Salak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A salak zománc- vagy üvegnemű anyag, amely az ércek koholásakor a nyers anyagban levő földes alkotórészek és bizonyos fém-oxidok vegyüléséből vagy tisztán fém-oxidokból keletkezik. A salakban rendesen kovasav van, míg a kénsav, foszforsav, arzénsav, antimonsav, krómsav stb. csak elenyésző mennyiségben szerepelnek. A kovasav mésszel, magnéziával, barittal, mangánoxiddal, vasoxiddal, réz-, ólom-, nikkel-, cink- és kobaltoxiddal és alkáliákkal vegyül. Az alumínium-oxid erős bázisokkal szemben a sav szerepét játssza és alkotja az aluminát-salakot. A felsoroltakon kívül a salak tartalmaz szulfidokat is. A kémia csak orto-, meta- és poliszilikát salakokat különböztet meg. A kohászat a fémtartalom szerint megkülönböztet nikkeles, ólmos, ónos, rezes vagy vasas, a koholás módja szerint pedig nagyolvasztó-, kavaró-, frissítő-, Bessemer-, Thomas- stb. salakot.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pallas nagy lexikona. Szerk.: Gerő Lajos. Bp., 1893–1897.