Tigriscápa
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen | ||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Galeocerdo cuvier Péron & Lesueur, 1822 |
||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tigriscápa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscápa témájú médiaállományokat. |
A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjéhez, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjához tartozó Galeocerdo nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron a tengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. Szereti a meleg tengereket, így a Ráktérítő és a Baktérítő között, mindegyik kontinens partjánál előfordul.A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett.
[szerkesztés] Megjelenése
A tigriscápa hossza átlagosan 3-6 méter, esetenként akár 9 méter is lehet; testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt, ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat. A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaladtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani. A mellső úszók hosszúak, ezeket szárnyként tudja mozgatni; velük biztosítja a szükséges felhajtóerőt. A farokúszó nagy felső része gondoskodik a tolóerőről a gyors „hajrához”. A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni. A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését.
[szerkesztés] Életmódja
A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgek, csigák, tintahalak, halak, gerinces állatok. A tigriscápa a nagy fehér cápa mellett kíváncsi természetű, ezért sok mindenbe beleharap. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. A természetben a tigriscápák több mint 50 éves kort is megélhetnek.[1] Az emberre az egyik legveszedelmesebb cápafaj. Bár a nagy fehércápát tartják a legveszedelmesebb cápának, mert ő támadta meg a legtöbb embert, viszont alig volt halálos végzetű támadás. Viszont a tigriscápa sokkal több ember halálát okozta, mint a nagy fehércápa. A tigriscápa a bikacápa és a nagy fehércápa mellett, az emberre a három legveszélyesebb cápafaj közé tartozik.[2]
[szerkesztés] Szaporodása
Párzás közben a hím nyakánál fogva tartja a nőstényt, de eközben a nőstény nem vagy alig sérül meg, mert vastag és kemény nyakán a bőre. A tigriscápánál a tojások még az anyaállat petevezetékében kikelnek, és az ivadékok elevenen jönnek a világra. A kifejlődéshez feltételezhetően 9 hónap kell, hogy elteljen. Az ivadékok száma 10-80 lehet, de legtöbbjük elpusztul, még az anyaméhében. A legerősebb ivadékok felfalják a gyengébbeket.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Fishbase.org
