Nyírfatapló
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Piptoporus betulinus |
A nyírfatapló vagy nyírfa-kérgestapló (Piptoporus betulinus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a taplóalkatúak (Polyporales) rendjéhez, ezen belül a Coriolaceae családhoz tartozó faj.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
A gomba egyéves termőtestei rendszerint félkör vagy vese alakúak, hátul vastag, rövid, tönkszerű függelékkel rögződnek a fák kérgéhez. Felül párnásan boltozatosak, szélük lekerekített, és lefelé a termőrétegre húzódik. Felületük kopasz, sima, körkörös sávokra nem tagolt, először fehéres, majd szürkésbarna, barna színű, idős korban gyakran felrepedezik, és vékony, bőrszerű kéreg vonja be, amely lehúzható. A termőtestek általában 5-20, néha 30 centiméter szélesek, a fa törzsétől 7-15 centiméternyire állnak el, vastagságuk 2-5 centiméter.
[szerkesztés] Élőhelye
A nyírfatapló az északi félgömbön széles körben elterjedt, és mindenütt gyakori, ahol nyírfák nőnek. A nyírhez erősen kötődik, más fafajokon eddig még nem találták meg. Mindenekelőtt idősebb vagy legyengült fákat támad meg, többnyire az ágcsonkokon keresztül hatol be a törzsbe. A gomba kifejlődéséhez minden valószínűség szerint magasabb lég-, illetve fanedvesség szükséges, amit leginkább láperdőkben, nyírligetekben vagy bükkösökben talál meg, ahol a nyíreket más fafajok túlnövik és beárnyékolják. Egészséges vagy szárazabb helyen álló nyíreket, például utcai fákat alig támad meg.
[szerkesztés] Felhasználhatósága
A nyírfatapló fiatalon ehető, idős korban azonban keserű és élvezhetetlen.
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
