Arzénsav
| Arzénsav | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Arzénsav |
| Más nevek | Ortoarzénsav, mirenysav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7778-39-4] |
| RTECS szám | CG0700000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H3AsO4 (Csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (Stabil alak) |
| Moláris tömeg | 141,9429 g/mol |
| Megjelenés | Fehér, higroszkópos |
| Sűrűség | 2,50 g/cm3, szilárd[1] |
| Olvadáspont |
35,5 °C[1] |
| Forráspont |
120 °C (vizet ad le)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik[1] |
| Savasság (pKa) | 2,21, 6,93, 11,51[2] |
| Szerkezet | |
| Molekulaforma | Tetraéderes |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1] |
| R mondatok | R45, R23/25, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony. |
| LD50 | 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Foszforsav |
| Azonos anion | Nátrium-arzenát |
| Rokon vegyületek | Arzénessav Arzén-pentoxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős sav, a foszforsavnál valamivel gyengébb. Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.
Előállítása [szerkesztés]
Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.
Felhasználása [szerkesztés]
A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
