Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″

Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Háttér logó álló.jpg
Az állatkert logója
Adatok
Megnyitás 1958. augusztus 1.
Helye Veszprém magyar
Tagság EAZA, MÁSZ, ISIS
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark  (Veszprém)
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Pozíció Veszprém térképén
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark weboldala

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a főbejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.

Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.

A megnyitó óta már 56 év eltelt, s az állatkertbe még ma is évente több mint kétszázötvenezren látogatnak el. Az állatkert nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

Az állatkert leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország leghíresebb állatává vált. Több róla készült film főszereplője. Festeni is tudott. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.

A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók jelentős része elavultnak számított. Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. A medvék eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. 2006-ban alaszkai fehér farkasok költöztek a kifutóba a medvék társbérlőiként.

A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak.

2008-ban kezdődött meg az állatkert történetének egyik legnagyobb projektje, melybe beletartozik a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrikaház és az erdei Mesterségek tanösvény elkészülte is. 2011 januárjában került átadásra az utolsó projekt elem, a Erdei Mesterségek Tanösvény, ahol régi bakonyi mesterségek, mint például: faszénégetés, mészégetés és gyantatermelés kerülnek bemutatásra. A dolomit - mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.

Az állatkert egyik leghíresebb látványossága a Gulya-dombon elterülő, hazánk egyik legnagyobb Afrika-szavanna kifutója, ahol zebrákat, zsiráfokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.

Az állatkert ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszprémi állatkert minden bizonnyal legszebb fekvésű állatkertje hazánknak, mivel a Fejes-völgyben kapott helyet immár közel fél évszázada. A Balatontól mindössze 15 km-re található. A csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent. Emellett az állatkert az év minden napján nyitva tart így akár Karácsonykor és Szilveszterkor is meg lehet látogatni.

Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejárat után közvetlenül balra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig megannyi érdekes hüllőfajtát és kétéltűt csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:

Képek a Terráriumban található fajokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Böbe majom tanodája – oktató és kiállítóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik leghíresebb volt lakójáról, Böbéről kapta a nevét ez az épület. Modern technikai eszközökkel felszerelt, többfunkciós oktató- és kiállítóterem. Az óvodásoktól elkezdve az egyetemistákig, minden korcsoport számára tartanak előadásokat. Vannak játékos, zoológiai, természetvédelmi, zoopedagógiai- és biológia órák is. Természetesen a foglalkozások vele járója az állatok és növények közelebbi vizsgálata is.

Vízparti állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik legjobb kifutójában törpevidra-család látható. A kifutóban a víz alatt is meg lehet tekinteni a vidrákat. A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra . Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek, fehér gólyák, fekete gólya, tőkés récék, nyári ludak, kanadai lúd, rózsás gödények és bakcsó látható. A szomszédos kifutóban vízidisznók és nagy marák élnek együtt.

Ragadozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A volt farkasok hegyoldalát magunk mögött hagyva a kisragadozók bemutatóihoz érünk, ahol valamint mosómedvék és vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállat, könnyen bizalmába fogadja az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is. Jelenleg 4 ormányos medve látható az állatkertben.

Kivételt képeznek az út túloldalán helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk. A Bennett-kenguruk rendszeresen szaporodnak, jelenleg 4 egyed képviseli a fajt Veszprémben.

Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a kamcsatkai barnamedvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a szemközti hegyoldalban. Kata és Bori a két nőstény medve többnyire a kifutó alsó részét használják. A nyári melegben kifutó medencéjében sokat hűsölnek a medvék.

Majmok és társaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Szomszédságukban a szakállas bagoly látható, aki az egykori hiúzkifutóból átalakított röpdében él.

A következő állomás a vörös varik kifutója. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek.

Ambrusnak és Gabinak, a lengyel huszármajom nősténynek 2008. februárjában született meg a kicsinye, Alfréd. Azonban anyja, a még tapasztalatlan Gabi nem nevelte tovább, így el kellett különíteni az újszülöttet. Gondozónője vette pártfogásába és nevelte. Alfréd a nyár végén visszakerült családjához és azóta is a csapat teljes értékű tagja.

Csimpánz

A dzseládák vagy barna páviánok az állatkert talán legjobb kifutóját lakják. A hat állat a természetes élőhelyüket, az etióp fennsíkot idéző terjedelmes kifutóban él, ahol vagy a meredek sziklafalakon pihenve találhatunk rájuk, vagy a füvet tépkedik és legelik. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint három kölykük alkotja.

Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a dzseládáktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.

Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.

Nagymacskák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy testű macskafélék bemutatásának sorát folytatva a Kárpáti hiúzok kifutója következik.

Az állatkertszámos más faj mellett részt vesz a kárpáti hiúz fajmegmentési programjában (EEP) is, ennek keretében került 2009-ben ide Barcelonából egy értékes génállománnyal rendelkező nőstény hiúz. Párja, Thor, 2010-ben érkezett meg a németországi Chemnitzből. Mindkét állat a fajkoordinátor rendelkezése alapján, egy előre kidolgozott tenyésztési programnak köszönhetően került Veszprémbe. A program sikerét jelzi, hogy jelenleg 4 hiúz látható a kifutóban.

A nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzákapcsolódó kifutóban a tigrisek és az oroszlánok nyertek elhelyezést.

A tigriseket két nőstény (Kátya és Mása) és egy hím (Szása) szibériai tigris képviseli. Ezek a tigrisek a világ legnagyobb macskaféléihez tartoznak; a hím tigris akár 250-300 kilogrammosra is megnőhet. Egy hím és négy nőstény oroszlán él az állatkertben.

A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi oroszlánkifutóba a szerválok költözhettek be. A régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem dugják ki az orrukat. Az állatkertben jelenleg 2 sivatagi róka látható.

Ebben a kifutósorban egy másik állat is helyet kapott; a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülből egy egyedet tart az állatkert.

Dél-Amerika kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek.

A veszprémi az első állatkert, ahol kísérletet tettek két hím tapír összeszoktatására. Al Capone a Gdanski állatkertből 2 évesen, Hermanek Prágából 1 évesen került hozzánk. A kifutójukat az Apella csuklyásmajmokkal osztják meg. 2012 őszén azonban Al Capone elkerült és helyette Tira a tapír lány került Hermanek mellé párnak.

A prérikutyák területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madárház szomszédságában élnek a feketefarkú prérikutyák. Ezek a kis rágcsálók a látogatók egyik kedvencei. 2003-ban,- húsz főből álló ifjonc prérikutya-csapat érkezett az állatkertbe, akik rövid idő alatt felépítették üregrendszerüket, amelyben át is teleltek. Jól szaporodnak, minden évben születnek kölykök, melyek más állatkertekbe kerülnek.

Patások és a kisebb Afrika-kifutó lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi zebrakifutóban sörényes juhok és pettyes szarvasok élnek együtt. Az állatkertben 2008. óta mutatnak be pettyes(vagy más néven axis) szarvasokat, amikor is egy 8 fős csapat érkezett a Dortmundi állatkertből. A pettyes szarvasok igen jó érzik magukat helyükön, mi sem bizonyítja ezt legjobban, hogy a csapat a sikeres tenyészprogramnak köszönhetően immár 14 fősre duzzadt.

A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti 5 fős csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretein belül került az állatkertbe.

A sörényes juhok melletti kifutóban a Guanakók élnek. A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja. Elterjedési területe Argentína, Peru, Bolívia és Chile. Főként az Andok lankáin fordul elő. A veszprémi állatkertben jelenleg egy 6 fős csapat él, melyek egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.

A patás karámokkal szemközt létesült a veszprémi állatkert egyik leglátványosabb kifutója. Itt a tavacska partján chilei flamingók élnek. Az állatkertben 2 példányuk él.

A füves területen sarkantyús teknősök legelésznek, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál. A 2007. augusztus 11-én megrendezésre kerülő Madagaszkár Napon mutatkoztak be az állatkert új jövevényei, a katták. A Csehországból érkezett hím és két nőstény azóta is rendszeresen kölykökkel lepik meg az állatkertet. Nem ők azonban az egyetlen katta család, hiszen a varikkal közös kifutóban, a Maki ösvényen él egy csupa fiúkból álló csapat is. Jelenleg összesen 16 kattával találkozhatunk az állatkertben.

A kifutóhoz csatlakozik a flamingóház, melyben a madarak mellett a szurikáták belső férőhelye is helyet kapott.

Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.

A Gulyadombon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert fejes-völgyi részének felső pénztárát elhagyva rövid sétával a Gulya-dombi területre érkezve, afrikai állatokkal találkozhatunk. Ez a terület eredetileg háziállat-bemutatóként szolgált, ma már azonban itt látható az ország rgyik legnagyobb, és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója.

A közel egy hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük az állatkert legtermetesebb lakóit, Pablot a szélesszájú orrszarvút, valamint a 2 nőstény orrszarvút is, Rebeka-t és Naruna-t.

2010 őszén érkeztek először zsiráfok az állatkertbe. Egyből 4 egyed is : Cider Dániából, Kibo, Nioro és Kumbuko pedig Németországból érkeztek.

A Gulyadomb e mellett megtartotta eredeti funkcióját is, és a háziállatokat is meg lehet itt ismerni. A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. Az állatkertben jelenleg 2 dromedárt lehet megtekinteni a kétpúpú tevék melletti kifutóban. A kétpúpú tevéket a 2009. tavaszán a hallei állatkertből érkezett Feline és lánya Fatima, valamint az előbbinek 2010. tavaszán született új csikója és a tenyészpár Butros-Ghali&Kata képviseli a Gulya-dombi új tevekarámban, mindösszesen öten.

Nem lenne teljes a kép a 2009-ben felépült Csimpánzvilág elnevezésű komplexum nélkül. Jelenleg két csimpánz csapat él itt. Egyik csapatban Móni az állatkert régi csimpánza, valamint a hozzá Hollandiából érkező Toto, Sony és Maggy él, míg a másik egy nyugat-afrikai alfajú jelenleg 3 fős csapat, Moritz és Susie Stuttgartból, míg a fiatal hím Tjobbee Hollandiából érkezett. A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok lettek telepítve.

Állatsimogató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek körében kedvelt Állatsimogató a Gulya-dombon található. Itt többféle állatot is megsimogathatunk, pl. kecskéket és kameruni juhokat.

A korszerű 350 m2 területű állatsimogatóban a gyermekek háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetnek meg, hiszen az állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk élő élőlények megismertetése is.

A veszprémi állatkertben látható fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkerti programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványetetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap folyamán több alkalommal nyílik lehetőség különleges állatfajok pl. varik, katták, tapírok, kapibarák etetésének megtekintésére. A látványetetések során a gondozóktól kapott érdekes információkkal bővíthetjük tudásunkat az állatvilágról.

A varik látványetetése

Nyári táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden nyáron júniustól augusztusig az állatkert táborokat tart. A tábor 1 hetes és kb. 15-20 gyerek vehet részt rajta. A táborozók megismerkedhetnek az állatkert életével, az ott élő állatokkal, a természetvédelemmel, az állatkert mindennapjaival.

A tábor központja a Böbe Majom Tanodája oktató – és kiállítóház, mely minden szükséges eszközzel felszerelt, melyre a szemléltető oktatáshoz szükség lehet. Az oktatás élő szertára pedig maga, az állatkert. A program kiegészül sok játékkal, vetélkedővel.

Halloween[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 óta hagyomány az állatkertben, hogy október 31-én Halloween ünnepén, a látogatók kifaragott tökökkel érkeznek, amikbe finomságokat tesznek az állatgondozók és az állatoknak adják, hogy falatozzanak belőle. Azok a látogatók akik kifaragott tökkel érkeznek ezen a napon kedvezményes áron mehetnek be az állatkertbe.

Állatok Karácsonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkertben 2009 óta hagyomány, hogy karácsony alkalmából az állatoknak a gondozók szépen becsomagolt finomságokkal kedveskednek, amiket az állatok nagy izgalommal bontanak ki és esznek meg. Emellett karácsonyfát is szoktak állítani az állatkertben.

Állatok Karácsonya

A veszprémi állatkert elérhetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 8200, Veszprém Kittenberger Kálmán utca 17.
  • Tel.: 88/566-140, 88/566-141
  • Fax.: 88/327-002
  • e-mail cím: web@veszpremzoo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark témájú médiaállományokat.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
  • ZOOMUTATÓ 2011 – írta és szerkesztette: Kovács Zsolt, állatkerti szerkesztő: Szabó Petra: Felelős kiadó: Török László ügyvezető igazgató.