Mweru-tó
| Mweru-tó | |
 | |
| Ország(ok) | Zambia Kongói Demokratikus Köztársaság |
| Hely |  Kongói Demokratikus Köztársaság Zambia |
| Elsődleges források | Luapula-folyó Kalungwishi-folyó |
| Elsődleges lefolyások | Luvua-folyó |
| Hosszúság | 131 km |
| Szélesség | 56 km |
| Felszíni terület | 5120 km2 |
| Átlagos mélység | 7,5 m |
| Legnagyobb mélység | 27 m |
| Víztérfogat | 38,2 km3 |
| Part hossza | 436 km |
| Tszf. magasság | 917 m |
| Szigetek | Kilwa-sziget Isokwe-sziget |
| Települések | Nchelenge, Kashikishi, Chiengi, Pweto, Kilwa, Lukonzolwa |
| Elhelyezkedése | |
 Mweru-tó
Pozíció a Kongói Demokratikus Köztársaság térképén
| |
 d. sz. 9° 10′ 00″, k. h. 28° 30′ 00″Koordináták: d. sz. 9° 10′ 00″, k. h. 28° 30′ 00″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mweru-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mweru-tó Afrika második leghosszabb folyójának, a Kongónak leghosszabb oldalágán fekvő édesvízű tó. A tó Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán terül el, a Kongó teljes hosszához a maga 110 km-ével járul hozzá, a Kongó felső folyását képező Luapula-folyó és a tóból kifolyó Luvua-folyó között.[1]
A Mweru szó számos bantu nyelven „tavat” jelent, ezért a tavat gyakran csak Mweruként emlegetik
Földrajza[szerkesztés]
A Mweru tavat elsősorban a déli mocsaras területeken átfolyó Luapula-folyó és a keletről érkező Kalungwishi-folyó táplálja. Északi végén a Luvua-folyó vezeti le vízét, mely innen északnyugati irányban halad és a Lualaba-folyóba torkollik, mely később a Kongóba ömlik. A Mweru a Kongó-medence második legnagyobb tava, 150 km-re nyugatra fekszik a medence legnagyobb tavának, a Tanganyika-tónak a déli végétől.[1]
A Luapula-folyó torkolata mocsaras folyódeltát alkot, mely csaknem olyan széles, mint a tó déli vége. A folyó alsó szakasza és a tó bizonyos értelemben egy egységet alkot. Ahhoz képest, hogy a tó olyan területen fekszik, melyben a száraz és esős évszakok jól elkülöníthetőek, a tó szintje és területe nem változik számottevően. A vízszint éves változása 1,7 m, legmagasabb szintjét májusban, legalacsonyabbat januárban éri el.[2] Ennek oka részben az, hogy a Luapula-folyó a Bangweulu-mocsarak és árterület vízét vezeti le, melyek szabályzó hatással vannak a vízáramlásra, az áradásokat pufferként veszik fel és csak fokozatosan engedik a vízelvezetést, részben pedig az, hogy a Mweru-tó vízét elvezető Luvua-folyó hirtelen esésű és gyors folyású, növényzet nem akadályozza folyását.[1] A Mweru-tó szintjének hirtelen emelkedését gyorsan ellensúlyozza a Luvua-folyó gyors vízelvezetése.
A Mweru-tó átlagos hossza 118 km, szélessége 45 km, hosszanti tengelye északkelet-délnyugati irányú. Tengerszint feletti magassága 917 m, jóval magasabb, mint a Tanganyika-tóé (763 m).[1] A tó a Nagy-hasadékvölgy Mweru-Luapula árkában fekszik.[3] A tónak a Kongói Demokratikus Köztársaság felé eső nyugati partja a hasadékvölgyekre jellemzően meredeken emelkedik, az emelkedés a Kundelungu-hegység felé tart, a keleti parton ez az emelkedés nem annyira szembetűnő.
A Mweru-tó a déli oldalán sekély, észak felé mélyül, északkeleten két mélyebb meder található 20 m illetve 27 m mélységgel.[2]
Egy kisebb, mocsaras tó, a Mweru Wantipa-tó (más néven Mweru-láp) fekszik a tótól kb. 50 km-re keletre, a Kalungwishitől északra. A láp lefolyástalan, vize többnyire a Kalungwishiből érkezik egy vízzel átitatott területen, úgynevezett dambón keresztül, de nagyobb áradások esetén vize átömlik a Kalungwishibe és a Mweru-tóba.[4]
Társadalomföldrajz[szerkesztés]
Felfedezése[szerkesztés]
A tavat már az arab és szuahéli elefántcsont-, réz- és rabszolga-kereskedők is ismerték, akiknek egykoron a Kilwa-szigeten volt a bázisa. Kereskedelmi útvonalaik az Indiai-óceán partján fekvő Zanzibárból a Tanganyika-tó partján fekvő Ujijin keresztül a Mweru-tóhoz, majd onnan a Lunda, Luba, Msiri és Kazembe királyságokba vezettek. A nyugat felé tartó kereskedelmi útvonalak ezekből a királyságokból egészen az Atlanti-óceánig húzódtak, így a Mweru-tó egy, a kontinensen átvezető kereskedelmi útvonalon feküdt.[5]
1796 és 1831 között Pereira, Francisco de Lacerada és más portugál kereskedők Mozambikból indulva meglátogatták Kazembét, abból a célból, hogy megállapodást kössenek az Angolába vezető kereskedelmi utak használatáról. A portugáloknak ismerniük kellett a tavat, hiszen csak 5 km-t kellett megtenniük Kazembétől északi irányban, hogy megpillantsák a tavat. A kereskedőket azonban jobban érdekelték a kereskedelmi útvonalak mint a felfedezés és így későbbi beszámolóikban nem említették a tavat.[6] David Livingstone felfedező és misszionárius volt az, akinek a felfedezést tulajdonítják. Livingstone 1867-68-as utazásai során „Moero”-tóként említette a tavat.[7]
Livingstone tanúja volt a tó északi és keleti felén folyó rabszolga-kereskedelem által okozott pusztításnak és szenvedésnek; beszámolói segítettek a rabszolga-kereskedelem elleni határozott fellépésnek. Ennek ellenére még az 1890-es évekig tartott a kereskedelem. Időközben 1870 és 1891 között összetűzések és háborúk robbantak ki Msiri Yeke király valamint a környékbeli főnökök és kereskedők között, mely bizonytalanná tette a területet. Livingstone után nagyon kevés európai látogatott ide, amíg Alfred Sharpe 1890–91-ben, valamint a Stairs Expedíció 1892-ben erre nem látogatott és szövetséget nem kívánt kötni Msirivel. A Stairs Expedíció megölte Msirit és Katangát átadta a belga II. Leopold királynak. Sharpe 1891-ben egyik tisztjét bízta meg az első gyarmati település létrehozásával a Luapula-Mweru völgyben Chienginél.
Történelmi fejlődés[szerkesztés]
A tó nyugati partja Belga Kongó, a keleti partja a brit Észak-Rodézia protektorátus része lett. Bár a Kilwa-sziget a nyugati parthoz fekszik közelebb, mégis Észak-Rodéziához csatolták, következésképpen Zambia rendelkezik a vízfelület 58%-ával, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság 42%-ával.
Települések[szerkesztés]
A Mweru-tó partján számos falu fekszik, melyek közül több csak időszakos tábor. A fontosabb városok a zambiai oldalon Nchelenge, Kashikishi és Chiengi, a Kongói Demokratikus Köztársaság oldalán, Kilwa (a szigettel szemben fekvő város), Lukonzolwa és Pweto.
A Kilwa-sziget mellett két további lakott sziget található a tavon: a zambiai Isokwe-sziget (3 km² ) és egy 2 km²-es sziget a Luapula torkolatával szemben a kongói oldalon.
A tó kongói oldalát érintette az 1999-2003 között dúló második kongói háború. Számos menekült érkezett Zambiába, akiket a Mporokoso és Kawambwa körzetekben helyeztek el.
Szállítás[szerkesztés]
A belgák rendszeres hajójáratot üzemeltettek a tavon, a hajó a Charles Lemaire lapátos gőzhajó volt, mely Kasenga és Pweto között üzemelt, ha a hajó Kilwánál is megállt az út teljes hossza csaknem 300 km volt. Kisebb hajók ma is megteszik ezt az utat. A vízi szállítás a zambiai oldalon kevésbé jelentős, kivéve a Kilwa-szigetre, Isokwe-szigetre és Chisenga-szigetre járó hajókat.
Halászat[szerkesztés]
A Mweru-tó mindig is híres volt nagy keszegeiről (Tilapia macrochir), (helyi nyelven „pa-lay”) melyeket hagyományosan állványokon vagy gyékényszőnyegen szárítottak a napon, ezután került a hal a piacra. (A füstölés és a sózás csak újabban jött divatba.) Harcsa (egyik faja 2 m-esre is megnő), egy pontyfaj, tigrishal, elefánthal és egy szardíniaszerű hal szintén megtalálható a tóban.
Bányászat[szerkesztés]
A Dikulushi külszíni fejtésű rézbánya Kilwától 50 km-re északra, a tótól 23 km-re nyugatra található a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A rézércet nehézgépjárművek szállítják a Mweru-tavon keresztül, kompon, Kilwától Nchelengeig, ahonnan további 2500 km-t tesznek meg a Namíbiában fekvő Tsumeb rézkohójáig.[8]
Turizmus[szerkesztés]
Bár a Mweru-tavat igazán szépnek tartják, a környék turizmus szempontjából fejletlen.[9] A nehéz megközelíthetőség, a természetvédelem hiánya és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1996-2003 között dúló háborúk sem segítettek ezen az állapoton. 60 évvel ezelőtt a tó nyugati és északi partjai hatalmas elefántcsordáknak adtak otthont, a Luapula árterületen zambézi mocsáriantilopok csordái legeltek, a Lusenga Nemzeti Parkban és a Mweru Wantipa Nemzeti Parkban kafferbivalyok, különféle antilopok és oroszlánok éltek. A legtöbb állati populáció csökkent a vadászat, az élőhely elvesztése és az orvvadászat következtében. A zambiai oldalon talán csak a Mweru Wantipa Nemzeti Parkban van turizmusra lehetőség. A körülmények a kongói oldalon, a tótól 75 km-re délnyugatra a Kundelungu Nemzeti Parkban kedvezőbbek a turizmus számára.
Lásd még[szerkesztés]
- Nagy-hasadékvölgy
- Luapula-folyó
- Luvua-folyó
- Kalungwishi-folyó
- Kazembe
- Katanga
- Msiri
- Mweru Wantipa-tó
- Luapula tartomány
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Google Earth Archiválva 2016. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben accessed 29 March 2007. When in flood Lake Bangweulu and its swamps may temporarily have a larger area, but not a larger volume.
- ↑ a b AR Bos, CK Kapasa and PAM van Zwieten: "Update on the bathymetry of Lake Mweru (Zambia), with notes on water level fluctuations". Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben African Journal of Aquatic Science, 31 (1) : 145–150 (2006). Accessed 4 March 2007.
- ↑ P Master, P. Dumont and H. Ladmirant: "Age Constraints On The Luizi Structure". 64th Annual Meteoritical Society Meeting. (2001). Accessed 30 March 2007.
- ↑ See the Lake Mweru Wantipa article for references.
- ↑ The Northern Rhodesia Journal online at NRZAM.org: Dr Blair Watson: "The Occupation of Kilwa Island - Extracts from District Notebook No. 6" Archiválva 2009. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Vol III No. 1 pp70-74, (1956).
- ↑ The Northern Rhodesia Journal online at NRZAM.org: Denis Paine: "Lake Mweru - Its Fish and Fishing Industry." Vol I, No. 2 pp7-13 (1950). Accessed 2 April 2007. "Lacerda was probably the first European to see Lake Mweru," p7. Greek fishermen: p8.
- ↑ David Livingstone & Horace Waller (Ed): "The Last Journals of David Livingstone in Central Africa from 1865 to his Death". Two Volumes. John Murray, London, 1874.
- ↑ Anvil Mining: "Dikulushi Operation". Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Website accessed 30 March 2007.
- ↑ Camerapix: "Spectrum Guide to Zambia." Camerapix International Publishing, Nairobi, 1996.
Hivatkozások[szerkesztés]
- Általános hivatkozások
- Területek, mélységek: AR Bos, CK Kapasa and PAM van Zwieten: "Update on the bathymetry of Lake Mweru (Zambia), with notes on water level fluctuations". African Journal of Aquatic Science, 31 (1) : 145–150 (2006). Accessed 4 March 2007.
- World Lakes Database entry for Lake Mweru
