George Vancouver

George Vancouver
Született	1757. június 22. King's Lynn, Norfolk
Elhunyt	1798. május 10. (40 évesen) Petersham, Richmond upon Thames
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	angol
Szülei	John Jasper Vancouver és Bridget Berners
Foglalkozása	tengerésztiszt, felfedező
Sírhelye	St Peter's Church, Petersham
George Vancouver aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz George Vancouver témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Vancouver (King's Lynn, Norfolk, Anglia, 1757. június 22. – Petersham, Surrey, 1798. május 10.) angol tengerésztiszt, felfedező. Feltérképezte Észak-Amerika északnyugati, csendes-óceáni partvidékét. Róla kapta nevét Vancouver szigete és városa.

Ifjúsága

A Vancouver családnév feltehetően holland eredetű, a van Coevorden (Coevordenből származó) vagy a Van Couwen torzított formája. George Vancouver 1757-ben született a norfolki King's Lynn-ben. 1771-ben, tizenhárom évesen kezdte el pályafutását a Brit Királyi Haditengerészetnél. James Cook második útján, 1772-1775 között kadétként szolgált a HMS Resolutionon. 1776-1778-ban szintén elkísérte Cookot annak harmadik útjára, ezúttal a Resolution testvérhajóján, a Discoveryn; így Vancouver is ott volt, mikor felfedezték a Hawaii-szigeteket. Miután visszatértek Angliába, Vancouvert 1780-ban hadnaggyá léptették elő, és a Földközi-tengeren, valamint a karibi térségben járőröző HMS Europán szolgált. Harcolt az amerikai függetlenségi háborúban az amerikaiakkal szövetséges franciák ellen és gyorsan haladt a ranglétrán, hamarosan első tiszt lett.

1789-ben az Admiralitás felszerelte a Cook hajója után elnevezett HMS Discoveryt, hogy derítse fel a Csendes-óceán déli részén a bálnavadászatra alkalmas területeket. Kapitányává a Cook második és harmadik útján hadnagyként szolgáló Henry Robertset, első tisztjévé George Vancouvert nevezték ki. Mielőtt az expedíció elindulhatott volna, Nagy-Britannia és Spanyolország között 1789-ben kitört a Nootka-válság a mai Vancouver-szigeten fekvő Nootka-öböl hovatartozását illetően, Robertst és Vancouvert pedig ideiglenesen a La Manche-csatornát védő hadihajókra irányították. A válságot 1790-ben békés úton rendezték, majd 1791-ben immár Vancouvert bízták meg, hogy a Discovery kapitányaként és a HMS Chatham kíséretében vegye birtokba az öblöt és térképezze fel a környező partvidéket.

A Vancouver-expedíció

A Mount Rainier képe Vancouver könyvében

A két hajó 1791. április 1-én hagyta el Angliát, majd a Kanári-szigetek és Fokváros érintésével szeptember 29-én érkeztek meg Ausztráliába. Partraszállásuk helyét Vancouver III. György király-öbölnek nevezte el, majd Ausztrália déli partjait követve továbbhajózott és november 2-án kikötött Új-Zéland Déli-szigetén, a Dusky Soundnál. A készletek feltöltése után november 21-én indultak tovább, felfedezték a Snares-szigeteket, a Chatham-szigeteket, majd Tahiti és Hawaii érintésével 1792. április 16-án elérték Észak-Amerika partjait az é. sz. 39° körül és észak felé elkezdték a partvonal felderítését. Április 28-án találkoztak az Robert Gray amerikai felfedezővel és prémkereskedővel, aki a Columbia-folyót kereste.

Április 29-én behajóztak a Vancouver-szigetet a kontinenstől elválasztó Juan de Fuca-szorosba és az angolok kis evezős-vitorlás bárkákkal elkezdték az erősen tagolt, kis szigetekkel tarkított partvonal részletes felderítését. Vancouver az öblök, szigetek hegyek nagy részét barátairól és a legénység tagjairól nevezte el, mint a Mount Bakert (Joseph Baker hadnagyról, aki először meglátta), a Mount St. Helenst (St. Helens bárójáról), a Puget-öbölt (Peter Puget hadnagyról) vagy a Mount Rainier-t (Peter Rainier ellentengernagyról). Június 22-én a mai Vancouver városánál találkozott a spanyol Dionisio Alcalá Galiano és Cayetano Valdés y Flores felderítő expedíciójával. Döbbenten értesült róla, hogy a spanyoloknak már rendelkezésükre áll egy hevenyészett térkép a Georgia-szorosról. Az angolok és a spanyolok közösen térképezték fel a partvonalat, majd három héttel később külön útvonalon a Nootka-öböl felé indultak. Ezen út során az angolok elsőként bizonyította be, hogy a mai Vancouver sziget, Galiano pedig az első volt, aki teljesen körülhajózta.

A Nootka-öböl Vancouver útleírásában

A Nootka-öbölben Vancouver összebarátkozott a spanyol erőd parancsnokával, Juan Francisco Bodega y Quadrával. Kicserélték térképeiket, megegyeztek, hogy a szigetet Quadra és Vancouver-szigetnek nevezik el (később a spanyolok visszavonulásával ez Vancouver-szigetre rövidült), de a terület átadására nem került sor. Itteni tartózkodása idején Vancouver megkapta Robert Gray térképét a Columbia-folyó alsó folyásáról és egyik hadnagyát, William Robert Broughtont néhány csónakkal felküldte a folyón. Broughton egészen a folyó szurdokáig (Columbia River Gorge) feljutott és felfedezte a Mount Hood vulkánt. A közelgő tél elől a brit expedíció Kalifornia partjai mentén délnek hajózott és a hideg évszakot Hawaii felderítésével töltötték.

A következő évben visszatértek British Columbiába, ahol mindössze néhány héten múlott, hogy nem találkoztak az Észak-Amerikát gyalog átszelő kanadai Alexander Mackenzie-vel. Az év nagy részét a mai British Columbiához és Alaszkához tartozó partmenti szigetek (mint a Prince of Wales-sziget vagy a Revillagigedo-sziget) feltérképezésével töltötte. A tél közeledtével délnek hajózott, hogy Kaliforniában sikertelenül keresse Bodega y Quadrát diplomáciai küldetése befejezéséhez, majd ismét Hawaiin töltötte a telet.

1794-ben északnak hajózva a Cook-öbölnél érte el Alaszka partjait, majd innen délre és keletre haladt. Felderítette a Csicsagov-, Baranov-, Admiralitás-, Kuiu- és Kuprejanov-szigeteket. Ezután hazaindult és a Horn-fokot megkerülve 1795 szeptemberében ért vissza Angliába.

Vancouver expedíciója bebizonyította, hogy nem létezik jégmentes Északnyugati átjáró az Atlanti- és Csendes-óceán között. Rendkívül részletes és pontos leírásaival és rajzaival "felhelyezte az északnyugati partot a térképre". Alapossága ellenére azonban a Columbia-folyó és a Fraser-folyó torkolata elkerülte a figyelmét.

Angliai évei

Vancouver visszatérte után több kellemetlenséggel is szembesült. Az expedíción vele tartó és jó kapcsolatokkal rendelkező Archibald Menzies nyilvánosan panaszkodott, hogy szolgáját a kapitány hajószolgálatra is beosztotta; Joseph Whidbey vitorlamester extra fizetést követelt, mert segített a csillagászati mérésekben; egyik volt tisztje, a befolyásos családból származó Thomas Pitt (a fiatalabb William Pitt miniszterelnök unokatestvére) – akit Vancouver Hawaiin megkorbácsoltatott és hazaküldetett, mert parancsa ellenére szexuális kapcsolatot keresett a bennszülött nőkkel – nyíltan zaklatta, párbajra hívta, sőt rátámadt az utcán és fivérével együtt nekiesett a sétapálcájával.

A Pitt politikai szövetségesei által a sajtóban sokat támadott George Vancouver 1798. május 10-én halt meg, alig három évvel azután, hogy visszatért útjáról.

Emlékezete

George Vancouver életnagyságú szobra British Columbia parlamentjének tetején

George Vancouverről számos földrajzi helyet neveztek el:

• a kanadai Vancouver-szigetet
• Vancouver városát Kanadában
• Vancouver városát az USA Washington államában
• a Vancouver-félszigetet és Vancouver-fokot Ausztráliában
• a Mount Vancouvert, Kanada nyolcadik legmagasabb hegyét
• a Mount Vancouvert, Új-Zéland negyedik legmagasabb hegyét
• a British Columbia-i Jervis Inlet Vancouver-öblét

Szobrai megtalálhatók a British Columbia-i Parlament kupolájának tetején, a vancouveri városháza előtt és szülővárosában, King's Lynnben.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a George Vancouver című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Landauer, Lyndall Baker (2013). "George Vancouver". In Magill, Frank N. Dictionary of World Biography: The 17th and 18th Centuries 4. London: Routledge. p. 1355. ISBN 9781135924140
• King, Robert J. (2010). "George Vancouver and the contemplated settlement at Nootka Sound". The Great Circle 32 (1): 6–34.
• Allen, Richard Edward (1982). A Pictorial History of Vancouver, Book 1. Josten's Publications
• Wing, Robert and Newell, Gordon (1979). Peter Puget: Lieutenant on the Vancouver Expedition, fighting British naval officer, the man for whom Puget Sound was named. Gray Beard Publishing. ISBN 0-933686-00-5
• The Voyage of George Vancouver 1791–1795, Volume 1. W. Kaye Lamb (ed.). Hakluyt Society. 1984. ISBN 978-0-904180-17-6
• Vancouver, George and Vancouver, John (1801). A voyage of discovery to the North Pacific ocean, and round the world. London: J. Stockdale
• Vancouver, George Dictionary of Canadian Biography