Tigris (állat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tigris
Hím bengáli tigris
Hím bengáli tigris
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Tudományos név
Panthera tigris
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Felis tigris
  • Tigris striatus
  • Tigris regalis
Elterjedés
  1900   1990
  1900
  1990
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tigris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigris témájú médiaállományokat és Tigris témájú kategóriát.

A tigris (Panthera tigris) a legnagyobb ma is élő macskaféle ragadozó állatfaj. Fekete csíkos narancsszín bundája jellegzetes külsőt kölcsönöz számára. Csúcsragadozóként elsősorban különféle patás állatokra, főleg szarvasokra és vaddisznókra vadászik. Magányosan élnek, jókora territóriumot tartanak fenn, aminek határát megjelölik ugyan, de idegen tigriseket ideiglenesen megtűrnek benne. A tigriskölykök mintegy két évig maradnak anyjukkal mielőtt önállóvá válnának és saját territóriumot keresnének. A vadon élő példányok átlagos élethossza nyolc év, a fogságban élők akár a huszonhat évet is megérhetik.

Egykor egész Dél- és Kelet-Ázsiában elterjedtek voltak (beleértve az indonéz szigetvilágot), nyugaton egészen a Kelet-Törökországig hatoltak. A 20. század eleje óta a tigrisek elvesztették létszámuk 93%-át és számos helyről (Nyugat- és Közép-Ázsia, Kína, Jáva, Bali) teljesen kipusztultak. Bár még mindig nagy területen elterjedtek Szibéria mérsékelt övi erdeitől India és az Indokínai-félsziget trópusi és szubtrópusi erdeiig, élőhelyeik erősen fragmentáltak, elszigeteltek.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a tigris veszélyeztetett fajként szerepel. A vadon élő felnőtt tigrisek számát 2015-ben 3-4 ezerre becsülték, amelynek döntő többsége Indiában élt. Visszaszorulásának fő oka az élőhelyeinek eltűnése, fragmentálódása, valamint az orvvadászat.

Az emberek már az ősidők óta csodálták a feltűnő külsejű, halálos nagyragadozót. Kitüntetett szereppel bír az ázsiai népek mitológiájában és kultúrájában, de gyakran megjelenik a mai irodalmi művekben és filmekben is, számos volt és létező ország, város, szervezet címerállata. A tigris India, Banglades, Malajzia és Dél-Korea nemzeti állata.

Nevének eredete[szerkesztés]

A magyar tigris szó a latin tigris-ből ered, az pedig az ógörög, ismeretlen eredetű tigrisz-ből (τίγρις), amellyel egyaránt jelölték az állatot és a Tigris folyót.[1] A görögök talán a "hegyes, éles" jelentésű perzsa tigrá-t vagy a "nyíl" jelentésű avesztai tigrhi-t vették át, bár ezeket a szavakat közvetlenül nem használták az állatra.[2]

Tudományos nemzetségneve, a Panthera párducot jelent latinul és görögül (πάνθηρ) is.[3]

Megjelenése[szerkesztés]

Szibériai tigris portréja
Nőstény bengáli tigris

A tigris törzse erőteljes, izmos; végtagjai közepesen hosszúak és erősek, feje nagy, farka pedig nagyjából testhossza felét teszi ki. Bundája a hátán és az oldalán a narancssárga különféle árnyalataiban pompázik, míg hasa fehér. Egész testét függőleges fekete csíkok tarkítják, amelyek mintázata minden példány esetében egyedi.[4][5] A csíkok a rejtőzködést szolgálják a fák között vagy a magas fűben, ahol a fény és árnyék hasonló mintázatot hoz létre.[6][7] Más macskafélék esetében is előfordul a csíkos rejtőmintázat, bár a foltos-rozettás minta gyakoribb.[8] Bár az ember számára narancssárga alapszíne feltűnő lehet a zöld aljnövényzetben, kutatások megállapították, hogy zsákmányállatainak többsége (szarvasok, vaddisznók, egyéb patások) dikromatikus látással rendelkeznek, nem különböztetik meg a vöröset és a zöldet, így számukra a tigris jól beleolvad a háttérbe.[9] A száraz évszakban a sárgára fakult növényzetben az ember is nehezen veszi észre a tigrist.

Csíkos mintázata a simára borotvált bőrön is látható, de nem maga a bőr pigmentált, hanem a szőrmaradványok és hajhagymák sötét színe látszik.[10] Nyaka felső részén és állkapcsai szélénél a szőrzet meghosszabbodott és kis sörényt formáz, főleg a hímek esetében. Szemének szivárványhártyája sárga, pupillája kerek. Füle kicsi, kerek és fekete hátsó oldalán feltűnő fehér folt található.[5] A foltok a tigrisek egymás közötti kommunikációjában játszhatnak szerepet.[11]

Koponyájának mérete nagyjából akkora mint az oroszláné, de homlokrégiója kevésbé lapított, a szemek mögötti posztorbitális régió pedig kissé hosszabb. Az oroszlánkoponya orrnyílása szélesebb és alsó állkapcsának formája is más.[12] Fogai erőteljesek, kissé hajlott szemfoga a legnagyobb valamennyi ma is élő macskaféle közül, koronája akár a 9 cm-t is elérheti.[5]

Mérete[szerkesztés]

A tigriseknél jelentős szexuális dimorfizmus figyelhető meg: a hímek jóval nagyobbak. A nagyobb alfajok esetében a méretkülönbség arányosan nagyobb, a hímek akár 1,7-szer nehezebbek lehetnek a nőstényeknél. A hímek mellső mancsain szélesebbek a párnák is, így a nyomok alapján meg lehet állapítani a nemüket.[13] Egyes feltételezések szerint a tigrispopulációk közötti méretkülönbség az éghajlattal magyarázható: a hidegebb tájakon a hőveszteség elkerülése érdekében nagyobbak az állatok (ez az ún. Bergmann-szabály). Más elméletek alapján ebben a hozzáférhető zsákmányállatok mérete és mennyisége is szerepet játszik.[5][14]

A hímek teljes hossza (farokkal együtt) 250 és 390 cm között változik, súlya pedig 90 és 300 kg közötti. Koponyahosszuk 316–383 mm lehet. A nőstények teljes hossza 200–275 cm, súlya 65–167 kg, koponyahossza pedig 268–318 mm közötti. Farokhosszuk mindkét nem esetében 60–110 cm. Marmagasságukat illetően a bengáli tigris (avagy: királytigris) és a szibériai tigris a legmagasabb macskafélék közé tartozik. 300 kg-ot is elérő súlyukkal egyúttal beférnek a valaha élt legnagyobb macskafélék közé is.[5] A Szunda-szigetek tigrisei a legkisebbek közé tartoznak, súlyuk ritkán haladja meg a 142 kg-ot.[15]

Színváltozatok[szerkesztés]

Hófehér tigris a nyíregyházi állatkertben

A több színváltozata is ismert, bár a vadon élő populációk megritkulása miatt ezek gyakorlatilag már csak a fogságban élő példányok között fordulnak elő (ahol tenyésztik is őket). A fehér tigris alapszíne fehér, rajta szépiabarna csíkokkal. A hófehér tigris ennek egy változata, a törzsön egészen halvány, a farkon pedig vörösbarna csíkozattal. Az arany tigris bundája halvány aranysárga, csíkjai pedig vörösbarnák. A hófehér és az arany tigris homozigóta a CORIN gén mutációjára.[16]

A fehér tigris szervezetében nem termelődik feomelanin (ez képzi a narancsos színt), csíkjai sötét szépiabarnák, szemei kékek. A megváltozott pigmentáció egy mutáns gén eredménye, amely autoszomális recesszív módon öröklődik. Nem valódi albinizmus, mert az állat szervezete ha gyengébben is, de szintetizál sötét pigmenteket.[16][17] A mutáció a SLC45A2 transzportfehérje egyetlen aminosavát érinti. Mivel recesszíven öröklődik, mindkét szülőnek hordoznia kell legalább egy példányt a mutáns génből, hogy fehér kölykök születhessenek.[18] A 20. század elején és közepén a fehér tigrisek vadon is előfordultak India Orisza, Bihár, Asszám és Madhja Prades államaiban és különleges, ritka vadásztrófeának számítottak. Az 1950-es évek elején az egyik helyi maharadzsa kezdte el tenyésztésüket; fehér hímtigrisét annak normál színezetű lányával keresztezte vissza.[19] A továbbiakban csak a fehér példányokat pároztatták tovább, ami magas fokú beltenyésztettséghez vezetett. Emiatt a fogságban tartott fehér tigrisek sok egészségügyi problémával küszködnek, gyakori a kancsalság, gerincferdülés, a koraszülöttség, különböző fejlődési rendellenességek (pl. farkastorok) és sok példány idő előtt elpusztul.[20][21] Az állatkertek fajmegőrzési programja a genetikai variabilitás csökkenése miatt elítéli a fehér tigrisek tenyésztését.[22]

Ismert egy fekete színváltozat, amely nem melanizmus következménye, hanem az állat fekete csíkjai olyan szélesek, hogy egybeolvadnak. Az oriszai Szimlipal Nemzeti Park tigriseinek 37%-a ehhez a változathoz tartozik, ami szintén genetikai elszigeteltség és beltenyészet eredménye.[23]

1910-ben Dél-Kínában állítólag megfigyeltek egy szürkéskék (a hasonló színű macska után máltainak nevezett) színváltozatot, amely ha létezett is, mára bizonyosan kihalt.[24]

Elterjedése[szerkesztés]

A tigrisek korábbi elterjedése[25]

A tigrisek eredetileg a mai Kelet-Törökországtól és a Kaukázustól egészen a Japán-tengerig; Dél-Ázsiától Délkelet-Ázsián át (beleértve az indonéziai Szumátra, Jáva és Bali szigeteket) Kelet-Ázsiáig mindenütt előfordultak.[4] Az utolsó jégkorszak végét követően minden olyan térséget meghódítottak, amelyet a hó télen kevesebb mint hat hónapig borított.[26][27] Mára eredeti élőhelyének mindössze 6%-ára szorult vissza. Nyugat- és Közép-Ázsiából teljesen kiirtották és eltűnt Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyobb részéről is. Napjainkban elterjedése az indiai szubkontinensre, az Indokínai-félszigetre, Szumátrára és Oroszország távol-keleti régióira korlátozódik. Kínában és Mianmarban a tenyésztési programokat a szomszédos országokból áttévedő tigrisekre kénytelenek alapozni. Helyzete a Koreai-félszigeten nem ismert.[28][29]

A tigris alapvetően erdei állat.[30][31] Populációi azokon a vidéken stabilak, ahol elegendő zsákmányállat (vadon élő szarvasfélék, vaddisznók, marhafélék) áll rendelkezésére.[32] Régebben Közép-Ázsiában az Atrek, Amu Darja, Szir Darja, Hari, Csu, Ili folyók és mellékfolyóik ártéri erdeiben éltek. A Kaukázusban az alacsonyabb hegyvidéki és síksági erdőket népesítették be.[12] Iráni feljegyzések szerint a Kaszpi-tenger déli partvidékén és azzal szomszédos Alborz-hegységben fordult elő.[33] A távol-keleti Amur és Usszuri folyók térségében a koreai cirbolyából és lombos fafajokból álló ártéri erdőkben vadászott patás állatokból álló zsákmányára.[27][34] Indiában a trópusi és szubtrópusi nedves, lombhullató erdők, a trópusi száraz erdők és a Szundarbansz mocsári erdeinek lakója.[35] A kelet-himalájai régióban Bhután mérsékelt övi erdeiben 4200 méter, a Mismi-hegységben 3630 méter magasságig figyelték meg.[36][37] Mianmarban az egész országban, valamennyi tartományban előfordulnak, mégpedig két alfaj – a bengáli (1996-os adatok szerint kb. 60%-uk) és az indokínai (40%) – képviselői is. Feltételezik (bár DNS-vizsgálatokkal egyelőre nem ellenőrizték), hogy a két alfajt az Iravádi folyó határolja el egymástól.[38]

Thaiföldön mind a lombhullató, mind az örökzöld erdőkben élnek tigrisek.[39] Laoszban a Nam Et-Phou Louey természetvédelmi területen örökzöld és félörökzöld erdőkben is megtalálhatók.[40] Szumátrán tigrisek élnek a síksági mocsári erdőkben és a meredek hegyvidéki erdőkben egyaránt.[41]

Viselkedése és életmódja[szerkesztés]

A tigrisek szívesen hűsölnek a vízben

Az ember által nem zavart vidékeken a tigris inkább nappal aktív.[42] Bár képes rá, többnyire nem mászik fel a fákra.[6] Jól úszik és a forró napokon gyakran tavakban, folyókban, kisebb tavacskákban hűti le magát.[43] Hét kilométer széles folyót is képes átúszni és feljegyezték, hogy egy tigris egy nap során összesen 29 km-t úszott.[44] Egy rádzsasztáni nemzeti parkban megfigyelték, hogy egy tigris vadászat közben rendszeresen átúszta a tavakat.[42]

A tigrisek nagy távolságokat, akár 650 km-t is bekóborolnak új vadászterületeket keresve.[45] A nepáli Chitwan Nemzeti Parkban rádiónyakörvvel megjelölt állatok legkorábban 19 hónapos korukban kezdtek szétszéledni abból a régióból, ahol születtek. Négy nőstény 0–43 km-re, tíz hím pedig 9–65 km-re költözött; eközben elkerülték a 10 km-nél szélesebb megművelt földeket és inkább az erdőket követték.[46]

A felnőtt tigrisek többnyire magányosan élnek és territóriumot tartanak fenn. Mozgáskörzetük, ahol vadásznak és kóborolnak, kölykeiket nevelik, ennél jóval szélesebb lehet. A mozgáskörzetek átfedhetik egymást és a tigrisek figyelemmel kísérik szomszédaik mozgását.[47] A terület mérete a zsákmányállatok bőségétől, a földrajzi viszonyoktól vagy a tigris nemétől is függhet.[5][6] Indiában a tigrisek mozgáskörzete 50-től 1000 km²-ig terjedhet, míg Mandzsúriában 500-4000 km²-ig. A nepáli hím tigrisek 20-150 km²-es, a nőstények 10-50 km²-es territóriumot védenek.[44]

A fiatal nőstények anyjuk territóriuma mellett telepednek meg, az átfedés saját és anyja területe között idővel egyre csökken. A hímek ezzel szemben messzebbre vándorolnak és fiatalabb korban kezdik el megjelölni territóriumuk határait. Egy fiatal hím vagy olyan vidéket keres, ahol nincsenek más hímek vagy egy idősebb hím mozgáskörzetében húzódik meg ideiglenesen, míg elég erős nem lesz ahhoz, hogy a gazdát elkergesse. Ennek megfelelően a tigrisek között náluk a legmagasabb a mortalitás: minden évben a fiatal hímek 30-35%-a pusztul el.[48]

Serdülő nősténytigrisek játszanak

A hímek megjelölik territóriumuk határát: vizeletet és végbélmirigyük tartalmát spriccelik a fákra,[49][50] útvonalaikon otthagyják az ürüléküket, a fákon pedig karomnyomokat hagynak. A nőstények is jelölnek vizelettel, ürülékkel és karomnyomokkal. A szag- és egyéb nyomok alapján a tigris meg tudja határozni a másik kilétét, nemét és hogy készen áll-e a szaporodásra. A tüzelő nőstények szagnyomokkal és hangjelzésekkel jelzik állapotukat.[6]

Bár a tigrisek többnyire elkerülik egymást, nem mindig védik szigorúan a territóriumukat és néha barátkoznak egymással. Mindkét nembeli felnőttek megoszthatják zsákmányukat másokkal, még akkor is, ha az nem vérrokon. Megfigyeltek például egy olyan esetet, amikor egy hím engedte, hogy két nőstény és négy kölyök egyen az általa elejtett vadból. Az oroszlánoktól eltérően a hím tigrisek azelőtt is hagyják táplálkozni a nőstényeket és kölyköket, hogy maguk jóllaktak volna és általában barátságosan viselkednek egymással, szemben az oroszlánfalkában megszokott versengő viszonyokkal.[51] Mindazonáltal a hímek kevésbé toleránsak a többi hímmel szemben, mint a nőstények más nőstényekkel. Az összetűzéseket tényleges küzdelem helyett többnyire megfélemlítéssel oldják meg. A vesztes fél ilyenkor a hátára fordulva sebezhető hasát mutatja a győztesnek.[52] Miután a rangsort tisztázták, a domináns hím tolerálja a másik jelenlétét a mozgáskörzetében, ha az elég messze elkerüli őt.[48] A legsúlyosabb küzdelmek a tüzelő nőstényekért zajlanak, ilyenkor előfordulhatnak halálos végkimenetelű harcok is.[48][52]

Flehmen-reakciót mutató tigris

Kommunikációjához hozzátartoznak az "arckifejezések", bár ezek száma limitált. Ha fenyegetve érzi magát fogait kivicsorítja, füleit lelapítja, pupillái kitágulnak. Mindkét nemnél megfigyelhető a flehmen-reakció, egy jellegzetes fogvicsorítós grimaszolás, amikor vetélytársaik szagjelzéseit szagolgatják, de főleg a hímek produkálják tüzelő nőstény illatának érzékelésekor.

Közeli rokonaihoz hasonlóan a tigrisek is ordítanak, különösen agresszív helyzetekben, mint zsákmány elejtése után vagy a párzási időszakban. Kétféle ordításuk van: egy hosszabb melynek során szájukat fokozatosan bezárják és egy rövidebb, élesebb, köhögősebb fajta, amit nyitott szájjal, kimutatott fogakkal végeznek. A hosszú ordítás három kilométerre is elhallatszik és néha háromszor-négyszer is megismétlik. A feszült tigris nyög; ez a hang hasonló az ordításhoz, de fojtottabb és részlegesen vagy teljesen zárt szájjal képzi. A nyögés mintegy 400 méterre hallatszik el.[5] Barátságos helyzetekben mély hangon prüszkölnek vagy horkantanak;[53] ezenkívól fújnak, morognak, hörögnek is.[5]

Táplálkozása[szerkesztés]

Szambárszarvast elejtő tigris

A vadon élő tigrisek többnyire nagy vagy közepes méretű emlősöket ejtenek zsákmányul, elsősorban 60-250 kg közötti patásokat. Legszívesebben szambárszarvasra, vapitire, mocsári szarvasra vagy vaddisznóra vadásznak, de képesek egy bivalyt vagy gaurt is leteríteni.[54] Szükség esetén megelégszenek kisebb állatokkal is, mint a majmok, pávák, nyulak, tarajos sülök, halak.[6] Kisebb-nagyobb ragadozókra (kutyák, leopárdok, pitonok, medvék, krokodilok) is vadászhatnak.[55] A kifejlett elefántot és orrszarvút általában elkerülik, de előfordult már hogy rájuk támadtak.[56][57][58] Gyakoribb, hogy a vastagbőrűek fiatal borjait ragadják el.[59] Települések közelében elvihetik a háziállatokat (marhát, lovat, szamarat). A tigrisek gyakorlatilag kizárólag húsevők, növényi táplálékot csak annak rosttartalma miatt vesznek magukhoz.[55]

A tigris (fent) és az örvös medve fogazatának összehasonlítása

A tigriseket sokáig éjszakai ragadozónak tartották,[31] de a településektől távol elhelyezett kamerák képei alapján kiderült, hogy nappal is vadásznak.[60] A tigris többnyire egyedül vadászik és sok más macskaféléhez hasonlóan lopakodva közelíti meg áldozatát, majd súlyát és erejét kihasználva egy rohammal igyekszik ledönteni azt a lábáról, majd fogai közé kapni a torkát vagy a nyakszirtjét.[44] Nagy méretük ellenére gyorsan futnak, elérhetik az 50-65 km/ó sebességet is, de ezt csak rövid ideig képesek tartani, ezért igyekeznek a zsákmány közelébe lopakodni. Ha a kiszemelt áldozat hamarabb észreveszi és futásnak ered, a tigris többnyire nem üldözi. A tigrisek könnyedén ugranak 5 méteres távolságra, sőt megfigyeltek már 10 méteres ugrást is. A körülményektől függően minden 2-20. vadászat lesz sikeres.[31][44]

A nagy termetű zsákmánynak igyekeznek a torkát elkapni és erős karmaikkal belekapaszkodva leszorítani a földre. Ha sikerrel jár, addig szorítja fogaival annak torkát, míg teljesen meg nem fojtja.[51] Ezzel a módszerrel egytonnás gaurokat és bivalyokat is képesek elejteni, bár saját súlyuk csak ennek egyhatoda.[61] A nagy marhafélék veszélyesek a tigrisre, felöklelve, rátaposva megnyomoríthatják vagy meg is ölhetik, ezért inkább igyekeznek a fiatal borjakat vagy a beteg példányokat elejteni.[62] A mai nagyragadozók közül egyedül a tigris támad rendszeresen ekkora állatokra egyedül.[12][63]

Kisebb áldozatainál (majom, nyúl) a tigris a nyakszirtjüket kapja el, eltörve a gerincet vagy szemfogával átszúrva a légcsövet, metszőfogaival elharapva a nyaki verőereket.[64] Ritkán mancsának ütésével is megölheti a zsákmányt, amely elég erős egy tehén koponyájának betöréséhez,[55] vagy egy ajakos medve gerincének eltöréséhez.[65]

Elejtés után nem mindig helyben kezdik el megenni a zsákmányt, hanem fogaikkal megragadva behúzhatják a sűrű növényzet közé. A nagy patások esetén ehhez nagy erőre van szükség; egy esetben a tigris 12 méterre húzott el egy gaurt, amelyet aztán 13 férfi sem tudott megmozdítani.[44] A kifejlett tigris két hétig is kibírja táplálkozás nélkül, hogy aztán akár 34 kilónyi húst faljon fel egy ültő helyében. Az állatkertekben általában 3–6 kg húst kapnak naponta.[44]

Természetes ellenségek és vetélytársak[szerkesztés]

Tigrisre támadó vadkutyák
(1807-es rajz)

A tigrisek lehetőleg a saját maguk által elejtett zsákmányból táplálkoznak, de szükség esetén megeszik a dögöt vagy elveszik más nagyragadozók zsákmányát is. Bár a ragadozók többnyire elkerülik egymást, előfordul hogy összekülönböznek az elejtett állaton és ilyenkor agresszív viselkedésre, vagy tényleges küzdelemre is sor kerülhet. A tigrisek ilyenkor végezhetnek vetélytársaikkal, a leopárddal, vadkutyával, csíkos hiénával, farkassal, medvével, óriáskígyóval vagy krokodillal.[65][66][67][68][69] Az ilyen harc azonban kétesélyes, a krokodilok, medvék, nagyobb vadkutyafalkák elkergethetik, sőt el is pusztíthatják a tigrist.[12][66][70][71]

A jóval kisebb leopárd más zsákmányra és más napszakban vadászik, hogy ne kelljen versenyre kelnie a tigrisekkel.[72] A dél-indiai Nagarhole Nemzeti Parkban például a leopárdok jellemzően 30-175 kg-os vadakat szemelnek ki zsákmányul, amelyek kisebbek, mint a tigrisek kedvenc célpontjai. Az átlagos zsákmányméret 37,6 kg volt a leopárdok és 91,5 kg a tigrisek esetében.[73][74] Ha bőséggel áll rendelkezésre élelem, a két nagymacska különösebb konfliktus és hierarchikus viselkedés nélkül megvan egymás mellett, szemben az afrikai szavannákkal, ahol az oroszlánok és leopárdok közötti súrlódások gyakoribbak.[73] A tigris elejtett zsákmányából az aranysakálok lophatnak.[75] Megfigyelték, hogy az erdők mélyét a tigrisek, míg a peremvidékeket inkább a leopárdok és vadkutyák foglalják el.[76]

Szaporodása[szerkesztés]

Anyatigris kölykeivel
Anyatigris három serdülő kölykével (Tadoba Andhaari tigrisrezervátum, India)

Párzásukra egész évben sor kerülhet, de a legtöbb kölyök március-június között (illetve kisebb mértékben szeptemberben) jön a világra. A vemhesség 93-114 napig tart; átlagosan 103-105 napig. A nőstény három-hat napig tüzel;[77] ezalatt gyakran és hangosan párosodik a hímmel.[4] Két-három (ritkán akár hat) utódját rejtett, védett helyen – magas fűben, sűrű bozót mélyén, barlangban, sziklafülkében – hozza világra. Felnevelésükben az apa többnyire nem vesz részt.[12] A zárt szemmel születő újszülött tigrisek súlya 780-1600 g között változik. Szemük 6-14 napos korukban nyílik ki.[77] Tejfogaik nagyjából két hetes korukban bújnak elő. Nyolchetes korukban a tej mellett elkezdenek húst is enni; anyjuk ilyenkor általában új menedékbe költözteti őket.[4] Elkezdik kisebb kirándulásokra kísérni az anyjukat, de a territóriumot bejárni, vadászni csak idősebb korukban mennek vele. Az anyjuk 5-6 hónapig szoptatja őket.[77] Elválasztásuk közeledtével elkísérik a terület határainak bejárására és megtanulnak vadászni is.[42]

A testvérek közül többnyire kiemelkedik egy domináns egyed, álalában egy hím. A domináns kölyök aktívabb a többieknél, ő kezdeményezi a játékaikat és hamarabb válik függetlenné anyjuktól.[42] A kölykök nagyjából 11 hónaposan kezdenek el önállóan vadászni és 18-20 hónaposan válnak önállóvá.[51] Két- két és fél évesen szakadnak el végleg anyjuktól, de még egészen öt éves korukig növekednek.[4] A nőstények 3-4, a hímek 4-5 évesen válnak ivaréretté.[12] A kóborló hímek gyakran megölik a velük rokonságban nem lévő kölyköket, hogy anyjukat fogamzóképessé tegyék; a nőstény kölykei pusztulása esetén nagyjából öt hónap után ismét tüzelni kezd. A kistigrisek fele életük első két évében elpusztul. Más ragadozók csak nagyon ritkán támadják meg őket, mert tartanak az anyjuktól. Pusztulásukat (az emberen és más tigriseken kívül) okozhatja éhezés, kihűlés vagy baleset.[63] Egy tigrisgeneráció átlagos hossza nagyjából nyolc év.[78] A legidősebb ismert tigris 26 évesen pusztult el fogságban.[44]

Igen ritkán a hímek is részt vesznek a – rendszerint saját – kölykök felnevelésében, de ennek kiváltó okai alig ismertek. 2015-ben kameracsapda leplezett le egy amuri tigriscsaládot: a fényképezőgép előtt két percen belül egy hím, valamint egy nőstény és három kölyök haladt el.[79] Észak-Indiában megfigyelték hogy egy bengáli hím felnevelt két árvát, akiknek anyja betegség miatt elpusztult. Rendszeresen etette őket, megvédte őket a riválisától és vadászni tanította őket.[80]

Taxonómiája[szerkesztés]

Carl Linné 1758-as Systema Naturae c. művében a Felis tigris tudományos nevet adta a tigrisnek.[81] 1929-ben a brit Reginald Innes Pocock áthelyezte a fajt a Panthera nembe, így neve Panthera tigris-re változott.[82][83]

Alfajok[szerkesztés]

A tigrispopulációk rokonsági kapcsolatai[25]

Linné első leírását követően az újabb példányokat számos újabb alfajba sorolták be,[84] amelyeket a szőrzet hossza, színe, a csíkok mintázata vagy a testtömeg alapján állítottak fel, vagyis olyan tulajdonságok szerint, amelyek igen variábilisak a populációkon belül is. 1999-ben felvetették az alfajok többségének megszüntetését, mivel a különböző régiók tigrisállományának morfológiája csak kis mértékben különbözik és feltételezhető, hogy keveredtek is egymással. Ennek alapján javasolták, hogy csak két alfaj maradjon: a kontinentális Ázsia területén élő Panthera tigris tigris és a Szunda-szigeteken élő Panthera tigris sondaica.[85]

Egy 2015-ös vizsgálatban morfológiai, ökológiai és molekuláris genetikai módszerekkel átfogó módon analizálták a tigrisalfajokat. Ennek eredményei megerősítették a kontinentális és szunda-szigeteki felosztást. Az előző magába foglalná a korábbi bengáli, maláj, indokínai, dél-kínai, szibériai és kaszpi alfajokat, míg az utóbbi Jáva, Bali és Szumátra tigriseit. A P. t. tigris-t további két kládra osztanák:[86]

  • az észak klád magába foglalná a szibériai és kaszpi tigriseket
  • a déli pedig a többi kontinentális populációt

Az új osztályozás természetesen befolyásolná a tigrisek állatkertekben való tenyésztési és újratelepítési programjait.[87] Bár 2017-ben az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Macskafélék Osztályozásának Csoportja elfogadta a két alfajos felosztást,[88] sok kutató továbbra is ragaszkodik a korábbi rendszerhez mert genomjuk alapján hat alcsoport egyértelműen elkülöníthető a tigrispopulációk között. Ezek nagyjából 110 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.[89] Az alábbi táblázat mindkét megközelítést bemutatja:

Panthera tigris tigris (Linnaeus, 1758)[81]
Populáció Leírás Kép
Bengáli tigris Linné fajleírása korábbi természetbúvárok (mint Conrad Gessner és Ulisse Aldrovandi) leírásán alapult.[81] Bundájának színe a halványsárgától a vörösessárgáig változik, csíkjai feketék.[83]
Kaszpi tigris korábban P. t. virgata (Illiger, 1815)[90] Illiger leírása nem egy konkrét példányon alapult, csak feltételezte, hogy a Kaszpi-térség tigriseinek külseje eltért a többitől.[90] Utólag megállapítottak, hogy csíkjai keskenyek és közel állnak egymáshoz.[12] Koponyájának mérete nem tért el szignifikánsan a bengáli tigrisétől.[85] A genetikai vizsgálat szerint a szibériai tigris közeli rokona volt.[25] Utoljára az 1970-es évek elején látták vadon, mára valószínűleg kihalt.[91]
Szibériai tigris korábban P. t. altaica (Temminck, 1844)[92] Temminck leírása a Korea és Japán közötti kereskedelemben talált hosszú, sűrű szőrű tigrisbőrökön alapult és azt feltételezte, hogy az Altaj-hegységből származnak.[92] Későbbi leírás szerint a szibériai tigris bundája halvány, viszonylag ritkásabb csíkjai sötétbarnák.[12]
Dél-kínai tigris korábban P. t. amoyensis (Hilzheimer, 1905)[93] Hilzheimer leírás öt, a mai Vuhan területén vásárolt koponyán alapult. A fogak és állkapoccsontok mérete néhány cm-rel eltért az indiai tigrisekétől.[93] A dél-kínai kereskedelembe került bőrük alapján színük élénk narancssárga volt, csíkjaik rombuszszerűek. Koponyájuk alakja miatt sokáig ezt a populációt tartották a legősibbnek.[5] Mitokondriális DNS-ük egyedi haplotípussal rendelkezik.[88]
Indokínai tigris korábban P. t. corbetti Mazák, 1968[94] Mazák leírása 25 múzeumi példányon alapult, amelyek kisebbek voltak (beleértve a koponyájukat is) mint az indiai tigrisek.[94]
Maláj tigris korábban P. t. jacksoni Luo et al., 2004[95] Az alfaj elkülönítését mitokondriális és szatellita DNS analízise alapján javasolták.[95] Bundájának színe, koponyájának mérete nem különbözik az indokínai tigrisétől.[15] Az észak-malajziai és dél-thaiföldi tigrispopulációk között nincs egyértelmá földrajzi elválasztóvonal.[28]
Panthera tigris sondaica (Temminck, 1844)[88]
Populáció Leírás Kép
Jávai tigris Temminck leírása több rövid és sima szőrű tigrisbőrön alapult.[92] A jávai tigrisek kisebbek voltak kontinentális rokonaiknál.[15]
Bali tigris korábban P. t. balica (Schwarz, 1912)[96] Schwarz leírása egy Baliról származó nőstény példány bőrén és koponyáján alapult. Állítása szerint szőrzete élénkebb színű, koponyája pedig kisebb a jávai tigrisénél.[66][96] Jellegzetessége a jávaiéra hasonlító keskeny halántékcsont.[97]
Szumátrai tigris korábban P. t. sumatrae Pocock, 1929[98] Pocock szumátrai tigrispéldányának szőre sötét árnyalatú volt, csíkjai sűrűek és szélesek. Koponyája némileg nagyobb volt a bali tigrisénél.[98] Valamennyi mai tigris közül ez a legkisebb;[5] ennek oka talán az az általánosan megfigyelt hatás, hogy a szigeteken élő emlősök mérete csökken.[85] Feltehetően a kontinensről származnak és 6-12 ezer évvel ezelőtt izolálódtak, amikor a tengerszint emelkedése elvágta őket Ázsia többi részétől.[15][99]

Evolúciója[szerkesztés]

A Panthera zdanskyi koponyája és feltételezett külseje

Korábban a tigris legközelebbi rokonainak az oroszlánt, a leopárdot és a jaguárt vélték. A genetikai vizsgálatokból azonban kiderült, hogy a tigris és a hópárduc közös őse mintegy 2,88 millió évvel ezelőtt vált el a többi nagymacskáétól.[100][101] A Panthera nem valószínűleg Közép-Ázsia északi részéből származik és a tigris-hópárduc ág a miocén során vándorolt el innen Délkelet-Ázsiába.[102]

A mai tigrisek legközelebbi rokona a Panthera zdanskyi, amely mintegy kétmillió évvel ezelőtt élt a pleisztocén kezdetén és fosszilis maradványait Északnyugat-Kína barlangjaiban találták meg. Kisebb volt a tigrisnél és több jellemzőjében primitívebb, de egyébként életmódját, ökológiai szerepét tekintve megfelelt a tigrisnek. Nem tudjuk, hogy csíkos volt-e. Feltételezik, hogy erről a vidékről erednek a modern tigrisek is, amelyek mérete megnőtt, amikor Délkelet-Ázsiában nagyobb termetű szarvasokra és marhafélékre kezdtek vadászni.[103]

A pleisztocén végén elérték Indiát, majd Északkelet-Ázsiát, beleértve Japánt, a Szahalin-félszigetet és az Eurázsiát Észak-Amerikával összekötő Beringia földhidat. Egyes koponyaleletek alapján feltételezik, hogy mintegy 100 ezer évvel ezelőtt megtelepedtek Alaszkában is.[104]

A tigrisek késő pliocénből, pleisztocénből és korai holocénből származó maradványait szerte Ázsiában megtalálták, többek között Srí Lankán, Kínában, Japánban és Sarawak szigetén.[30][104] Borneón is élt tigris a késő pleisztocén és a holocén között, kipusztulásának ideje nem ismert.[30][105]

A kb. 1,2 millió évvel ezelőtt élt Panthera tigris trinilensis maradványait a jávai Trinil környékén találták meg.[106] A trinili, a japán, a dél-kínai wahnszieni és a Szunda-szigeteki ngandongi tigris még az ősidőkben kihalt.[107]

A Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan egyik barlangjában kőszerszámok és egyéb állatcsontok között két tigrisujjcsontot is találtak, amelyek kisebbek voltak a kontinensen megszokottnál.[108] Lehetséges, hogy Borneóról telepedtek át a szigetre, de nem kizárható, hogy az emberek vitték oda a csontokat.[109][110]

A molekuláris biológiai vizsgálatok alapján a mai tigrisek közös őse 108-72 ezer évvel ezelőtt élhetett.[95] Paleoklimatológiai és ökológiai modellek alapján az utolsó eljegesedés óta a tigris élettere egész Dél- és Kelet-Ázsiára kiterjedt, lehetővé téve a géncserét a populációk között. A kaszpi tigris populációját egy korridor kötötte össze a Hindukuson át a bengáli tigrisekkel. A kontinentális Ázsia és a Szunda-szigetek tigrisei feltehetően az interglaciálisok alatt szakadtak el egymástól.[111]

A tigrisek genomját 2013-ra teljes mértékben megszekvenálták. Génjeinek, genetikai markereinek elhelyezkedése megfelel a többi macskaféléének.[112]

Hibridek[szerkesztés]

A fogságban tartott tigrisek és oroszlánok keresztezhetőek egymással, ún. liger és tigon hibrideket hozva létre, amelyek fizikai tulajdonságaikat és viselkedésüket mindkét szülőtől örökölhetik. A vadon élő nagymacskák számának megcsappanásával azonban az állatkertekben inkább a génmegőrzést támogatják, nem pedig a hibridek előállítását.[113] A liger hím oroszlán és nőstény tigris kereszteződéséből származik. Hosszuk általában 3-3,7 m között, súlyuk pedig 360–450 kg között van.[114] Mivel a kölyök az oroszlán apjától megkapja a növekedést serkentő gént, de a megfelelő növekedésgátló gén a tigris anyából hiányzik, a ligerek mindkét szülőjüknél jóval nagyobbra nőnek.[115] Más a helyzet a hímtigris és nőstényoroszlán párosodásából születő tigonok esetében.[113] A hímtigrisnek nincs növekedésserkentő génje, a nőstényoroszlán pedig átadja az utódnak a növekedésgátló gént, így azok mérete akkora, mint a szülőké.[115] A tigon nőstények némelyike fogamzóképes és hím ázsiai oroszlánokkal ún. litigont nemzenek.[116]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Vadon élő tigrisek létszáma
Ország Év Becsült szám
India India 2019 2,603–3,346[117]
Oroszország Oroszország 2016 433[118]
Kína Kína 2018 55[119]
Vietnám Vietnám 2016 <5[118]
Laosz Laosz 2016 14[40]
Kambodzsa Kambodzsa 2016 0[28]
Thaiföld Thaiföld 2016 189[118]
Malajzia Malajzia 2014 80–120[120]
Myanmar Myanmar 2018 22[121]
Banglades Banglades 2014 300–500[28]
Bhután Bhután 2015 89–124[122]
Nepál Nepál 2018 220–274[123]
Indonézia Indonézia 2016 371[118]
Összesen 4,381–5,453
Kameracsapda által lefotózott vadon élő szumátrai tigris

A tigriseket elsősorban élőhelyük pusztulása vagy fragmentálódása, valamint az orvvadászat fenyegeti; mindezek eredményeképpen a vadon élő tigrisek száma drámaian lecsökkent.[28] Indiában korábbi élőhelyeiknek mára csak 11%-a maradt érintetlen.[124] Számos tigrist azért pusztítanak el, mert a hagyományos kínai orvoslás által felhasznált különböző testrészeiket nagy haszonnal tudják értékesíteni a feketepiacon.[125][126][127]

A tényleges számukat illetően több becslés is ismert. Egyesek szerint az ivarérett tigrisek száma 2500 alá csökkent és egyetlen szaporodási közösség sincs, ahol a felnőtt állatok száma meghaladná a 250-et.[28] 2016-ban a 3. miniszteri szintű tigrisvédelmi konferencián 3890-re becsülték a vadon élő állatok számát.[118][128] Ezt követően a WWF bejelentette, hogy az utóbbi évszázad során először nőtt a tigrisek száma.[129]

Az országok közül Indiában él a legtöbb tigris.[118] Itt 1973-ban Indira Gandhi elindította az ország "tigrisprogramját" és számos védett területet hoztak létre a számukra. Ennek hatására a bengáli tigrisek száma az 1973-as 1200-ról húsz év alatt mintegy megháromszorozódott, bár egy 2007-es felmérésből kiderül, hogy a vadorzók miatt megint csak kb. 1400 állat maradt az országban.[130][131][132] Ezt követően a kormány 153 millió dolláros programot indított a vadorzás visszaszorítására, nyolc újabb természetvédelmi területet létesítettek és kezdeményezték 200 ezer vidéki lakos átköltöztetését kevésbé "tigrisfrekventált" régiókba.[133][134] A Sariska tigrisrezervátumba, ahonnan a 2000-es évek közepére kipusztultak a nagymacskák, ismét visszatelepítették őket.[135] 2014-ben 2226-ot számláltak össze (ami 30%-os növekedést jelentett 2011 óta);[136] 2019-ben pedig a Nemzetközi Tigrisnapon Narendra Modi miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 25%-kal 2967-ra nőtt India tigrispopulációja.[137]

Az 1940-es években a szibériai tigris a kihalás szélére került; mindössze 40 vadon élő példány maradt a Szovjetunióban. A kormányzat sikeresen visszaszorította a vadorzók tevékenységét és természetvédelmi területeket hozott létre a tigriseknek, aminek következtében a számuk néhány százra gyarapodott. Az 1990-es évek gazdasági összeomlását követően az illegális vadászat ismét komoly problémává fajult. A szibériai tigris védelmében nagy gondot jelent, hogy az egyedeknek hatalmas vadászterületre van szükségük, kb. 450 km² a nőstények és még többre a hímek esetében.[138] A természetvédőknek sikerült meggyőzniük a vadászokat, hogy az ő érdekük is a nagymacskák jelenléte, ugyanis azok korlátozzák a farkasok elterjedését, amelyek nagyobb kárt okoznak a patásoknak, mint a tigrisek.[139] 2005-ben mintegy 360-ra becsülték az oroszországi tigrisek számát, bár genetikai diverzitásuk igen alacsony volt.[140] Egy évtizeddel később már 480-540-re nőtt az orosz tigrispopuláció.[141]

Kínában az 1950-es évek "kártevőellenes" kampányában a tigriseket is irtották, később pedig az erdőirtásokkal elvesztették élőhelyüket, őket magukat és zsákmányállataikat is túlvadászták. Bár vadászatukat 1977-ben betiltották, létszámuk tovább csökkent és 2001-ben Dél-Kínában kihaltnak nyilvánították.[142] A korábban a nyugati természetvédelmi kezdeményezésektől elzárkózó pekingi kormány az 1980-as években csatlakozott a CITES egyezményhez. 1993-ban megtiltották a tigrisek testrészeinek kereskedelmét, illegálissá téve a hagyományos kínai orvoslás tigriscsont-felhasználását.[143] A tibetiek hagyományos öltözékében is használtak tigrisbőrt, de miután a dalai láma 2006-ban fellépett a gyakorlat ellen, sokan nyilvánosan elégették tigrisbőreiket.[144]

Az indonéz kormány 1995-ben indította tigrisprogramját a Way Kambas Nemzeti Parkban a szumátrai tigris védelmére és viselkedésének kutatására.[145] 1999-re a program szakemberei megállapították hogy Lampung tartomány 52 potenciális tigrisélőhelyéből csak 15 volt annyira természetközeli állapotban, hogy ténylegesen megélhessenek benne a nagymacskák.[146]

Mianmarban a Hukaung-völgyben felállították a világ legnagyobb, 21 756 km² területű tigrisrezervátumát. Más (indiai, indokínai, oroszországi) védett területekkel együtt a tigrisrezervátumok mérete meghaladja a 260 000 km²-t. Munkájukat nemzetközi természetvédelmi szervezetek, mint a Wildlife Conservation Society vagy a Panthera Corporation is segítik.[147]

A vadon élő tigriseket különböző módszerekkel tanulmányozzák. Létszámukat nyomaik gondos lemérésével becsülik (bár a módszert sokan pontatlannak tartják).[148] Útvonalaikon kameracsapdákat helyeznek el, ürülékükből vagy fára spriccelt mirigyváladékukból DNS-vizsgálatot végeznek. Mozgásuk követésére egyes példányokra rádiós nyakörvet szerelnek.[149][150]

A tigris és az ember[szerkesztés]

Tigrisvadászat[szerkesztés]

Tigrisvadászat elefántháton (1808)

A tigris mindig is a legnagyobb presztízsű vadásztrófeák közé tartozott Ázsiában. A 19. században és a 20. század elején a maharadzsák, az indiai főnemesség és a brit főtisztviselők kedvelt – és irigyelt – sportjává vált a tigrisvadászat. Egyetlen maharadzsa vagy brit vadász több mint száz tigrissel végezhetett.[44] Volt aki lesből vagy magaslesről ejtette el királyi zsákmányát (ilyenkor egy kecskét vagy bivalyborjút kötöttek ki csaléteknek), de vadásztak tigrisre hajtókkal, elefánthátról is.[151] A magyar vadászírók közül Széchenyi Zsigmond vadászott tigrisre indiai maharadzsáknál.[152]

A tigrisekre nagy értékű, csíkos bőrük miatt is vadásztak; a tigrisbőr kereskedelmi forgalma az 1960-as években tetőzött, majd a nemzetközi állatvédelmi egyezmények hatására drasztikusan csökkent, illetve a feketepiacra terelődött át. Az 1970-es években egy eredeti tigrisbőr Nyugaton mintegy 4250 amerikai dollárt ért.[44]

Indiában és Kínában a húsát valaha széles körben fogyasztották, de elsősorban ínyencség volt a tigrishús.[153]

Testrészeinek kereskedelme[szerkesztés]

A tigrisek különböző testrészeit Dél- és Délkelet-Ázsiában régóta használták szerencsehozó amulettként. Talán legkorábbi ismert példa erre azok a tigriscsontok, amiket a fülöp-szigeteki barlangokban kőszerszámok mellett találtak. A 12-9 ezer éves csontok állapota (hosszanti repedései) arra utalnak, hogy hosszú ideig voltak kitéve a nap és a kiszáradás hatásának, mielőtt a barlangba kerültek. Szintén a Fülöp-szigeteken, egy mindanaói régészeti lelőhelyen találtak a 10-12. századból származó tigrisszemfogakat.[109][110]

Elejtett jávai tigris (1941)

A hagyományos kínai orvoslás is felhasználja a tigrisek testrészeit, többek között fájdalomcsillapításra és afrodiziákumként (bár a tényleges hatás tudományosan nem igazolt).[154] Mára Kínában betiltották ezt a gyakorlatot és a tigrisek orvvadászatáért halálbüntetést is kiszabhatnak. A veszélyeztetett állatok kereskedelmét tiltó CITES egyezmény is tiltja a tigrisek minden testrészének adásvételét.[155]

A tiltás ellenére a feketekereskedelem virágzik és az ennek visszaszorítására tett hatósági próbálkozások egyelőre eredménytelenek maradtak.[44] A kereskedők döntő többsége Kínához köthető, míg a vásárlók jellemzően kínaiak, tajvaniak, dél-koreaiak vagy japánok.[44] A dél-kínai alfaj kihalása is az 1950-1970-es évekbeli túlvadászás számlájára írható.[44] A vadon élő állatok eltűnése után illegális tigrisfarmokat hoztak létre, ahol az állatokat bőrükért és testrészeikért tenyésztik. Becslések szerint 5-10 ezer félvad tigrist tarthatnak a farmokon;[156][157][158] ám emellett még mindig jelentős a szibériai, indiai, indokínai orvvadászat. A feketepiacon egy tigrispénisz mintegy 300 dollárt ér.

Emberevő tigrisek[szerkesztés]

A 200 embert megölő, hírhedt, kalkuttai emberevő tigris sztereografikus fényképe (1903)

A vadon élő tigrisek többnyire elkerülik az embereket; ennek ellenére összességében több embert ölnek meg, mint bármely más ragadozó állatfaj.[44] Támadása lehet kiprovokált (pld. a vadászat során megsebesült állat a vadászra ront), nem szándékosan provokált (amikor valaki véletlenül meglepi a pihenő tigrist vagy az anya és kölykei közé kerül)[159], de a tigris aktívan vadászhat is az emberre. Utóbbira többnyire olyan régiókban kerül sor, ahol az emberek behatolnak az erdőbe, fairtással, új mezőgazdasági területek létesítésével megzavarják a tigrisek életmódját és elriasztják zsákmányállatait. A legtöbb emberevő tigris idős, elvesztette fogai egy részét és már képtelen elkapni a szarvasokat és vaddisznókat.[6] A hírhedt champawati emberevő tigrisnek, amely 1907-es lelövéséig 430 emberéletet oltott ki, két szemfoga is törött volt.[160] Elejtője, Jim Corbett szerint a támadások többsége napközben történt, amikor az emberek a földeken dolgoztak és nem tartották szemmel környezetüket.[161]

Emberevő tigrisek a mai napig előfordulnak Indiában (főleg a himalájai régiókban) és Bangladesben (a tengerparti Szundarbansz mangroveerdeiben). Utóbbi területen a klímaváltozás is csökkentette a tigrisek életterét.[162] Az 1960-as években évente legalább ((mennyi?)) tigristámadásra került sor a Szundarbanszon, egyes években azonban ez a szám 430-ra is felugrott.[44] Az 1980-as években elterjedt szokássá vált, hogy a szabadban dolgozók emberi arcot ábrázoló kendőt kötöttek a fejük hátsó oldalára, hogy megzavarják vele a többnyire hátulról támadó tigriseket.[163]

Fogságban[szerkesztés]

Cirkuszi tigrisidomár (1969)

Az ókori Rómában a tigriseket állatseregletekben tartották vagy az amfiteátrumokban gladiátorok vagy más vadállatok ellen harcoltatták őket.[164][165] A ritka, egzotikus és veszedelmes ragadozókat az európai királyok is sokszor tartották kastélyaikban, a 18. századtól kezdve pedig egyre gyakrabban szerepeltek cirkuszokban és állatkertekben. Egy tigris ára Franciaországban ekkor elérte a 4 ezer frankot (míg egy egyetemi professzor évi keresete nem haladta meg a 3 ezer frankot),[166] Az Egyesült Államokban 3500 dollárt kértek egy tigrisért, míg egy oroszlánért csak ezret.[167]

2007-es adatok szerint Kínában 4 ezer tigrist tartottak állatkertekben, többségüket a nagy létesítményekben.[168] 2011-ben az USA-ban 2884 tigrist regisztráltak 468 kisebb-nagyobb állatkertben.[169] Egy genetikai vizsgálat során a 14 országból származó 105 állatkerti tigris közül 49 tartozott biztosan valamelyik alfajhoz, a többiek vegyes hátterűek voltak.[170] Az állatkertekben mutogatott szibériai tigrisek közül sokan már bengáliakkal való kereszteződések eredményei.[171]

Magyarországon a tigris különösen veszélyes állatfajnak minősül és magánszemélyek nem tarthatják.[172] Szibériai tigriseket Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Veszprémben, Kecskeméten, Felsőlajoson és Gyöngyösön tartanak. Maláj és szumátrai tigriseket Nyíregyházán láthat a közönség. Fehér színű bengáli tigris Nyíregyháza, Győr, Felsőlajos és Pécs állatkertjében van.

Tigrisek a kultúrában[szerkesztés]

I. e. 2. századi dél-kínai tigrisjelvény

A látványos külsejű, halálos tigris mindig is lenyűgözte az embereket, alakja visszatérő motívumként szerepel a mesékben, mítoszokban, képi ábrázolásokban. Újabban a természetvédelmi mozgalmak egyik legnépszerűbb faja (pl. egy 2004-es online szavazáson, amelyen 73 országból több mint 50 ezren válaszoltak, 21%-kal a tigrist választották kedvenc állatfajuknak, kis különbséggel a kutya előtt).[173]

Mítoszok és legendák[szerkesztés]

Tigris és szarka egy 19. századi koreai festményen

A kínai kultúrában a tigris a zodiákus 12 állata közül az egyik. A kínai művészetben a föld szimbóluma és az eget reprezentáló sárkány riválisa; egyúttal az anyag és a szellem kettősségét is jelképezik. A császári Kínában a tigris a háború és a hadsereg fővézérének jelképe volt,[174] míg a császáré a sárkány, a császárnéé pedig a főnix. A Fehér Tigris a kínai csillagképek négy szimbólumának egyike, ő reprezentálja a nyugati irányt és az őszi évszakot is.[174]

A kínai és koreai mesékben és példázatokban gyakran fordul elő a tigris, például nem javasolják a farkának megragadását.[175][176] A koreai kultúrában elűzi a gonosz szellemeket és jó szerencsét hoz, egyben a bátorság és a hatalom jelképe, a hegyek szelleme vagy a hegyi állatok királya.

A buddhizmusban a három esztelen teremtmény egyike, az irányíthatatlan düh megtestesítője (a másik kettő a kapzsi majom és a buja szarvas). Ugyanakkor arra is utal, hogy megszelídítve, irányítva a tudatunk ereje áthatolhat a tudatlanság erdején.[174][177] A tunguzok "nagyapaként" vagy "öregként" emlegetik a szibériai tigrist és majdnem istenségnek tartják. A mandzsuknál ő "Hu Lin", a király.[13] A hinduizmusban Síva tigrisbőrt visel és azon is ül.[178] Durga, a tízkarú háborúistennő nősténytigrisen (vagy nőstényoroszlánon) lovagol. Szintén tigris a hátasa a dél-indiai Ajjappá istennőnek.[179] Az ázsiai mesékben az alakváltók nem vérfarkassá, hanem tigrissé változnak.[180] Indiában ezek gonosz varázslók, Indonéziában vagy Malajziában jóindulatúak is lehetnek.[181] A tigris a görög-római mitológiában is feltűnik Dionüszosz hátasaként.[182]

Irodalom[szerkesztés]

A dzsungel könyve – 1923-as magyar kiadás

Az indiai nemzeti eposzban, a Mahábharátában leírják, hogy a tigris vadabb és kegyetlenebb az oroszlánnál.[183] Rudyard Kipling által 1894-ben írt A dzsungel könyvé-ben Sir Kán a főhős Maugli legnagyobb ellensége.[184] Yann Martel 2001-es könyvében, a Pi életé-ben a főhős hónapokig sodródik a tengeren egy tigris társaságában (2012-ben megfilmesítették a regényt).[185]

Az irodalomban és a médiában barátságos tigriskarakterek is előfordulnak: ilyen Tigris a Micimackóban, Huba a Kázmér és Hubában (mindketten életre kelt plüssállatok),[186] vagy a Kellogg's gabonapehelygyártó kabalatigrise.[187] Magyarországon Nagy Zoltán írt A tigris címmel verset, Lázár Ervin pedig A fehér tigris címmel kisregényt.

Hajdúszoboszló címere

Heraldika[szerkesztés]

A tigris már az Indus-völgyi civilizáció korában emblematikus állatnak számított, legalábbis megtalálható a Mohendzso-daróban talált ún. Pasupati-pecséten. A kora középkorban a dél-indiai Csola-dinasztia címerállata volt, pénzérméken, pecséteken, zászlókon egyaránt ábrázolták.[188] A csola pénzek egy részén a tigris a meghódított Pandja-dinasztia két hala és Csera-dinasztia íja között látható. A 20. században a Sri Lanka-i önálló tamil államért küzdő Tamil Tigrisek tették címerükbe (és nevükbe) a tigrist.[189] A bengáli tigris India és Banglades,[190] a maláj tigris Malajzia,[191] a szibériai tigris Dél-Korea nemzeti állata.

A középkori európai heraldikában is szerepelt a tigris, de mivel az állatot nem ismerték, a művészek a képzeletükkel egészítették ki alakját, így a heraldikai tigrisnek nincsenek csíkjai, farka az oroszlánéhoz hasonlóan bojtos, állkapcsai csőrszerűek. Később, miután Nagy-Britannia meghódította Indiát, egy realisztikus tigris került a címerpajzsokra.[192] Magyarországon Hajdúszoboszló címerében látható tigris.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. τίγρις. A Greek-English Lexicon, revised and augmented. Clarendon Press, 1940
  2. Harper, D.: Tiger. Online Etymology Dictionary. Etymonline.com, 2001–2011. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
  3. Harper, D.: Panther. Online Etymology Dictionary. Douglas Harper, 2001–2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  4. a b c d e Guggisberg, C. A. W.. Tiger Panthera tigris (Linnaeus, 1758), Wild Cats of the World. New York: Taplinger Pub. Co., 180–215. o. (1975). ISBN 978-0-7950-0128-4 
  5. a b c d e f g h i j Mazák, V. (1981). „Panthera tigris”. Mammalian Species 152 (152), 1–8. o. DOI:10.2307/3504004.  
  6. a b c d e f Miquelle, D..szerk.: MacDonald, D.: The Encyclopedia of Mammals, 2nd, Oxford University Press, 18–21. o. (2001). ISBN 978-0-7607-1969-5 
  7. (1987) „Zebra stripes and tiger stripes: the spatial frequency distribution of the pattern compared to that of the background is significant in display and crypsis”. Biological Journal of the Linnean Society 32 (4), 427–433. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.1987.tb00442.x.  
  8. (2010) „Why the leopard got its spots: relating pattern development to ecology in felids”. Proceedings of the Royal Society B 278 (1710), 1373–1380. o. DOI:10.1098/rspb.2010.1734. PMID 20961899.  
  9. (2019) „Optimizing colour for camouflage and visibility using deep learning: the effects of the environment and the observer's visual system”. Journal of the Royal Society Interface 16 (154), 20190183. o. DOI:10.1098/rsif.2019.0183. PMID 31138092.  
  10. Langley, L.. Do Zebras Have Stripes on Their Skin? (2017. március 18.) 
  11. Cat behavior: the predatory and social behavior of domestic and wild cats. Berlin: Garland Publishing, Incorporated, 281. o. (1979). ISBN 9780824070175 
  12. a b c d e f g h Heptner, V. G.. Tiger, Mlekopitajuščie Sovetskogo Soiuza. Moskva: Vysšaia Škola. Washington DC: Smithsonian Institution and the National Science Foundation, 95–202. o. (1992) 
  13. a b Matthiessen, P.. Tigers in the Snow, reprint, Paw Prints (2008). ISBN 9781435296152 
  14. McNab, B. K. (1971). „On the ecological significance of Bergmann's rule”. Ecology 52 (5), 845–854. o. DOI:10.2307/1936032.  
  15. a b c d (2006. március 18.) „A taxonomic revision of the tigers (Panthera tigris)”. Mammalian Biology 71 (5), 268–287. o. [2007. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.mambio.2006.02.007. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)  
  16. a b (2017) „The genetics of tiger pelage color variations”. Cell Research 27 (7), 954–957. o. DOI:10.1038/cr.2017.32. PMID 28281538.  
  17. (1969) „The white tigers of Rewa and gene homology in the Felidae”. Genetica 40 (1), 198–200. o. DOI:10.1007/BF01787350. PMID 5806538.  
  18. (2013) „The Genetic Basis of White Tigers”. Current Biology 23 (11), 1031–5. o. DOI:10.1016/j.cub.2013.04.054. PMID 23707431.  
  19. (1959) „Albinism and Partial Albinism in Tigers”. The Journal of the Bombay Natural History Society 56, 581–587. o.  
  20. (1973) „Genetic abnormality of the visual pathways in a "white" tiger”. Science 180 (4092), 1287–1289. o. DOI:10.1126/science.180.4092.1287. PMID 4707916.  
  21. Accumulation of Deleterious Mutations Due to Inbreeding in Tiger Population, 2009 [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. (2010) „A new conservation policy needed for reintroduction of Bengal tiger-white”. Current Science 99 (7), 894–895. o.  
  23. Sagar, Vinay (2021). „High frequency of an otherwise rare phenotype in a small and isolated tiger population”. PNAS 118 (39), e2025273118. o. DOI:10.1073/pnas.2025273118. PMID 34518374.  
  24. Maltese Tiger Cryptids and Myths Wiki
  25. a b c (2009. március 18.) „Mitochondrial Phylogeography Illuminates the Origin of the Extinct Caspian Tiger and Its Relationship to the Amur Tiger”. PLOS ONE 4 (1), e4125. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004125. PMID 19142238.  
  26. Seidensticker, J.. Large Carnivores and the Consequences of Habitat Insularization: ecology and conservation of Tigers in Indonesia and Bangladesh, Cats of the world: biology, conservation and management. Washington DC: National Wildlife Federation, 1–41. o. (1986) 
  27. a b Hierarchical spatial analysis of Amur tiger relationships to habitat and prey, Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes. London: Cambridge University Press, 71–99. o. (1999). ISBN 978-0521648356 
  28. a b c d e f Tiger IUCN Red List
  29. Setting Priorities for the Conservation and Recovery of Wild Tigers: 2005–2015: The Technical Assessment. New York – Washington DC: WCS, WWF, Smithsonian, and NFWF-STF (2006. március 18.) 
  30. a b c szerk.: Tilson, R.: What is a Tiger? Biogeography, Morphology, and Taxonomy, Tigers of the World: The Science, Politics and Conservation of Panthera tigris, Second, London, Burlington: Academic Press, 53–84. o. (2010. március 18.). ISBN 978-0-08-094751-8 
  31. a b c Sunquist, M..szerk.: R. Tilson: What is a Tiger? Ecology and Behaviour, Tigers of the World: The Science, Politics and Conservation of Panthera tigris, Second, London, Burlington: Academic Press, 19−34. o. (2010). ISBN 978-0-08-094751-8 
  32. Long-term monitoring of tigers: lessons from Nagarahole, Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes. London: Cambridge University Press, 114–122. o. (1999). ISBN 978-0521648356 
  33. (2016) „Tiger in Iran – historical distribution, extinction causes and feasibility of reintroduction”. Cat News (Special Issue 10), 5–13. o.  
  34. (2003) „Reproductive parameters of wild female Amur (Siberian) tigers (Panthera tigris altaica)”. Journal of Mammalogy 84 (1), 288–298. o. DOI:<0288:RPOWFA>2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2003)084<0288:RPOWFA>2.0.CO;2.  
  35. Where can tigers live in the future? A framework for identifying high-priority areas for the conservation of tigers in the wild, Riding the Tiger: Tiger Conservation in Human Dominated Landscape. London: Cambridge University Press, 254–272. o. (1999). ISBN 978-0521648356 
  36. (2012) „Camera-trap records of tigers at high altitudes in Bhutan”. Cat News (56), 14–15. o.  
  37. (2018) „First photographic record of tiger presence at higher elevations of the Mishmi Hills in the Eastern Himalayan Biodiversity Hotspot, Arunachal Pradesh, India”. Journal of Threatened Taxa 10 (13), 12833–12836. o. DOI:10.11609/jott.4381.10.13.12833-12836.  
  38. (2004. március 18.) „Current status and threats to the survival of wild tigers in Myanmar”. Journal of Agricultural, Forestry, Livestock and Fishery Sciences, 62–72. o. (Hozzáférés: 2022. május 17.)  
  39. (2007) „How many tigers Panthera tigris are there in Huai Kha Khaeng Wildlife Sanctuary, Thailand? An estimate using photographic capture-recapture sampling”. Oryx 41 (4), 447–453. o. DOI:10.1017/S0030605307414107.  
  40. a b (2019) „Documenting the demise of tiger and leopard, and the status of other carnivores and prey, in Lao PDR's most prized protected area: Nam Et-Phou Louey”. Global Ecology and Conservation 20, e00766. o. DOI:10.1016/j.gecco.2019.e00766.  
  41. (2011) „Population Status of a Cryptic Top Predator: An Island-Wide Assessment of Tigers in Sumatran Rainforests”. PLOS ONE 6 (11), e25931. o. DOI:10.1371/journal.pone.0025931. PMID 22087218.  
  42. a b c d Thapar, V.. The Tiger's Destiny. London: Kyle Cathie, 47, 174–175. o. (1994). ISBN 978-1-85626-142-5 
  43. Tigers, Great Cats. Fog City Press, 97–98. o. (1991). ISBN 978-1-875137-90-9 
  44. a b c d e f g h i j k l m n Panthera tigris (tiger), Walker's Mammals of the World, 6th, Baltimore: Johns Hopkins University Press, 825–828. o. (1999). ISBN 978-0-8018-5789-8 
  45. (2013) „Connectivity of Tiger (Panthera tigris) Populations in the Human-Influenced Forest Mosaic of Central India”. PLOS ONE 8 (11), e77980. o. DOI:10.1371/journal.pone.0077980. PMID 24223132.  
  46. Smith, J. L. D. (1993). „The role of dispersal in structuring the Chitwan tiger population”. Behaviour 124 (3), 165–195. o. DOI:10.1163/156853993X00560.  
  47. McDougal, Charles. The Face of the Tiger. London: Rivington Books and André Deutsch, 63–76. o. (1977). ISBN 9780233969466 
  48. a b c Mills, S.. Tiger. London: BBC Books, 89. o. (2004). ISBN 978-1-55297-949-5 
  49. (2008) „Chemical Characterization of Territorial Marking Fluid of Male Bengal Tiger, Panthera tigris”. Journal of Chemical Ecology 34 (5), 659–671. o. [2021. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10886-008-9462-y. PMID 18437496. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)  
  50. (1989) „Scent marking in free-ranging tigers, Panthera tigris”. Animal Behaviour 37, 1–10. o. DOI:10.1016/0003-3472(89)90001-8.  
  51. a b c Schaller, G.. The Deer and the Tiger: A Study of Wildlife in India. Chicago: Chicago Press (1967) 
  52. a b Thapar, V.. Tiger: Portrait of a Predator. New York: Smithmark (1989). ISBN 978-0-8160-1238-1 
  53. (1999) „Evolution of Acoustic Communication Signals of Mammals: Friendly Close-Range Vocalizations in Felidae (Carnivora)”. Journal of Mammalian Evolution 6 (2), 129–159. o. DOI:10.1023/A:1020620121416.  
  54. (2012) „Prey preferences of the tiger Panthera tigris”. Journal of Zoology 286 (3), 221–231. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.2011.00871.x.  
  55. a b c Perry, R.. The World of the Tiger, 260. o. (1965) 
  56. Trouble for rhino from poacher and Bengal tiger”, The Telegraph. [2014. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. június 3.) 
  57. Tiger kills elephant at Eravikulam park”, The New Indian Express. [2016. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 26.) 
  58. Tiger kills adult rhino in Dudhwa Tiger Reserve”, The Hindu , 2013. január 29. 
  59. (1998) „Estimation of tiger densities in India using photographic captures and recaptures”. Ecology 79 (8), 2852–2862. o. DOI:[2852:EOTDII2.0.CO;2 10.1890/0012-9658(1998)079[2852:EOTDII]2.0.CO;2].  
  60. BBC (2008). Tiger: Spy In The Jungle. John Downer Productions
  61. Sankhala, p. 17
  62. Hunter, Luke. Carnivores of the World. Princeton University Press (2011). ISBN 978-0-691-15228-8 
  63. a b Tiger Panthera tigris (Linnaeus, 1758), Wild Cats of the World. Chicago: University of Chicago Press, 343–372. o. (2002). ISBN 978-0-22-677999-7 
  64. Sankhala, p. 23
  65. a b Mills, S.. Tiger. Richmond Hill, Ontario: Firefly Books, 168. o. (2004). ISBN 978-1-55297-949-5 
  66. a b c Mazak, V.. Der Tiger (német nyelven). Westarp Wissenschaften Hohenwarsleben (2004). ISBN 978-3-89432-759-0 
  67. Tiger Moon. University of Chicago Press (2002). ISBN 978-0-226-77997-3 
  68. Mills, Gus; Hofer, Heribert (1998). Hyaenas: status survey and conservation action plan. IUCN/SSC Hyena Specialist Group. ISBN 2-8317-0442-1.
  69. Miquelle, D.G., Stephens, P.A., Smirnov, E.N., Goodrich, J.M., Zaumyslova, O.Yu. & Myslenkov, A.I. (2005). Tigers and Wolves in the Russian Far East: Competitive Exclusion, Functional Redundancy and Conservation Implications. In Large Carnivores and the Conservation of Biodiversity. Ray, J.C., Berger, J., Redford, K.H. & Steneck, R. (eds.) New York: Island Press. pp. 179–207 ISBN 1-55963-080-9.
  70. Goldsmith, O.. A History of the Earth, And Animated Nature, Volume 2. Nabu Press, 297. o. (2010). ISBN 978-1-145-11108-0 
  71. Mills, S.. Tiger. Richmond Hill: Firefly Books, 168. o. (2004). ISBN 978-1-55297-949-5 
  72. Sympatric Tiger and Leopard: How two big cats coexist in the same area. [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. Ecology.info
  73. a b Karanth, K. U. (2000). „Behavioural correlates of predation by tiger (Panthera tigris), leopard (Panthera pardus) and dhole (Cuon alpinus) in Nagarahole, India”. Journal of Zoology 250 (2), 255–265. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.2000.tb01076.x.  
  74. (1995) „Prey Selection by Tiger, Leopard and Dhole in Tropical Forests”. Journal of Animal Ecology 64 (4), 439–450. o. DOI:10.2307/5647.  
  75. Sillero-Zubiri, C., Hoffmann, M. and Macdonald, D.W. (eds). 2004. Canids: Foxes, Wolves, Jackals and Dogs. Status Survey and Conservation Action Plan. IUCN/SSC Canid Specialist Group. Gland, Switzerland and Cambridge, UK. ISBN 2-8317-0786-2
  76. Thinley, P. (2018). „The ecological benefit of tigers (Panthera tigris) to farmers in reducing crop and livestock losses in the eastern Himalayas: Implications for conservation of large apex predators”. Biological Conservation 219, 119–125. o. DOI:10.1016/j.biocon.2018.08.007.  
  77. a b c (1967) „Breeding behaviour of the tiger Panthera tigris in Rajasthan”. International Zoo Yearbook 7 (1), 133–147. o. DOI:10.1111/j.1748-1090.1967.tb00354.x.  
  78. (2013) „Generation length for mammals”. Nature Conservation (5), 87–94. o.  
  79. Wildlife Conservation Society. (2015). Tiger dad: Rare family portrait of Amur tigers the first-ever to include an adult male. ScienceDaily, 6 March 2015.
  80. T-25 Dollar- The Famous Tiger of Ranthambore
  81. a b c Linnaeus, C.. Felis tigris, Caroli Linnæi Systema naturæ per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, decima, reformata (latin nyelven), Holmiae: Laurentius Salvius, 41. o. (1758) 
  82. Pocock, R. I. (1929). „Tigers”. Journal of the Bombay Natural History Society 33 (3), 505–541. o.  
  83. a b Pocock, R. I.. Panthera tigris, The Fauna of British India, Including Ceylon and Burma. Mammalia: Volume 1. London: T. Taylor and Francis, Ltd., 197–210. o. (1939) 
  84. Wozencraft, W. C. (2005). "Species Panthera tigris". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. (eds.). Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. p. 546. ISBN 978-0-8018-8221-0.
  85. a b c Kitchener, A.. Tiger distribution, phenotypic variation and conservation issues, Riding the Tiger: Tiger Conservation in Human-Dominated Landscapes. Cambridge: Cambridge University Press, 19–39. o. (1999. március 18.). ISBN 978-0521648356 
  86. (2015. március 18.) „Planning tiger recovery: Understanding intraspecific variation for effective conservation”. Science Advances 11 (5), e1400175. o. DOI:10.1126/sciadv.1400175. PMID 26601191.  
  87. (2015. március 18.) „Controversial study claims there are only two types of tiger”. Science. DOI:10.1126/science.aac6905. (Hozzáférés: 2015. június 27.)  
  88. a b c (2017. március 18.) „A revised taxonomy of the Felidae: The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN Cat Specialist Group”. Cat News (Special Issue 11), 66–68. o.  
  89. (2018. március 18.) „Genome-wide evolutionary analysis of natural history and adaptation in the world's tigers”. Current Biology 28 (23), 3840–3849. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.09.019. PMID 30482605.  
  90. a b (1815. március 18.) „Überblick der Säugethiere nach ihrer Verteilung über die Welttheile”. Abhandlungen der Königlichen Preußischen Akademie der Wissenschaften zu Berlin 1804–1811, 39–159. o. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)  
  91. Caspian Tiger IUCN Red List of Threatened Species
  92. a b c Temminck, C. J.. Aperçu général et spécifique sur les Mammifères qui habitent le Japon et les Iles qui en dépendent, Fauna Japonica sive Descriptio animalium, quae in itinere per Japoniam, jussu et auspiciis superiorum, qui summum in India Batava imperium tenent, suscepto, annis 1825 – 1830 collegit, notis, observationibus et adumbrationibus illustravit Ph. Fr. de Siebold. Leiden: Lugduni Batavorum (1844. március 18.) 
  93. a b Hilzheimer, M. (1905. március 18.). „Über einige Tigerschädel aus der Straßburger zoologischen Sammlung”. Zoologischer Anzeiger 28, 594–599. o.  
  94. a b Mazák, V. (1968. március 18.). „Nouvelle sous-espèce de tigre provenant de l'Asie du sud-est”. Mammalia 32 (1), 104–112. o. DOI:10.1515/mamm.1968.32.1.104.  
  95. a b c (2004. március 18.) „Phylogeography and genetic ancestry of tigers (Panthera tigris)”. PLOS Biology 2 (12), e442. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0020442. PMID 15583716.  
  96. a b Schwarz, E. (1912. március 18.). „Notes on Malay tigers, with description of a new form from Bali”. Annals and Magazine of Natural History Series 8 Volume 10 (57), 324–326. o. DOI:10.1080/00222931208693243.  
  97. (1978. március 18.) „Skin and Skull of the Bali Tiger, and a list of preserved specimens of Panthera tigris balica (Schwarz, 1912)”. Zeitschrift für Säugetierkunde – International Journal of Mammalian Biology 43 (2), 108–113. o.  
  98. a b Pocock, R. I. (1929. március 18.). „Tigers”. Journal of the Bombay Natural History Society 33, 505–541. o.  
  99. (1998. március 18.) „Sorting out tigers (Panthera tigris): mitochondrial sequences, nuclear inserts, systematics, and conservation genetics”. Animal Conservation 1 (2), 139–150. o. DOI:10.1111/j.1469-1795.1998.tb00021.x.  
  100. (2006) „The Late Miocene radiation of modern Felidae: A genetic assessment”. Science 311 (5757), 73–77. o. DOI:10.1126/science.1122277. PMID 16400146.  
  101. (2010) „Supermatrix and species tree methods resolve phylogenetic relationships within the big cats, Panthera (Carnivora: Felidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 56 (1), 64–76. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.01.036. PMID 20138224.  
  102. (2014. március 18.) „Himalayan fossils of the oldest known pantherine establish ancient origin of big cats”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 281 (1774), 20132686. o. DOI:10.1098/rspb.2013.2686. PMID 24225466.  
  103. (2011) „Oldest Known Pantherine Skull and Evolution of the Tiger”. PLOS ONE 6 (10), e25483. o. DOI:10.1371/journal.pone.0025483. PMID 22016768.  
  104. a b Turner, A.. The Big Cats and Their Fossil Relatives: An Illustrated Guide to Their Evolution and Natural History. Columbia University Press (1997. március 18.). ISBN 978-0-231-10228-5 
  105. Piper, P. J. (2007). „Confirmation of the presence of the tiger Panthera tigris (L.) in Late Pleistocene and Holocene Borneo”. Malayan Nature Journal 59 (3), 259–267. o. (Hozzáférés: 2018. május 29.)  
  106. Hemmer, H. (1971). „Fossil mammals of Java. II. Zur Fossilgeschichte des Tigers (Panthera tigris (L.)) in Java”. Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen 74, 35–52. o.  
  107. Hasegawa, Y. (1988). „Quaternary vertebrates from Shiriya area, Shimokita Pininsula, northeastern Japan”. Memoirs of the National Science Museum 21, 17–36. o.  
  108. (2008) „The first evidence for the past presence of the tiger Panthera tigris (L.) on the island of Palawan, Philippines: extinction in an island population”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 264 (1–2), 123–127. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2008.04.003.  
  109. a b 15 (The Philippines); 26 (Carnivores), Evolution of Island Mammals: Adaptation and Extinction of Placental Mammals on Islands. John Wiley & Sons, 220–347. o. (2011. március 18.). ISBN 9781444391282 
  110. a b Tiger, Climate Change and Human Responses: A Zooarchaeological Perspective. Springer, 79–80. o. (2017. március 18.). ISBN 978-9-4024-1106-5 
  111. (2016) „Predicted Pleistocene–Holocene rangeshifts of the tiger (Panthera tigris)”. Diversity and Distributions 22 (11), 1–13. o. DOI:10.1111/ddi.12484.  
  112. (2013) „The tiger genome and comparative analysis with lion and snow leopard genomes”. Nature Communications 4, 2433. o. DOI:10.1038/ncomms3433. PMID 24045858.  
  113. a b Actman, Jani: Cat Experts: Ligers and Other Designer Hybrids Pointless and Unethical. National Geographic.com , 2017. február 24. (Hozzáférés: 2018. augusztus 27.)
  114. Markel, S.. Sequence Analysis in a Nutshell: a guide to common tools and databases. Sebastopol, California: O'Reily (2003). ISBN 978-0-596-00494-1 
  115. a b Genomic Imprinting. Genetic Science Learning Center, Utah.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  116. Singh, A. (1985. március 18.). „Okapis and litigons in London and Calcutta”. New Scientist (1453), 7. o.  
  117. Status of tigers, co-predators and prey in India 2018. Summary Report. TR No./2019/05. New Delhi, Dehradun: National Tiger Conservation Authority & Wildlife Institute of India (2019) 
  118. a b c d e f Global Tiger Forum: Global wild tiger population status, April 2016. Global Tiger Forum, WWF, 2016 [2018. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 22.)
  119. (2021) „Integrated assessments call for establishing a sustainable meta-population of Amur tigers in Northeast Asia”. Biological Conservation 261 (12), 109250. o. DOI:10.1016/j.biocon.2021.109250.  
  120. Malayan Tiger IUCN Red List of Threatened Species
  121. PR: Announcement of Minimum Tiger number in Myanmar. WWF , 2019 (Hozzáférés: 2022. április 8.)
  122. Dorji, S. (2015. március 18.). „Counting the Tigers in Bhutan: Report on the National Tiger Survey of Bhutan 2014 – 2015”, Thimphu, Bhutan, Kiadó: Department of Forests and Park Services, Ministry of Agriculture and Forests.  
  123. (2018) „Status of Tigers and Prey in Nepal”, Kathmandu, Nepal, Kiadó: Department of National Parks and Wildlife Conservation & Department of Forests and Soil Conservation, Ministry of Forests and Environment.  
  124. Setting Priorities for the Conservation and Recovery of Wild Tigers: 2005–2015, Tigers of the World: The Science, Politics and Conservation of Panthera tigris, Second, London, Burlington: Academic Press, 143–161. o. (2010). ISBN 978-0-08-094751-8 
  125. The Illegal Wildlife Trade: Inside the World of Poachers, Smugglers and Traders (Studies of Organized Crime). New York: Springer (2016. március 18.) 
  126. Traditional Chinese Medicine. World Wildlife Foundation. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
  127. Jacobs, A.. „Tiger Farms in China Feed Thirst for Parts”, The New York Times, 2010. március 18. 
  128. Howard, B. C.. Tiger Numbers Rise for First Time in a Century (2016) 
  129. Daigle, K.. „World's wild tiger count rising for first time in a century”, Phys Org, 2016. március 18. (Hozzáférés ideje: 2016. április 17.) 
  130. Front Page : Over half of tigers lost in 5 years: census”, The Hindu , 2008. február 13.. [2008. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. június 10.) 
  131. Foster, P.. „Why the tiger's future is far from bright”, The Telegraph , 2007. március 18.. [2022. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 19.) 
  132. Tiger Reserves. ENVIS Centre on Wildlife & Protected Areas. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
  133. Page, J.. „Tigers flown by helicopter to Sariska reserve to lift numbers in western India”, The Times , 2008. március 18. (Hozzáférés ideje: 2010. május 25.) 
  134. India reports sharp decline in wild tigers”, National Geographic, 2008. március 18. (Hozzáférés ideje: 2010. június 10.) 
  135. It's the tale of a tiger, two tigresses in wilds of Sariska”, EconomicTimes, 2009. március 18. (Hozzáférés ideje: 2010. június 10.) 
  136. Burke, Jason. „India's tiger population increases by almost a third”, The Guardian , 2015. január 20. (Hozzáférés ideje: 2015. május 3.) 
  137. International Tiger Day 2019: PM Modi Releases Report, India counts 2967 Tigers”, Jagran Josh, 2019. március 18.. [2019. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  138. (2010) „Spatial structure of Amur (Siberian) tigers (Panthera tigris altaica) on Sikhote-Alin Biosphere Zapovednik, Russia”. Journal of Mammalogy 91 (3), 737–748. o. DOI:10.1644/09-mamm-a-293.1.  
  139. Timothy, E.. Wildlife Science: Linking Ecological Theory and Management Applications. CRC Press (2007). ISBN 978-0-8493-7487-6 
  140. Amur Tiger IUCN Red List of Threatened Species
  141. Russia Announce Tiger Census Results (angol nyelven). tigers.panda.org . (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)
  142. (2004) „Dramatic decline of wild South China tigers Panthera tigris amoyensis: field survey of priority tiger reserves”. Oryx 38 (1), 40–47. o. DOI:10.1017/S0030605304000079.  
  143. Yeh, Emily T. (2012). „Transnational Environmentalism and Entanglements of Sovereignty: The Tiger Campaign Across the Himalayas”. Political Geography 31 (7), 408–418. o. DOI:10.1016/j.polgeo.2012.06.003.  
  144. Animal Skin Clothes Burned in Tibet After Dalai Lamas Call”, The Office of His Holiness the Dalai Lama, 2006. február 17.. [2010. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. december 4.) 
  145. Franklin, N., Bastoni, Sriyanto, Siswomartono, D., Manansang, J. and R. Tilson (1999). Last of the Indonesian tigers: a cause for optimism, pp. 130–147 in: Seidensticker, J., Christie, S. and Jackson, P. (eds). Riding the tiger: tiger conservation in human-dominated landscapes. Cambridge University Press, Cambridge, ISBN 0-521-64835-1.
  146. Tilson, R. (1999). Sumatran Tiger Project Report No. 17 & 18: July − December 1999. Grant number 1998-0093-059. Indonesian Sumatran Tiger Steering Committee, Jakarta.
  147. Rabinowitz, A. (2009. március 18.). „Stop the bleeding: implementing a strategic Tiger Conservation Protocol”. Cat News (51), 30–31. o. [2012. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1027-2992. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)  
  148. (2003) „Science deficiency in conservation practice: the monitoring of tiger populations in India”. Animal Conservation 6 (2), 141–146. o. DOI:10.1017/S1367943003003184.  
  149. (2012. március 18.) „Density estimation in tiger populations: combining information for strong inference”. Ecology 93 (7), 1741–1751. o. DOI:10.1890/11-2110.1. PMID 22919919.  
  150. (2015) „Tiger (Panthera tigris) scent DNA: a valuable conservation tool for individual identification and population monitoring”. Conservation Genetics Resources 7 (3), 681–683. o. DOI:10.1007/s12686-015-0476-9.  
  151. The Manpoora Tiger (about a Tiger Hunt in Rajpootanah), The Treasures of Indian Wildlife. Mumbai: Bombay Natural History Society, 22–27. o. (2005). ISBN 0195677285 
  152. Széchenyi Zsigmond: Nahar
  153. China Pushes for Tiger Meat on the Menu (Smithsonian Magazine)
  154. Harding, Andrew. „Beijing's penis emporium”, BBC News, 2006. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2009. március 7.) 
  155. Nowell, K.: Asian big cat conservation and trade control in selected range States: evaluating implementation and effectiveness of CITES Recommendations. TRAFFIC International, 2007. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
  156. Chinese tiger farms must be investigated. WWF, 2007. április 24. [2007. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 7.)
  157. WWF: Breeding tigers for trade soundly rejected at CITES. Panda.org, 2007. június 13. [2008. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 7.)
  158. Jackson, Patrick. „Tigers and other farmyard animals”, BBC News, 2010. január 29. (Hozzáférés ideje: 2010. január 29.) 
  159. Singh, Kesri. The tiger of Rajasthan. Hale (1959) 
  160. Wood, G.. The Guinness Book of Animal Facts and Feats. Guinness Superlatives (1983). ISBN 978-0-85112-235-9 
  161. Corbett, J.. Man-Eaters of Kumaon. Bombay: Oxford University Press (1944) 
  162. Climate change linked to Indian tiger attacks. Environmental News Network, 2008. október 20. (Hozzáférés: 2008. október 27.)
  163. Montgomery, Sy. Spell of the Tiger: The Man-Eaters of Sundarbans. Chelsea Green Publishing, 37–38. o. (2009). ISBN 978-0-395-64169-9 
  164. Auguet, Roland. Cruelty and civilization: the Roman games. Psychology Press, 83–85. o. (1994). ISBN 978-0-415-10453-1 
  165. Baker, William. Sports in the Western World. University of Illinois Press, 33. o. (1988). ISBN 978-0-252-06042-7 
  166. Baratay, Eric. Zoo: A History of Zoological Gardens in the West. Reaktion Books, 19. o. (2004). ISBN 978-1-86189-208-9 
  167. Ruppel, Louis (1951). „Collier's, Volume 127”, 61. o, Kiadó: Crowell-Collier Publishing Company.  
  168. Taming the tiger trade: China's markets for wild and captive tiger products since the 1993 domestic trade ban. Hong Kong: TRAFFIC East Asia (2007) 
  169. (2011) „Less than 3,000 Pet Tigers in America”. Wildlife Times 5 (37), 12–13. o.  
  170. Luo, S. (2008). „Subspecies Genetic Assignments of Worldwide Captive Tigers Increase Conservation Value of Captive Populations”. Current Biology 18 (8), 592–596. o. DOI:10.1016/j.cub.2008.03.053. PMID 18424146.  
  171. Wildlife Issues in a Changing World, Second, CRC Press, 133. o. (1998. március 18.). ISBN 978-1-4398-3262-2 
  172. 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól
  173. Endangered tiger earns its stripes as the world's most popular beast”, The Independent, 2004. december 6.. [2008. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. március 7.) 
  174. a b c Cooper, J. C.. Symbolic and Mythological Animals. London: Aquarian Press, 161–62. o. (1992). ISBN 978-1-85538-118-6 
  175. Tiger's Tail. Cultural China. [2014. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  176. Chan-eung, Par. A Tiger by the tail and other Stories from the heart of Korea. Libraries Unlimited (1999) 
  177. Csörgő Zoltán: A buddhista szimbólumok világa
  178. Kingdom of Shiva. New Delhi: Diamond Pocket Books Pvt Ltd., 301. o. (2014) 
  179. Balambal, V.: 19. Religion – Identity – Human Values – Indian Context. Bioethics in India: Proceedings of the International Bioethics Workshop in Madras: Biomanagement of Biogeoresources, 16–19 January 1997. Eubios Ethics Institute, 1997. (Hozzáférés: 2007. október 8.)
  180. Summers, M.. The Werewolf in Lore and Legend, 2012, Mineola: Dover Publications, 21. o. (1933). ISBN 978-0-517-18093-8 
  181. Newman, Patrick. Tracking the Weretiger: Supernatural Man-Eaters of India, China and Southeast Asia. McFarland, 96–102. o. (2012). ISBN 978-0-7864-7218-5 
  182. Dunbabin, Katherine, M. D.. Mosaics of the Greek and Roman World. Cambridge: Cambridge University Press, 32, 44. o. (1999). ISBN 978-0-521-00230-1 
  183. Krishna-Dwaipayana Vyasa: SECTION LXVIII. The Mahabharata. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
  184. Green, S.. Tiger. Reaktion Books, 72–73, 125–27. o. (2006). ISBN 978-1861892768 
  185. Castelli, Jean-Christopher. The Making of Life of Pi: A Film, a Journey. Harper Collins (2012). ISBN 978-0062114136 
  186. Kuznets, L. R.. When Toys Come Alive: Narratives of Animation, Metamorphosis, and Development. Yale University Press, 54. o. (1994). ISBN 978-0300056457 
  187. Gifford, C.. Advertising & Marketing: Developing the Marketplace. Heinemann-Raintree Library, 34–35. o. (2005). ISBN 978-1403476517 
  188. Hermann Kulke, K Kesavapany, Vijay Sakhuja (2009) Nagapattinam to Suvarnadwipa: Reflections on the Chola Naval Expeditions to Southeast Asia, Institute of Southeast Asian Studies, p. 84.
  189. Daya Somasundaram (11 February 2014) Scarred Communities: Psychosocial Impact of Man-made and Natural Disasters on Sri Lankan Society, SAGE Publications India, p. 73.
  190. National Animal. Government of India, Official website. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  191. DiPiazza, F.. Malaysia in Pictures. Twenty-First Century Books, 14. o. (2006). ISBN 978-0-8225-2674-2 
  192. Arthur Fox-Davies, A Complete Guide to Heraldry, T.C. and E.C. Jack, London, 1909, 191–192, https://archive.org/details/completeguidetoh00foxduoft.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tiger című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.