Tigriscápa

Tigriscápa
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae) Nem: Galeocerdo Müller & Henle, 1837 Faj: G. cuvier
Tudományos név
Galeocerdo cuvier Péron & Lesueur, 1822
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tigriscápa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscápa témájú médiaállományokat.

A fogai

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjéhez, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjához tartozó Galeocerdo nem egyetlen faja.

Előfordulása

A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron a tengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. Szereti a meleg tengereket, így a Ráktérítő és a Baktérítő között, mindegyik kontinens partjánál előfordul.A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett.

Megjelenése

A tigriscápa hossza átlagosan 3-6 méter, esetenként akár 9 méter is lehet; testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt, ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat. A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaladtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani. A mellső úszók hosszúak, ezeket szárnyként tudja mozgatni; velük biztosítja a szükséges felhajtóerőt. A farokúszó nagy felső része gondoskodik a tolóerőről a gyors „hajrához”. A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni. A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését.

Életmódja

A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgek, csigák, tintahalak, halak, gerinces állatok. A tigriscápa a nagy fehér cápa mellett kíváncsi természetű, ezért sok mindenbe beleharap. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. A természetben a tigriscápák több mint 50 éves kort is megélhetnek. Az emberre az egyik legveszedelmesebb cápafaj. Bár a nagy fehércápát tartják a legveszedelmesebb cápának, mert ő támadta meg a legtöbb embert, viszont alig volt halálos végzetű támadás. Viszont a tigriscápa sokkal több ember halálát okozta, mint a nagy fehércápa. A tigriscápa a bikacápa és a nagy fehércápa mellett, az emberre a három legveszélyesebb cápafaj közé tartozik.

Szaporodása

Párzás közben a hím nyakánál fogva tartja a nőstényt, de eközben a nőstény nem vagy alig sérül meg, mert vastag és kemény nyakán a bőre. A tigriscápánál a tojások még az anyaállat petevezetékében kikelnek, és az ivadékok elevenen jönnek a világra. A kifejlődéshez feltételezhetően 9 hónap kell, hogy elteljen. Az ivadékok száma 10-80 lehet, de legtöbbjük elpusztul, még az anyaméhében. A legerősebb ivadékok felfalják a gyengébbeket.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
• Fishbase.org

Tudósítások cápatámadásokról

• Tengerészt találtak a cápa gyomrában. origo.hu, 2010. szeptember 17. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
• Dr. Elter Tamás: Cápatámadások 2009-ben (magyar nyelven). divecenter.hu, 2010. január 14