Histioteuthidae
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Histioteuthis nembe tartozó példány
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Histioteuthidae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Histioteuthidae témájú kategóriát. |
A Histioteuthidae a puhatestűek (Mollusca) törzsének, a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába és a kalmárok (Teuthida) rendjébe tartozó család.
Előfordulásuk[szerkesztés]
A nagy világtengerekben (az Atlanti-óceánban, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban), valamint a Földközi-tengerben élnek. Egy részük a fenéken tartózkodik, mások pedig kitartóan úsznak, és az ún. nekton tagjai.
Megjelenésük[szerkesztés]
A Histioteuthidae nem legtöbb tagjának három felső karpárja között a békák úszóhártyáihoz hosonló hártya feszül. A tulajdonképpeni test aránylag csak kis részét alkotja az állat hosszának. Így ezután a hat kar között nagy, megfordított ernyőhöz hasonló képződmény található, amelynek közepén van szájnyílás . E hártyát vitorlának (velum) nevezik, és innen kapták nevüket a vitorlás kalmárok. A karok közötti bőrhártya egyébként más csoport (így pl. az Octopodák) körében is kialakult, tehát egymástól függetlenül jelent meg. A karok között kifeszülő hártyát joggal nevezhetjük úszóhártyának, mert ezek a fejlábúak valóban úsznak vele, bár természetesen egészen más módon használják, mint pl. a gerincesek az, ujjaik között kifeszülő hártyát. A Histioteuhidák úszóhártyájukkal - akárcsak a medúzák az ernyőjükkel - lüktető mozgást végeznek, kinyitják, majd újból összecsukják, és az így kilökött víz taszító ereje hátrafelé löki testüket. A karok között kifeszülő hártya gyakran átveszi a köpeny tölcsérének szerepét, ezeknek a fajoknak a tölcsére elcsökevényesedik, ezért az előbb említett fajok már nem is tudnak igazán gyorsan úszni. Akadnak fajok, amelyek táplálékukat is kartölcsérükkel szerzik meg, az ernyőszerűen szétterülő tölcsérbe hullott szervezeteket fogyasztják.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba egy nem 13 faja tartozik:
- Histioteuthis
- Histioteuthis arcturi (Robson, 1948)
- Histioteuthis atlantica (Hoyle, 1885)
- Histioteuthis bonellii (Férussac, 1834)
- Histioteuthis celetaria (Voss, 1960)
- Histioteuthis corona (Voss and Voss, 1962)
- Histioteuthis eltaninae Voss, 1969
- Histioteuthis heteropsis (Berry, 1913)
- Histioteuthis hoylei (Goodrich, 1896)
- Histioteuthis macrohista Voss, 1969
- Histioteuthis meleagroteuthis (Chun, 1910)
- Histioteuthis miranda (Berry, 1918)
- Histioteuthis oceani (Robson, 1948)
- Histioteuthis reversa (Verrill, 1880)
