Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben található.
A veszprémi vadaspark - a debreceni után néhány hónappal - harmadikként alapított állatkert hazánkban a Fővárosi Állat- és Növénykert után; az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg, Kittenberger Kálmán Úttörő Növény- és Vadaspark néven. Névadója, Kittenberger Kálmán, a nagy Afrika-kutató számára egy mellszobrot is emeltek a főbejárat előtt. Az intézményt Anghy Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.
Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.
A megnyitó óta már lassan ötven év telik el, s az állatkertbe még ma is évente több mint kétszázezren látogatnak el. Az állatkert nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.
Az állatkert leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország leghíresebb állatává vált. Több róla készült film főszereplője. Festeni is tudott. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja őrzi emlékét, és itt található meg Böbe sírja is.
A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók jelentős része elavultnak számított. Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. A medvék eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. 2006-ban alaszkai fehér farkasok költöztek a kifutóba a medvék társbérlőiként. A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak.
[szerkesztés] Az állatkert ma
A veszprémi állatkert minden bizonnyal legszebb fekvésű állatkertje hazánknak, mivel a Fejes-völgyben kapott helyet immár közel fél évszázada. Bár a csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent, ám a fejlesztést igencsak megnehezítik a meredek, sziklás hegyoldalak.
[szerkesztés] A bejárat közeli rész
A bejárat után közvetlenül az egykori Csimpánzház-és kifutó áll. Az átalakítás tervben van: a Ház helyén hamarosan jegypénztár épül, és a kifutóba is új állatok fognak költözni.
A régi majomház és az elmúlt években hüllőbemutatóként funkcionáló épületek jelentős átalakítás folyamatában vannak: a közeljövőben Trópusi házat alakítanak ki belőlük. Ennek első szakasza 2007-ben fejeződött be, a régi kismajomházból kialakítva a komplexum fogadói terét. Itt korszerű mosdókat, az állatkert saját ajándékboltját, és kisebb időszaki kiállításokat találhatunk.
[szerkesztés] Vízparti állatok
Az Állatkert egyik legjobb kifutójában ázsiai törpevidra- család látható. A kifutóban a víz alatt is meg lehet tekinteni a vidrákat. Mivel ezek a vidrák teléri fűtött belső helyet igényelnek, a közönség nem láthatja őket, a kifutó lakói telente a nutriák.
A törpevidrákkal szemközt, a régi medveketrec helyén épült kifutóban élnek a japán makákók, melyek a Szegedi Vadasparkban olyannyira jól szaporodnak, hogy onnan érkezett Veszprémbe is egy kis csoport – azóta persze már Veszprémben is született kis makákó.
A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra . Itt egyiptomi íbiszek, molukkai íbiszek, fehér gólyák, fekete gólya, tőkés récék, nyári ludak, apácalúd, kanadai lúd, rózsás gödények és bakcsó látható. . A szomszédos kifutóban vízidisznók és nagy marák élnek együtt.
[szerkesztés] Ragadozók része
A madarak fölötti hegyoldalba föltekintve az állatkert egyik legtermészethűbb kifutója tárul a látogatók szeme elé: itt élnek a fajmegmentési program keretében tartott ibériai farkasok. Bár a kifutó látogatói szemmel nézve nem mondható igazán izgalmasnak, mivel a hatalmas, bozótos hegyoldalban a farkasok megpillantása türelmet kívánna meg a mindig rohanó mai embertől, ám a farkasok álmodni sem tudnának ettől jobb helyet – ezt bizonyítja az , hogy már kétszer szaporodtak is! A farkasok hegyoldalát magunk mögött hagyva a kisragadozók bemutatóihoz érünk, ahol vadmacskák és mocsári hiúzok, valamint mosómedvék és vörösorrú ormányos medvék élnek. Kivételt képeznek az út túloldalán helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk.
Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a kamcsatkai barnamedvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a szemközti hegyoldalban. Kata, Bori és Dorka, a három nőstény medve két sarki farkassal osztja meg kifutóit: a medvék többnyire a kifutó alsó részét használják, míg a farkasok ritkábban merészkednek le a felső részről. A nyári melegben nagy élményt jelent a kifutó medencéjében hűsölő hatalmas medvék látványa.
[szerkesztés] Majmok és társaik
A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Szomszédságukban a szakállas bagoly látható, aki az egykori hiúzkifutóból átalakított röpdében él. Korszerűtlen és szűk kifutóban élnek a vaddisznók, mellettük azonban szép kifutót kaptak a vörös varik. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek. A dzseládák vagy barna páviánok az állatkert talán legjobb kifutóját lakják. A hat állat a természetes élőhelyüket, az etióp fennsíkot idéző terjedelmes kifutóban él, ahol vagy a meredek sziklafalakon pihenve találhatunk rájuk, vagy a füvet tépkedik és legelik. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint három kölykük alkotja.
Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a dzseládáktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk, melyek a Bakony élővilágát és a veszprémi állatkert természetvédelmi tevékenységét mutatják be.
[szerkesztés] Nagymacskák
A tanösvény végén a leopárdkifutóhoz érkezünk. Ebben az igen tetszetős kifutóban él a srí-lankai leopárd pár, akik megpillantása ugyan némi keresgéléssel töltött időt igényel, ám az állatok számára parádés lakáskörülményeket teremtettek így az állatkert munkatársai – ezt remélhetőleg gyermekáldással hálálják majd meg a párducok is.
A nagy testű macskafélék bemutatásának sorát folytatva a hiúzok kifutója következik, melyben megintcsak nem könnyű megpillantani a két állatot, azonban ne feledkezzünk meg róla, hogy az állatkertben az állatoknak kell egész életüket leélni, így elsősorban a számukra kell megfelelő körülményeket teremteni. Az itt látható hiúzpár a kárpáti alfajhoz tartozik. A Nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzá kapcsolódó kifutóban a tigris és az oroszlánok nyertek elhelyezést. A tigriseket egy idős nőstény és egy kölyök hím szibériai tigris képviseli,a nőstény a Nagymacskaházban, a kölyök pedig átmenetileg az új csimpánzházban látható.Oroszlánból egy hím és négy nőstény él az Állatkertben. A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi oroszlánkifutóba a szerválok költözhettek be, akik számára sokkal megfelelőbb a hely, mint a jóval nagyobb testű oroszlánok számára volt. A régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem sűrűn dugják ki az orrukat. Ebben a kifutósorban egy másik állat is helyet kapott, a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülből egy párt tart az Állatkert.
[szerkesztés] Dél-Amerika kifutó
A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek, és ide költöztek át a kapucinus majmok is.
[szerkesztés] Böbe majom tanodája
Az egykori madárház helyén felépült korszerű oktatóközpontot 2009-ben vehette birtokba a közönség. Egykori lakóinak nagy része a bejárat közelében épülő Trópusi házba költözik majd át. Az új Oktatóház alkalmas kihelyezett biológiaórák megtartására , de otthont nyújt az Állatkert nyári táborai számára is. Az épületben néhány állatfaj is helyet kapott, melyek számára külső kifutók is rendelkezésre állnak. Látható itt szépen szaporodó fehérpamacsos selyemmajom család, akik férőhelyüket a Magyarországon csak itt látható kilencöves tatukkal osztják meg. Két kifutót is birtokolnak, az egyikben a tavalyi szaporulat kapott helyet.
[szerkesztés] A prérikutyák területe
A madárház szomszédságában élnek a feketefarkú prérikutyák. Ezek a kis rágcsálók azért lettek Veszprémben a látogatók egyik kedvencei, mert gyakorlatilag teljesen szabadon élnek: földalatti járatrendszerüket mindössze egy alacsony fakorlát határolja, mely a látogatókat hivatott visszatartani, az állatok ez alatt kényelmesen átférnek. Így gyakran megfigyelhető, hogy a kíváncsibb prérikutyák az úton átszaladva közelebbről is megszemlélik a szemközt lévő röpdék ragadozómadarait, az uhukat ,a hóbaglyokat, a pusztai-,valamint a bukázó sast és az egerészölyveket . A madárállomány egyik legértékesebb tagjai a mexikói katonaarák, akiket hangoskodásuk után könnyű megtalálni.Szomszédságukban hollók élnek.
[szerkesztés] Patások és a kisebb Afrika-kifutó lakói
A régi zebrakifutóban sörényes juhok és pettyes szarvasok élnek együtt. Pettyes szarvas csak itt látható Magyarországon, a csapat többször szaporodott már. A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. A sörényes juhok melletti kifutóban kaptak új férőhelyet a lámák , szomszédságukban pedig Dávid-szarvasok élnek. A David-szarvasok jellemzője, hogy ma már nem láthatnánk ezt a fajt, ha az állatkertek nem lennének, vadon ugyanis gyakorlatilag már kihaltak.
A patáskarámokkal szemközt létesült a veszprémi állatkert egyik leglátványosabb kifutója. Itt a tavacska partján rózsás flamingók és chilei flamingók élnek. Ez utóbbi faj igazi állatkerti ritkaság: Magyarországon a két öreg veszprémi példányon kívül csupán egyetlen példány él a Győri Állatkertben. A füves területen sarkantyús teknősök legelésznek, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál, az impalák pedig az egész kifutót bejárják. A kifutóhoz csatlakozik a flamingóház, melyben a madarak mellett a szurikáták belső férőhelye is helyet kapott. Az afrikai kisragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.
[szerkesztés] A Gulyadombon
A David-szarvasok és az impalák kifutója között továbbsétálva elhagyjuk ugyan az állatkert területét, de egy rövid séta után ismét az állatkert porát koptathatjuk: elérkezünk ugyanis a Gulyadombra. Ez a terület eredetileg háziállat-bemutatóként szolgált, ma már azonban itt látható az ország minden bizonnyal legnagyobb, és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója. A közel egy hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük a zebrákat, a csíkos gnúkat, valamint az állatkert legújabb nevezetességét, Pablot, a szélesszájú orrszarvút valamint azóta még két orrszarvú is került a kifutóba és 2010 őszén elkészül a zsiráf ház is amivel egy újabb ritka faj kerül az állatkertbe.
A Gulyadomb e mellett megtartotta eredeti funkcióját is, és a háziállatokat is meg lehet itt ismerni. A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. Ez utóbbi faj a magyar állatkertek közül csak Veszprémben, Pécsett és Nyíregyházán látható. Nem lenne teljes a kép a Csimpánzvilág elnevezésű komplexum nélkül. A 2009-ben felépült állatház végre méltó férőhelyet nyújt a csimpánzoknak. Jelenleg egy pár él itt, de hamarosan egy egész csapat érkezik. Addig is a Házban a csimpánzokon kívül még két majomfaj látható : a Győri Állatkertből kihelyezett galléros páviánok és a berbermakákók. Sőt, átmenetileg itt kapott helyet a Szása névre keresztelt, 2009-ben érkezett hím szibériai tigris kölyök is. A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok lettek telepítve.
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark ma már újra beállhat a neves európai állatkertek sorába. Ma azonban már nem a gazdag állatállományának, hanem korszerű, az állatok igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítő férőhelyeinek, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok egyre nagyobb számának köszönhetően.
[szerkesztés] Fajok és alfajok, amelyek csak a Veszprémi Állatkertben láthatóak Magyarországon
- Ibériai farkas (Canis lupus signatus)'
- Dzseláda (Theratopicus gelada)
- Impala (Aepyceros melampus)
- Pettyes szarvas (Axis axis)
- Szakállas bagoly (Strix nebulosa)
- Szervál (Leptailurus serval)
[szerkesztés] Fajok és alfajok, amelyek a Veszprémi Állatkerten kívül csak egy-két állatkertben láthatóak Magyarországon
- Csimpánz (Pan troglodytes)
- Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus)
- Sivatagi róka (Vulpes zerda)
- Szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum)
- Vörös vari (Varecia rubra)
- Berbermakákó vagy magót (Macaca sylvanus)
- Huszármajom (Erythrocebus patas)
- Kacagójancsi (Dacelo novaeguineae)
- Dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris)
- Egypúpú teve (Camelus dromedarius)
- Bolíviai mókusmajom (Saimiri boliviensis)
- Rózsás flamingó(Phoenicopterus roseus)
- Chilei flamingó(Phoenicopterus chilensis)
[szerkesztés] Képek a veszprémi állatkertben látható fajokról
[szerkesztés] Források és szakirodalom
- Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
