Szavanna éghajlat
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna.
A két szavanna [szerkesztés]
Erdős szavanna [szerkesztés]
Az esőerdővel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.
Füves szavanna [szerkesztés]
A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert oroszlán vagy a zebra is.
