Kékcápa
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Prionace glauca (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékcápa témájú médiaállományokat. |
A kékcápa (Prionace glauca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába, a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe és a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó Prionace nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Világszerte megtalálható, a nyílt vizeket kedveli. Mélységi tartománya 1-350 méter közötti.
Megjelenése [szerkesztés]
A kifejlett nőstény 2,5-3 méter hosszú, a kisebb hím testhossza 1,8-2,5 méter. Felül sötétkék, oldala világoskék, hasi része fehér.
Életmódja [szerkesztés]
Halakkal, kisebb cápákkal, kalmárokkal, rákokkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik. Nagy területeket jár be vadászat közben. Potenciálisan veszélyes az emberre is.
Szaporodása [szerkesztés]
Elevenszülő. Megtermékenyítése belső. A nőstény 12 hónapi vemhesség után 25-50 ivadékot hoz a világra.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 1.)
- Fishbase.org
- Arkive.org
- Marinelife.hu

