Gyapjaslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyapjaslepke
A gyapjaslepke hímje
A gyapjaslepke hímje
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropod)
Osztály: Rovarok (Insect)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Lymantriidae
Nem: Lymantria
Faj: L. dispar
Tudományos név
Lymantria dispar
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Phalaena dispar Linnaeus, 1758
  • Ocneria dispar (Linnaeus, 1758)
  • Porthetria dispar (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjaslepke témájú kategóriát.

A gyapjaslepke (Lymantria dispar) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, a Lymantriidae családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsiai eredetű faj, amely Észak-Amerikában is elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

18-35 mm hosszú. A nőstény tora és első szárnya fehéres, barnásszürke harántsávos rajzolattal. Potrohvégi szőrzete barna, csápja fekete, fésűsen fogas. A nőstény - bár jól fejlett szárnyakkal rendelkezik - röpképtelen.

A hím első szárnya sötét szürkés, a nőstényéhez hasonló, de erőteljesebb harántsávos fűrészfogas rajzolattal, szárnyanként egy-egy nyílhegy alakú, fekete szegélyű rajzolattal. A hím csápja nagy, barna, fésűsen elágazó.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény petéit 50-150 darabos csoportokban fák, sziklák, esetleg épületek oldalára rakja, váladékával összeragasztja és hasalji, potrohvégi szőrzetével beborítja. Pete alakban telel. A lárvák áprilisban kelnek ki. A kikelést követően selyemszálat bocsátanak ki, aminek segítségével nagy területre elvitorlázhatnak. A hernyó alapszíne barnásszürke vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedő pontsor található. Ezek közül az első öt pár kék, az utolsó hat pár piros. A hernyó egész teste szőrökkel fedett. Bábozódása előtt hossza eléri az 50-60 mm-t. Bábozódni laza szövedékben, fal- vagy kéregrepedésekben szokott, június-júliusban. Az imágók július-augusztusban kelnek ki. Ekkor kerül sor a párzásra, amelynek során a hímek szexferomon kibocsátásuk alapján találják meg a fák törzsén várakozó nőstényeket.[1]

Növényvédelmi jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyapjaslepke hernyója polifág, néhány kivételtől eltekintve (fagyal, kőris) gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését hátráltatja.

Az eddigi tapasztalatok szerint gradációjára mintegy tízévente kerül sor. A gradáció a természetes ellenségek hatására magától összeomlik, egyes esetekben azonban indokolt lehet a kémiai védekezés is. Ilyen esetben azonban kizárólag a környezetet kevésbé terhelő kitinszintézis-gátló vagy BT-készítmények használata javasolt.

Visszaszorításukban jelentős lehet a természetes ellenségek szerepe. Ilyenek az aranyos bábrabló, illetve egyes fürkészdarázs, fürkészlégy fajok.[2]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]