Laboratórium
A laboratórium (köznapi rövidítése labor)[1] különböző dolgok tudományos vizsgálatára szolgáló hely (intézmény, épület, helyiség, asztal stb.).A laboratóriumok a működésüket nemzetközi szinten és országonként is jogszabályok alapján végzik. A laboratórium a köztudatban az orvosi vizsgálatokhoz kötődő helyiség, a valóságban ennél bonyolultabb a helyzet. Jellemzően laboratóriumnak nevezzük azokat a műhelyeket, amelyekben vegyszerekkel dolgoznak.
Története[szerkesztés]
_(14595057960).jpg)
A kémia történetével a laboratóriumi jellegű vizsgálatok kora visszanyúlik az ókorba, hiszen kezdetleges üvegedényeket, valamint kerámiát gyártottak és használtak már azokban az időkben is.[2] Tény, hogy Kleopátra különböző kémiai párlatokat használt fürdője és így teste illatosításához, amit nyilván egyszerű laboratóriumi módszerekkel, mint lepárlás, sűrítmény készítése, áztatás segítségével nyertek a különböző növényi alapanyagokból.
Laboratóriumnak elsőként az alkimisták kísérleteinek színhelyét nevezték. Az alkimisták műhelyeiben főleg kémiai, fizikai eljárásokkal vizsgálták az anyagokat, s értéktelennek tartott dolgokból (vasból, kőből) próbáltak előállítani értékes dolgokat (aranyat).
Történelmi feljegyzésekből, különböző irodalmi és képzőművészeti művekből tudjuk, hogy orvosi laboratóriumi jellegű vizsgálatot végeztek már a középkorban is az orvostudorok és a borbélyok. A vizeletet történetesen felrázták és átlátszó üvegedényben vizsgálták az üledék leszállását (a vesekövességet, gyulladásos folyamatot, vérzést észlelhették), valamint ízleléssel meg tudták állapítani, hogy tartalmaz-e cukrot a vizelet. A megfigyeléseik és tapasztalataik alapján gyógykezelési eljárást tudtak előírni.
A 17. században a személyes tapasztalat megszerzését tartotta a kísérletes természettudomány a legfontosabbnak, ezért a laboratóriumi kutatások erőteljes fejlődésnek indultak mind a morfológia (biológia), mind a mikroszkópos vizsgálatok területén.([3] A gyógyszerészet új hatóanyagokkal vette fel a küzdelmet a fertőző betegségek ellen a 19. században (pl. himlő oltóanyag felfedezése, új elemek felfedezése, mint urán, Edison találmányai, amelyeket elektrotechnikai laboratóriumában fejlesztett ki). A modern laboratóriumok, köztük a bűnügyiek is, a 20. században alakultak ki a korszerű laboratóriumi eszközökkel, mint: munkaasztalok, kémcsövek, lombikok, desztilláló felszerelés, elektronmikroszkóp, centrifuga. Ebben a században jött el a műanyag korszak, amikor is a vegyészet segítségével teljesen új típusú anyagokat ismerhetett meg az emberiség.
A laboratóriumok csoportosítása[szerkesztés]
A laboratóriumokat csoportosíthatjuk
- fenntartásra kötelezettek,
- szakmai felügyeletük,
- hatáskörük (szakmákhoz kapcsolásuk) szerint.
A köztudatban és a valóságban is léteznek fizikai, kémiai, bűnügyi, elektrotechnikai, mechanikai, biológiai stb. laboratóriumok.
A laboratóriumi helyiségekre vonatkozó előírások[szerkesztés]
A laboratóriumi helyiségekről is rendelkező részletes jogszabály a 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet "A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről".[4] A hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete többek között meghatározza a laboratóriumi helyiségekkel szemben támasztott követelményeket:
- Általános követelmények
A vizsgáló intézménynek az adott vizsgálat által megkövetelt előírásoknak megfelelő méretűnek, szerkezetűnek, elhelyezésűnek és elhelyezkedésűnek kell lennie, amely minimálisra csökkenti azon zavaró tényezőket, amelyek a vizsgálat érvényességét befolyásolhatják. A vizsgáló intézmény helyiségeit úgy kell megtervezni, hogy a különböző tevékenységek - amennyiben ez szükséges - egymástól elválasztásra kerüljenek.[5]
- Vizsgálati helyiségek
Laborvizsgálati anyag, emberi vizelet - Az archiválás céljára szolgáló helyiségek
- Hulladékeltávolítás
A rendelet 1. sz. melléklete az előbbiek mellett meghatározza
- a szervezetet és a személyi felelősséget,
- a minőségbiztosítási program rendszerét,
- a helyiség mellett a készülékek, anyagok és reagensek használati előírásait,
- a vizsgálati rendszereket,[6]
- a kísérleti és összehasonlító anyagokkal összefüggő eljárásokat,
- a szabványműveleti előírásokkal kapcsolatos teendőket,
- a vizsgálat lefolytatásának szabályait,
- a vizsgálat eredményéről szóló jelentés követelményeit,
- a kapcsolódó dokumentumok megőrzésével kapcsolatos intézkedéseket.
A rendelet 2. sz. melléklete a felülvizsgálati, ellenőrzési követelményeket és eljárásokat fogalmazza meg részletesen.
Képgaléria[szerkesztés]
-
Vegyészeti laboratórium a 18. századból, mint amit Antoine Lavoisier és kortársai használtak -
Thomas Edison a laboratóriumában, 1901 -
Egy laboratórium az 1970-es években -
Egy biológiai laboratórium 2016-ban, amelyben XX. századi berendezések vannak. -
Orvosi elektron mikroszkóp - laboratóriumi eszköz -
Kémiai laboratórium 2015-ben
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 812. oldal "Tudományos, kül. természettudományi vizsgálatok céljára berendezett helyiség, munkahely."
- ↑ A kémia története
- ↑ Az orvoslás és a test újjászületése a reneszánsz korában" A 17. században, a barokk medicina korában a skolasztika végleg elbúcsúzott; helyét az empíria és a racionalizmus vette át, amely a megfigyelést és a személyes tapasztalatot tekintette a kísérletes természettudomány legfontosabb módszerének. Az optika terén elért haladás különösen kedvezett a morfológiai és a mikroszkópos kutatásoknak, a botanika pedig új hatóanyagokkal gazdagította a gyógyszerkincset (materia medica)." Nemes Csaba Dr. med., Überlingen am Bodensee, Németország Ponticulus Hungaricus XV. évfolyam 7–8. szám · 2011. július–augusztus Akaprint Kft., 2008
- ↑ 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet
- ↑ 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelet 1. melléklet a 42/2014. (VIII. 19.) EMMI rendelethez A helyes laboratóriumi gyakorlat alapelvei és követelményei 3. Helyiségek
- ↑ Ezek meghatározása egyeztethető a Helyes laboratóriumi gyakorlat szócikkben található biztonsági vizsgálatok típusaival (megjegyzés szócikk írójától)
