Histioteuthidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Histioteuthidae
A Histioteuthis nembe tartozó példány
A Histioteuthis nembe tartozó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Belsővázas fejlábúak (Coleoidea)
Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)
Alrend: Oegopsina
Család: Histioteuthidae
Verrill, 1881
Nem: Histioteuthis
D’Orbigny, 1841
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Histioteuthidae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Histioteuthidae témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Histioteuthidae témájú kategóriát.

A Histioteuthidae a puhatestűek (Mollusca) törzsének, a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába és a kalmárok (Teuthida) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy világtengerekben (az Atlanti-óceánban, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban), valamint a Földközi-tengerben élnek. Egy részük a fenéken tartózkodik, mások pedig kitartóan úsznak, és az ún. nekton tagjai.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Histioteuthidae nem legtöbb tagjának három felső karpárja között a békák úszóhártyáihoz hosonló hártya feszül. A tulajdonképpeni test aránylag csak kis részét alkotja az állat hosszának. Így ezután a hat kar között nagy, megfordított ernyőhöz hasonló képződmény található, amelynek közepén van szájnyílás . E hártyát vitorlának (velum) nevezik, és innen kapták nevüket a vitorlás kalmárok. A karok közötti bőrhártya egyébként más csoport (így pl. az Octopodák) körében is kialakult, tehát egymástól függetlenül jelent meg. A karok között kifeszülő hártyát joggal nevezhetjük úszóhártyának, mert ezek a fejlábúak valóban úsznak vele, bár természetesen egészen más módon használják, mint pl. a gerincesek az, ujjaik között kifeszülő hártyát. A Histioteuhidák úszóhártyájukkal - akárcsak a medúzák az ernyőjükkel - lüktető mozgást végeznek, kinyitják, majd újból összecsukják, és az így kilökött víz taszító ereje hátrafelé löki testüket. A karok között kifeszülő hártya gyakran átveszi a köpeny tölcsérének szerepét, ezeknek a fajoknak a tölcsére elcsökevényesedik, ezért az előbb említett fajok már nem is tudnak igazán gyorsan úszni. Akadnak fajok, amelyek táplálékukat is kartölcsérükkel szerzik meg, az ernyőszerűen szétterülő tölcsérbe hullot szervezeteket fogyasztják.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba egy nem 13 faja tartozik:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]