Arzénsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arzénsav
Arsenic acid.svg
Arzénsav
Arsenic-acid-3D-vdW.png
Arzénsav
IUPAC-név Arzénsav
Más nevek Ortoarzénsav, mirenysav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7778-39-4
RTECS szám CG0700000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H3AsO4 (Csak oldatban)
H3AsO4·1/2H2O (Stabil alak)
Moláris tömeg 141,9429 g/mol
Megjelenés Fehér, higroszkópos
Sűrűség 2,50 g/cm3, szilárd[1]
Olvadáspont 35,5 °C[1]
Forráspont 120 °C (vizet ad le)[1]
Oldhatóság (vízben) jól oldódik[1]
Savasság (pKa) 2,21, 6,93, 11,51[2]
Kristályszerkezet
Molekulaforma Tetraéderes
Veszélyek
Főbb veszélyek Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)
rákkeltő (kat. 1)[1]
R mondatok R45, R23/25, R50/53[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont Nem gyúlékony.
LD50 48 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Foszforsav
Azonos anion Nátrium-arzenát
Rokon vegyületek Arzénessav
Arzén-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H3AsO4 · ½ H2O összegképletű hidrátja. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H4As2O5), majd metaarzénsavvá (HAsO3) lesz belőle. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As2O5) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As2O3) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:

H3AsO4 H2AsO4 + H+ (K1 = 10−2,19)
H2AsO4 HAsO2−4 + H+ (K2 = 10−6,94)
HAsO2−4 AsO3−4 + H+ (K3 = 10−11,5)

Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As2S5) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl2) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h Az arzénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 18. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok, 334. oldal. ISBN 963-19-5703-9