Nagy pörölycápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy pörölycápa
Sphyrna mokarran at georgia.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Pörölycápafélék (Sphyrnidae)
Nem: Pörölycápák (Sphyrna)
Rafinesque, 1810
Faj: S. mokarran
Tudományos név
Sphyrna mokarran
(Rüppell, 1837)
Szinonimák
  • Sphyrna lewini (non Griffith & Smith, 1834)
  • Sphyrna ligo Fraser-Brunner, 1950
  • Sphyrna mokarran (Rüppell, 1837)
  • Sphyrna mokorran Rüppell, 1837
  • Sphyrna tudes (non Valenciennes, 1822)
  • Sphyrna zygaena (non Linnaeus, 1758)
  • Zygaena dissimilis Murray, 1887
  • Zygaena mokarran Rüppell, 1837
  • Zygaena tudes (non Valenciennes, 1822)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy pörölycápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pörölycápa témájú kategóriát.

A nagy pörölycápa más néven kalapácsfejű cápa (Sphyrna mokarran) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy pörölycápa az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán meleg és mérsékelt övi vizeiben honos ragadozó. Elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati részén, az amerikai Észak-Karolinától a Mexikói-öblön és a Karib-tengeren keresztül egészen Uruguayig terjed, míg ugyanez óceán keleti részén Marokkótól Szenegálig fordul elő; a Földközi-tengerben is van állománya. A másik két óceánban ez a hal Afrika keleti partjától és a Vörös-tengertől Rjúkjú-szigetekig, Új-Kaledóniáig és Francia Polinéziáig fordul elő. A Csendes-óceán keleti partjainál a mexikói Alsó-Kalifornia déli részétől Peruig található meg.

A táplálkozási és szaporodási helyek között nagy vándorutakat tesz meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koponyája kalapács alakú, aminek a két végén helyezkednek el szemei. Hawaii kutatók szerint ennek segítségével az elektromos erőterek változását érzékeli. Orrnyílása a patkó alakú szája előtt található. Felül szürkésbarna, alul fehéres színe van. Hosszúságuk eléri az 5-6 métert, azonban a legtöbbször csak 370 centiméter hosszú, és testtömegük a 400 kilogrammot (a rekord eddig:449,5 kilogramm). Szemét harmadik szemhéj, átlátszó pislogóhártya is védi a sérülésektől, és mivel távol van egymástól és hólyagszerű, 360 fokos látást biztosít.

Jellegzetes feje van

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy pörölycápa egyaránt kedveli a partmenti részeket, de a nyílt tengert is. Gyakran brakkvízben is látható. Általában 1-80 méteres mélységekben tartózkodik, azonban akár 300 méter méyre is leúszhat. Fejlábúakkal, halakkal, rájákkal táplálkozik, és kannibalizmusra is hajlamos. A koponyájában található érzékszerv segítségével a homok alá elbújt élőlények szívverését is képes érzékelni.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a cápa elevenszülő, vagyis a kis pörölycápák az anyjuk testében kelnek ki. Egy alomban körülbelül 13-42 kiscápa van. A kiscápák 56-70 centiméter hosszúak. 250-300 centiméteresen számítanak felnőttnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy pörölycápának ipari méretekben halásszák. Néha a neki vagy más cápafajoknak, vagy akár tonhalaknak szánt hálókba gabalyodik bele. Húsa ehető; frissen, fagyasztva, szárítva, sózva vagy füstölve árusítják. Bőrét a bőriparban, úszóit a levesekben, és a fel nem használt részeit a tenyésztett halak táplálékaként hasznosítják. Májolajából vitaminokat készítenek.

Emberre veszélyes lehet, de hiteles beszámoló pörölycápa-támadásról nem áll rendelkezésre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]