Nunavut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nunavut
Nunavut címere
Nunavut címere
Nunavut zászlaja
Nunavut zászlaja
Közigazgatás
Ország Kanada
SzékhelyIqaluit
Legnagyobb városIqaluit
Hivatalos nyelvinuktitut, inuinnaqtun, angol, francia
BiztosEva Aariak
MiniszterelnökP.J. Akeeagok[1]
Adatok
Terület2 093 190 km2
Népesség31 152[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nunavut témájú médiaállományokat.

Nunavut (Inuktitut nyelven: ᓄᓇᕗᑦ, [nunaˈvut], fordítása: a mi földünk[3]) territórium Kanadában. A legnagyobb és legkésőbb született Kanada territóriumai és tartományai közt, az ország északi részében, Grönlandtól délnyugatra.

Kanada legritkábban lakott része: csaknem akkora területen, mint az Európai Unió fele, fele annyi ember él, mint egy közepes magyar városban. Ha szuverén lenne, Nunavut volna a világ leggyérebben lakott országa: még a szomszédos, majdnem ugyanakkora területű Grönland népessége is csaknem kétszerese Nunavuténak.

A territórium összterülete 2 093 190 km² (Magyarország területének a huszonháromszorosa), ebből 1 932 255 km² szárazföld és 160 935 km² édesvíz. Népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 áprilisi becslése szerint 31 152.[2]

Az Auyuittuq Nemzeti Park északi vége (Home Bay, Davis Strait)

Jelentős települései: Iqaluit, Rankin Inlet, Cambridge Bay.

Nevének jelentése inuktitutul, az inuitok nyelvén „a mi földünk”. „Nunavuti” (lakó) ezen a nyelven „Nunavummiuq”, többes számban „Nunavummiut”.

Nunavut és fővárosa létrejötte[szerkesztés]

A Nunavuti Törvényhozó Gyűlés épülete Iqaluitban.

Nunavut hivatalosan 1999. április 1-jén vált ki az Északnyugati területek territóriumból a Nunavut törvény (Nunavut Act), illetve a Nunavuti Földigény Egyezmény törvény (Nunavut Land Claims Agreement Act) révén. A kiválás többéves folyamat volt, a határokat már 1993-ban meghúzták. A későbbi Nunavut lakói 1995-ben tartották a főváros-népszavazást, amelynek eredményeképp a keleti Baffin-szigeten fekvő Iqaluit lett a territórium fővárosa.

Nunavut kiválása volt az első jelentős változás Kanada térképén Újfundland tartomány 1949-es létrejötte óta.

Földrajza[szerkesztés]

Szakállas fókák (Erignathus barbatus) egy jégtáblán a Foxe-medencében, Igloolik (Nunavut) közelében.

Nunavut a világ ötödik legnagyobb közigazgatási egysége. A territórium nagy területet kanyarít ki a kontinentális Észak-Kanadából, hozzá tartozik a Kanadai Sarki Szigetív jórésze, illetve a Hudson-öböl, a James-öböl és az Ungava-öböl valamennyi szigete.

Nyugaton a szárazföldön és több szigeten Nunavut nyugaton határos az Északnyugati területekkel, délen szárazföldi határa van Manitoba tartománnyal, a Killiniq-szigeten pedig rövidke közös határa van Új-Fundland és Labrador tartománnyal is. Tengeri határai vannak Québeckel, Ontarióval, Manitobával és Grönlanddal.

A Barbeau-csúcs keletről.

Nunavut létrehozásával jött létre a Kanadai Négyes Sarok az északi szélesség 60°00′00″ és a nyugati hosszúság 102°00′00″ metszéspontjában, a Kasba-tó déli partján: Ez Manitoba és Saskatchewan tartományok, illetve Nunavut és az Északnyugati Területek territóriumok határainak találkozási pontja.

Nunavut legmagasabb pontja a 2616 méteres Barbeau-csúcs a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban, a tartomány északi részén elhelyezkedő, Grönlanddal szomszédos Ellesmere-szigeten.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jane George: P.J. Akeeagok has been selected as Nunavut's next premier. CBC. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
  2. a b A statisztikai hivatal népességbecslései. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 29.)
  3. Origin of the names of Canada and its provinces and territories. Natural Resources Canada, 2007. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. december 24.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nunavut
A Wikimédia Commons tartalmaz Nunavut témájú médiaállományokat.

Magyarul[szerkesztés]

Angolul[szerkesztés]

Turizmus

Sajtó


Koordináták: é. sz. 68° 47′, ny. h. 95° 25′