Tigriscápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tigriscápa
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen
Scarface-tigershark.jpg
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Galeocerdo
Müller & Henle, 1837
Faj: G. cuvier
Tudományos név
Galeocerdo cuvier
Péron & Lesueur, 1822
Elterjedés
Galeocerdo cuvier distmap.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tigriscápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscápa témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscápa témájú kategóriát.

A fogai

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó Galeocerdo halnem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron a tengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. Szereti a meleg tengereket, így a Ráktérítő és a Baktérítő között, mindegyik kontinens partjánál előfordul.A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigriscápa hossza átlagosan 3-5,5 méter, testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt, ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat. A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaladtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani. A mellső úszók hosszúak, ezeket szárnyként tudja mozgatni; velük biztosítja a szükséges felhajtóerőt. A farokúszó nagy felső része gondoskodik a tolóerőről a gyors „hajrához”. A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni. A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgek, csigák, tintahalak, halak, gerinces állatok. A tigriscápa a nagy fehér cápa mellett kíváncsi természetű, ezért sok mindenbe beleharap. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. A természetben a tigriscápák több mint 50 éves kort is megélhetnek.[1] Az emberre az egyik legveszedelmesebb cápafaj. Bár a nagy fehércápát tartják a legveszedelmesebb cápának, mert ő támadta meg a legtöbb embert, viszont alig volt halálos végzetű támadás. Viszont a tigriscápa sokkal több ember halálát okozta, mint a nagy fehércápa. A tigriscápa a bikacápa és a nagy fehércápa mellett, az emberre a három legveszélyesebb cápafaj közé tartozik.[2]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párzás közben a hím nyakánál fogva tartja a nőstényt, de eközben a nőstény nem vagy alig sérül meg, mert vastag és kemény nyakán a bőre. A tigriscápánál a tojások még az anyaállat petevezetékében kikelnek, és az ivadékok elevenen jönnek a világra. A kifejlődéshez feltételezhetően 9 hónap kell, hogy elteljen. Az ivadékok száma 10-80 lehet, de legtöbbjük elpusztul, még az anyaméhében. A legerősebb ivadékok felfalják a gyengébbeket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudósítások cápatámadásokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]