Kalmárok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kalmárok
Közönséges kalmár (Loligo vulgaris)
Közönséges kalmár (Loligo vulgaris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Belsővázas fejlábúak (Coleoidea)
Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)
A. Naef, 1916
Alrendek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kalmárok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmárok témájú kategóriát.

A kalmárok (Teuthida) a fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoznak.

Őseik, az őskalmárok még páncélos állatok voltak. Átlag testméretük 40 és 100 centiméter között volt. Legnagyobb ellenségeik a Plesiosaurusok és az őscápák voltak. Sok kalmár veszélyeztetett, mivel tömegével halásszák a Mexikó és az USA partjainál. Húsuk finom és fehérjedús. Az indiai őslakosok egyik kedvenc eledele a kicsi, még alig megszületett kalmár.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb fajuk az Atlanti-óceánban, 120 és 3200 méter között él.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akadnak köztük óriásiak és egészen aprók is. Két legnagyobb fajuk, a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) 14, az óriáskalmár (Architeuthis dux) 13 méter hosszúra is megnőhet, a legkisebb pedig alig éri el a 2 centimétert. Nyolc egyforma hosszú karjuk, és két nagyobb visszahúzható végtagjuk van. Fejükhöz képest nagy a szemük, és kitűnő a látásuk.

A mai kalmárok természetes ellenségei a barrakudák és a cápák. Legfőbb ellenségük mégis az ember. Az immunrendszerük nagyon erős. Vadászat során nem csak a fényük, hanem a gyorsaságuk is hasznukra válik. A kalmárok is tintafelhőt bocsátanak ki, ha megtámadják őket, majd gyorsan elúsznak. A kalmárokat régen ,kalamájóknak' nevezték.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő táplálékai a kisebb halak, csigák és kagylók. Sok fajuk csoportosan vándorol, de vannak magányosan vándorlók is. A legjobban ismert kalmárfajok közül a legelterjedtebb a közönséges kalmár, a legritkább az atlanti hosszúszárnyú kalmár.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyakalmárok mindig a mély vizekben hozzák világra utódaikat. Az utódok egy burokból jönnek a világra, amely az ellés után leválik a kifejlett példányról. Ez csak a nőstény egyedekben található meg. Ebben a burokban fejlődnek ki a kis kalmárok, amely a szüléskor szó szerint kifordul az anyából. Egy példány akár 2 000 000 utódot is a világra hozhat. A kicsik már maguktól táplálkoznak.

Mozgása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalmárok nagyon különböző módon mozognak, ha lassan vagy gyorsan kell úszniuk. Amikor vadásznak, vagy menekülnek és gyorsan kell mozogniuk, akkor lökhajtással viszik magukat előre. Az állatok vizet szívnak a köpenyüregükbe, amely körülveszi a testükett, majd a tölcséren keresztül nagy nyomású vízsugarat fecskendeznek ki, amely az ellenkező irányba tolja őket. Amikor lassan haladnak, akkor úszóik nyugodt, hullámzó mozgásával hajtják magukat előre. Úszók segítségével előre és hátra is haladhatnak. Ha az állat magasabb vízrétegekbe akar emelkedni, mindig rézsútosan tartott testtel, rendszerint teste hátulsó részével előre emelkedik fel s csak ritkán fejjel előre. Alábukás alkalmával mindig a fej irányában mozog. A test hossztengelye nyugodt úszás avagy lebegés közben mindig vízszintesen fekszik. Ellenségei elől a tölcsérből kilökött vízoszlop lökőerejének a felhasználásával menekül, teste hátulsó részével előre, úszóit a hasoldalára csapva. Ezek a menekülő mozdulatok esetleg olyan hevesek lehetnek, hogy az állat kirepül a vízből és fellendülhet valami arra járó hajó fedélzetére. Meneküléskor a tölcséren kilövellt vízbe festékanyagot is enged, ami az ellenség látását megzavarja.

Rendszertani besorlásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:

Myopsina[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Myopsina az alrendbe 2 család tartozik:

Oegopsina[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oegopsina az alrendbe 27 család tartozik:

Bizonytalan helyzetű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Parateuthis tunicata

Mondaviláguk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kalmárokhoz sok monda, legenda fűződik. Óriási tengeri szörnyek, mint a kraken lehúznak a mélybe nagy hajókat is. Ma már tudjuk hogy ilyenre a ma élő óriáskalmár nem lenne képes.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brehm az állatok világa egy kötetben 1992