Mocsári tarkalepke

Mocsári tarkalepke
	Nőstény mocsári tarkalepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Tarkalepkék (Nymphalinae);
Nemzetség:	Melitaeini;
Alnemzetség:	Euphydryina;
Nem:	Euphydryas;
Faj:	E. aurinia;
Tudományos név
	Euphydryas aurinia; Rottemburg, 1775
Szinonimák
	Eurodryas aurinia;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mocsári tarkalepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári tarkalepke témájú médiaállományokat és Mocsári tarkalepke témájú kategóriát.

A mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia) a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a névadó tarkalepkék (Nymphalinae) alcsalád faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Megtalálható Eurázsia nagy részén, főleg a magashegységekben. Magyarországon csak a Dunántúl néhány kisebb tájegységéről (pl.: Bakonyalja, Tapolcai-medence, Őrség) ismert.

Hazánkban jégkori reliktum fajnak tekintik.^[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Eléggé változatos küllemű faj. Szárnyának fesztávolsága 4,5–5,2 cm; a nőstény általában nagyobb a hímnél. Szárnya keskenyebb, mint a többi tarkalepkéé. Mintázata jellegzetesen mozaikos vöröses narancssárga, sárgásbarna és barna, fehér középsávval és a hátsó szárny szegélye mentén jól fejlett fekete pontsorral. A hátsó szárny fonákán világos szalagok és foltok helyezkednek el. Melegebb vidékeken nagyobb termetű és sötétebb narancsszínű, a havasokon kisebb és halványabb.

A sötét színű hernyót apró szőrök borítják. Zöldesfehér bábját fekete pontok tarkázzák.

Mocsári tarkalepke
△ Mocsári tarkalepke

Életmódja[szerkesztés]

Síkvidéken vagy dombságokon leginkább tőzegesedő vagy tőzeges lápréteken, mocsárerdőkben és a láperdők dús lágyszárú növényzettel benőtt tisztásain fordul elő; a száraz hegyoldalakon mintegy 2000 m-ig felkapaszkodik (az Alpokban följebb is).

Röpte lassú; territoriális faj. Keveset repül, sokat ücsörög az alacsony növényeken — ilyenkor széttárja szárnyait. Felhős napokon nehéz megtalálni, mert elrejtőzik a növényzet mélyén.

Egy nemzedéke repül májustól júliusig.

A hernyót fő tápnövénye a réti ördögharaptafű (Succisa pratensis), de megél az útifűféléken (Plantago agg.) és az ördögszemeken (Scabiosa spp.) is.

A félig kifejlett hernyó telel át, társasan, selyem szövedékben.