg,Fe²⁺)Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,22 g/cm³.
• Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: világoszöld.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: fehér.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Nátrium (Na) =6,2%
• Kalcium (Ca) =5,4%
• Szkandium (Sc) =12,1%
• Magnézium (Mg) =3,2%
• Vas (Fe) =5,0%
• Szilícium (Si) =25,1%
• Oxigén (O) =43,0%

Johannsenit. CaMnSi₂O₆.

• Sűrűsége: 3,56 g/cm³.
• Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: zöldesszürke, barna, barnásfekete.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: zöldesszürke.
• Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
• Kémiai összetétele:
• Kalcium (Ca) =16,2%
• Mangán (Mn) =22,2%
• Szilícium (Si) =22,8%
• Oxigén (O) =38,8%

Kanoit. (Mn²⁺,Mg)₂Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,66 g/cm³.
• Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: barnásvörös, rózsaszínes barna.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: világosbarna.
• Átlátszósága: áttetsző.
• Kémiai összetétele:
• Magnézium (Mg) =4,9%
• Mangán (Mn) =33,4%
• Szilícium (Si) =22,8%
• Oxigén (O) =38,9%

Klinoensztatit. Mg₂Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,4 g/cm³.
• Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: Színtelen, zöldessárga, zöld, sárgásbarna.
• Fénye: gyöngyházfényű.
• Pora: zöldesszürke.
• Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
• Kémiai összetétele:
• Magnézium (Mg) =24,2%
• Szilícium (Si) =28,0%
• Oxigén (O) =47,8%

Klinoferroszilit. (névváltozat: klinohipersztén) (Fe²⁺Mg)₂Si₂O₆.

• Sűrűsége: 4,0 g/cm³.
• Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: színtelen, zöld, barna.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: fehér.
• Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
• Kémiai összetétele:
• Magnézium (Mg) =4,9%
• Vas (Fe) =33,8%
• Szilícium (Si) =22,6%
• Oxigén (O) =38,7%

Kosmoklor. (névváltozat: krómdiopszid, ureyit) NaCr³⁺Si₂O₆.

Namansilit. NaMn³⁺Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,6 g/cm³.
• Keménysége: 6,0-7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: barnásvörös, ibolyavörös.
• Fénye: gyöngyházfényű.
• Pora: barnásvörös.
• Átlátszósága: áttetsző vagy opak.
• Kémiai összetétele:
• Nátrium (Na) =10,0%
• Mangán (Mn) =23,9%
• Szilícium (Si) =24,4%
• Oxigén (O) =41,7%

Natalyit. Na(V³⁺,Cr³⁺)Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,55 g/cm³.
• Keménysége: 7,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: sárgászöld, világoszöld.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: zöld.
• Átlátszósága: áttetsző.
• Kémiai összetétele:
• Nátrium (Na) =10,2%
• Vanádium (V) =16,9%
• Króm (Cr) =5,8%
• Szilícium (Si) =24,9%
• Oxigén (O) =42,2%

Omfacit. (Ca,Na)(Mg,Fe²⁺Al)Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,34 g/cm³.
• Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: sötétzöld.
• Fénye: bársonyosfényű.
• Pora: zöldesfehér.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Kalcium (Ca) =11,4%
• Nátrium (Na) =3,3%
• Magnézium (Mg) =6,9%
• Vas (Fe) =2,6%
• Szilícium (Si) =26,6%
• Oxigén (O) =45,2%

Pigeonit. (Mg,Fe²⁺Ca)(Mg,Fe²⁺)Si₂O₆.

• Sűrűsége: 3,38 g/cm³.
• Keménysége: 6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Színe: barna, zöldesbarna, fekete.
• Fénye: üvegfényű.
• Pora: világosszürke.
• Átlátszósága: opak.
• Kémiai összetétele:
• Kalcium (Ca) =1,8%
• Magnézium (Mg) =14,9%
• Vas (Fe) =14,8%
• Szilícium (Si) =25,6%
• Oxigén (O) =43,7%

Spodumen. (névváltozat: kanzit vagy kunzit, hiddenit) LiAlSi₂O₆.

[szerkesztés] Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987.
• http://www.webmineral.com

[szerkesztés] Irodalom

Koch Sándor, Sztrókay Kálmán Imre, Grasselly Gyula: Ásványtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1967.