Mika Waltari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mika Toimi Waltari
Mika Waltari.jpg
Mika Waltari
Élete
Született 1908. szeptember 19.
Helsinki
Elhunyt 1979. augusztus 26. (70 évesen)
Helsinki
Pályafutása
Fontosabb művei Szinuhe; Mikael; Johannesz Angelosz
Mika Waltari signature.svg
Mika Toimi Waltari aláírása

Mika Toimi Waltari (Helsinki, 1908. szeptember 19.Helsinki, 1979. augusztus 26.) finn író. A rendkívül termékeny és sokoldalú finn író elsősorban történelmi regényeiről híres, egyik legismertebb műve az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen, 1945). Magyar vonatkozás, hogy jelentős összeggel támogatta a fóti gyermekvárost.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Toimi Armas Waltari iskolaigazgató és evangélikus lelkész volt, édesanyja, Olga Maria Johansson irodai ügyintézőként dolgozott. A Waltari családnak három gyermeke volt. Mika 1908-ban született, ötéves volt, amikor meghalt édesapja, ezután édesanyja és nagybátyjai nevelték, egyikük Toivo Waltari, teológus, másikuk, Jalo Sihtola, mérnök volt.

Az egyetemen a család kérésének ellenére irodalmat és teológiát tanult, 1924-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Először egy könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd kritikusként. Hosszú utazásokat tett külföldön, több évig élt Franciaországban. 1938-tól csak az irodalomnak élt. Már a háború előtt elismert író volt hazájában.

Míg első regényében az urbánus (városi), dzsesszért bolonduló ifjúságról írt érzékletes kordokumentumot, később „fáklyavivő” elődeihez hasonlóan a múlthoz fordult és igyekezett az apák munkájával összekötő köteléket újrateremteni. Helsinki történetéről írta meg Apáról fiúra című trilógiáját. 1935-ben Állami Díjjal tüntették ki. 1957-től a Finn Tudományos Akadémia tagja volt. Cselekményekben gazdag – gyakran nyugat-európai úti élményeit tükröző – novellái (egyáltalán az is, hogy ezt a műfajt műveli) eléggé példa nélküliek voltak a havas, fenyves tájakon játszódó, hömpölygő stílusú finn irodalomban. A harmincas évek közepétől kezdve fordul a hagyományos finn témák és a helsinki városi élet ábrázolása mellett a bűn világa, filozófiája és pszichológiája felé (Ne legyen többé holnap, novella, 1937).

Legelső regénye az 1928-as A nagy illúzió. Itthon általában történelmi regényeiről ismert. Magyarul a Jézus korabeli Római Birodalomban játszódó két műve is megjelent, az Az ország titka és folytatása, Az emberiség ellenségei. Összesen hét történelmi regényt írt, ezek közül legfőbb művének a Szinuhe számít, mely 1945-ben íródott.

Műfaji érdeklődése széles: írt verseket, drámákat, történelmi nagyregényeket, hangjátékot, pamfletet, sőt detektívregényeket is. Utóbbiak nemcsak népszerűséget hoztak számára, de üzleti szempontból is sikeresnek bizonyultak. Bevételüket Waltari a finn irodalom és színházi élet támogatására használta fel. A finnek körében amúgy sem szokatlan magyarok iránti rokonszenve abban is megmutatkozott, hogy jelentős összeget adományozott a fóti gyermekváros javára, sőt tervezte azt is, hogy ellátogat Magyarországra. Ebben 1979-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.

Az 1980-ban interjúiból és beszélgetésekből Ritva Haavikko által összeállított visszaemlékezéseiben Waltari Maupassant, Csehov és Thomas Mann műveire is utal mint irodalmi példaképekre.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillaggal (*) jelölt művek magyarul is megjelentek.

Kisregényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Isten elől menekülve (Jumalaa paossa, 1925) *
  • Virágzik a föld (Multa kukkii, 1930) *
  • Ne legyen többé holnap (Ei koskaan huomispäivää, 1937) *
  • Ez meg sem történhet (Sellaista ei tapahdu, 1939) *
  • Aranyhajú (Kultakutri, 1946) *
  • Holdvilág (1953) *
  • Fine Van Brooklyn

Regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vígjáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az alma lehull
  • Milliós hiány

Krimi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megmondják a csillagok (Tähdet kertovat, komisario Palmu, 1962)* (magyarul: 1978) ISBN 963-07-0949-X
  • Palmu felügyelő tévedése (Komisario Palmun erehdys, 1940) *

Mesék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karig Sára (szerk)., Mika Waltari: A finn irodalom könyvtára.
  • Mika Waltari: Virágzik a föld
  • Ne legyen többé holnap
  • Ez meg sem történhet
  • Aranyhajú . Gombár Endre utószavával. Európa Kiadó, Bp., 1982. Terj. 350 old. ISBN 963-07-2631-9 .

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mika Waltari témájú médiaállományokat.