Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″

Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Háttér logó álló.jpg
Az állatkert logója
Adatok
Megnyitás 1958. augusztus 1.
Helye Veszprém magyar
Tagság EAZA, MÁSZ, ISIS
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark (Veszprém)
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Pozíció Veszprém térképén
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark weboldala

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a főbejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.

Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.

A megnyitó óta már 57 év eltelt, s az állatkertbe még ma is évente több mint kétszázötvenezren látogatnak el. Az állatkert nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

Az állatkert leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország leghíresebb állatává vált. Több róla készült film főszereplője. Festeni is tudott. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.

A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók jelentős része elavultnak számított. Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. A medvék eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. 2006-ban alaszkai fehér farkasok költöztek a kifutóba a medvék társbérlőiként.

A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak.

2008-ban kezdődött meg az állatkert történetének egyik legnagyobb projektje, melybe beletartozik a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrikaház és az erdei Mesterségek tanösvény elkészülte is. 2011 januárjában került átadásra az utolsó projekt elem, a Erdei Mesterségek Tanösvény, ahol régi bakonyi mesterségek, mint például: faszénégetés, mészégetés és gyantatermelés kerülnek bemutatásra. A dolomit - mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.

Az állatkert egyik leghíresebb látványossága a Gulya-dombon elterülő, hazánk legnagyobb Afrika-szavanna kifutója, ahol zebrákat, zsiráfokat, struccokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.

Az állatkert ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszprémi állatkert minden bizonnyal legszebb fekvésű állatkertje hazánknak, mivel a Fejes-völgyben kapott helyet immár közel fél évszázada. A Balatontól mindössze 15 km-re található. A csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent. Emellett az állatkert az év minden napján nyitva tart így akár Karácsonykor és Szilveszterkor is meg lehet látogatni.

Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejárat után közvetlenül balra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig megannyi érdekes hüllőfajtát és kétéltűt csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:

Képek a Terráriumban található fajokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Böbe majom tanodája – oktató és kiállítóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik leghíresebb volt lakójáról, Böbéről kapta a nevét ez az épület. Modern technikai eszközökkel felszerelt, többfunkciós oktató- és kiállítóterem. Az óvodásoktól elkezdve az egyetemistákig, minden korcsoport számára tartanak előadásokat. Vannak játékos, zoológiai, természetvédelmi, zoopedagógiai- és biológia órák is. Természetesen a foglalkozások vele járója az állatok és növények közelebbi vizsgálata is.

Vízparti állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik legjobb kifutójában törpevidra-család látható. A kifutóban a víz alatt is meg lehet tekinteni a vidrákat. A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra . Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek, fehér gólyák, fekete gólya, tőkés récék, nyári ludak, kanadai lúd, rózsás gödények és bakcsó látható. A szomszédos kifutóban vízidisznók és nagy marák élnek együtt.

Ragadozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A volt farkasok hegyoldalát magunk mögött hagyva a kisragadozók bemutatóihoz érünk, ahol valamint mosómedvék és vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállat, könnyen bizalmába fogadja az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is. Jelenleg 4 ormányos medve látható az állatkertben. A szomszédságukban él a vörös macskamedve pár.

Kivételt képeznek az út túloldalán helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk. A Bennett-kenguruk rendszeresen szaporodnak, jelenleg 4 egyed képviseli a fajt Veszprémben.

Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a kamcsatkai barnamedvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a szemközti hegyoldalban. Kata és Bori a két nőstény medve többnyire a kifutó alsó részét használják. A nyári melegben kifutó medencéjében sokat hűsölnek a medvék.

Majmok és társaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba.

A következő állomás a vörös varik kifutója. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek.

Csimpánz

A dzseládák vagy barna páviánok az állatkert talán legjobb kifutóját lakják. A hat állat a természetes élőhelyüket, az etióp fennsíkot idéző terjedelmes kifutóban él, ahol vagy a meredek sziklafalakon pihenve találhatunk rájuk, vagy a füvet tépkedik és legelik. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint három kölykük alkotja.

Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a dzseládáktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.

Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.

Nagymacskák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy testű macskafélék bemutatásának sorát folytatva a Kárpáti hiúzok kifutója következik.

Az állatkertszámos más faj mellett részt vesz a kárpáti hiúz fajmegmentési programjában (EEP) is, ennek keretében került 2009-ben ide Barcelonából egy értékes génállománnyal rendelkező nőstény hiúz. Párja, Thor, 2010-ben érkezett meg a németországi Chemnitzből. Mindkét állat a fajkoordinátor rendelkezése alapján, egy előre kidolgozott tenyésztési programnak köszönhetően került Veszprémbe. A program sikerét jelzi, hogy jelenleg 4 hiúz látható a kifutóban.

A nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzákapcsolódó kifutóban a tigrisek és az oroszlánok nyertek elhelyezést.

A tigriseket két nőstény (Kátya és Mása) és egy hím (Szása) szibériai tigris képviseli. Ezek a tigrisek a világ legnagyobb macskaféléihez tartoznak; a hím tigris akár 250-300 kilogrammosra is megnőhet. Egy hím és négy nőstény oroszlán él az állatkertben.

Ezután a hópárducok kifutójához érünk, ahol megtekinthetjük eme gyönyörű állatokat.

A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi oroszlánkifutóba a szerválok költözhettek be. A régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem dugják ki az orrukat. Az állatkertben jelenleg 2 sivatagi róka látható.

Ebben a kifutósorban egy másik állat is helyet kapott; a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülből egy egyedet tart az állatkert.

Dél-Amerika kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek.

A veszprémi az első állatkert, ahol kísérletet tettek két hím tapír összeszoktatására. Al Capone a Gdanski állatkertből 2 évesen, Hermanek Prágából 1 évesen került hozzánk. A kifutójukat az Apella csuklyásmajmokkal osztják meg. 2012 őszén azonban Al Capone elkerült és helyette Tira a tapír lány került Hermanek mellé párnak. A párnak 2013-ban világrajött az állatkert első kistapírja, Radír.

A prérikutyák területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madárház szomszédságában élnek a feketefarkú prérikutyák. Ezek a kis rágcsálók a látogatók egyik kedvencei. 2003-ban,- húsz főből álló ifjonc prérikutya-csapat érkezett az állatkertbe, akik rövid idő alatt felépítették üregrendszerüket, amelyben át is teleltek. Jól szaporodnak, minden évben születnek kölykök, melyek más állatkertekbe kerülnek.

Patások és a kisebb Afrika-kifutó lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi zebrakifutóban sörényes juhok és pettyes szarvasok élnek együtt. Az állatkertben 2008. óta mutatnak be pettyes(vagy más néven axis) szarvasokat, amikor is egy 8 fős csapat érkezett a Dortmundi állatkertből. A pettyes szarvasok igen jó érzik magukat helyükön, mi sem bizonyítja ezt legjobban, hogy a csapat a sikeres tenyészprogramnak köszönhetően immár 14 fősre duzzadt.

A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti 5 fős csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretein belül került az állatkertbe.

A sörényes juhok melletti kifutóban a Guanakók élnek. A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja. Elterjedési területe Argentína, Peru, Bolívia és Chile. Főként az Andok lankáin fordul elő. A veszprémi állatkertben jelenleg egy 6 fős csapat él, melyek egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.

A patás karámokkal szemközt létesült a veszprémi állatkert egyik leglátványosabb kifutója.

A füves területen sarkantyús teknősök legelésznek, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál. A 2007. augusztus 11-én megrendezésre kerülő Madagaszkár Napon mutatkoztak be az állatkert új jövevényei, a katták. A Csehországból érkezett hím és két nőstény azóta is rendszeresen kölykökkel lepik meg az állatkertet. Nem ők azonban az egyetlen katta család, hiszen a varikkal közös kifutóban, a Maki ösvényen él egy csupa fiúkból álló csapat is. Jelenleg összesen 16 kattával találkozhatunk az állatkertben.

A kifutó mellett a szurikáták belső férőhelye is helyet kapott. Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.

A Gulyadombon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert fejes-völgyi részének felső pénztárát elhagyva rövid sétával a Gulya-dombi területre érkezve, afrikai állatokkal találkozhatunk. Ez a terület eredetileg háziállat-bemutatóként szolgált, ma már azonban itt látható az ország legnagyobb, és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója.

A másfél hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük az állatkert legtermetesebb lakóit, Pablot a szélesszájú orrszarvút, valamint a 2 nőstény orrszarvút is, Rebeka-t és Naruna-t.

2010 őszén érkeztek először zsiráfok az állatkertbe. Egyből 4 egyed is : Cider Dániából, Kibo, Nioro és Kumbuko pedig Németországból érkeztek. Jelenleg egy tenyészcsapat található az állatkertben, egy hím (Kibo) és két nőstény egyed (Ganzi és Tawonga). Az állatkertben először 2014. márciusában, született zsiráf aki a Zuri nevet kapta.

A Gulyadomb e mellett megtartotta eredeti funkcióját is, és a háziállatokat is meg lehet itt ismerni. A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. Az állatkertben jelenleg 2 dromedárt lehet megtekinteni a kétpúpú tevék melletti kifutóban. A kétpúpú tevéket a 2009. tavaszán a hallei állatkertből érkezett Feline és lánya Fatima, valamint az előbbinek 2010. tavaszán született új csikója és a tenyészpár Butros-Ghali&Kata képviseli a Gulya-dombi új tevekarámban, mindösszesen öten.

Nem lenne teljes a kép a 2009-ben felépült Csimpánzvilág elnevezésű komplexum nélkül. Jelenleg két csimpánz csapat él itt. Egyik csapatban Móni az állatkert régi csimpánza, valamint a hozzá Hollandiából érkező Toto, Sony és Maggy él, míg a másik egy nyugat-afrikai alfajú jelenleg 3 fős csapat, Moritz és Susie Stuttgartból, míg a fiatal hím Tjobbee Hollandiából érkezett. A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok lettek telepítve.

Állatsimogató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek körében kedvelt Állatsimogató a Gulya-dombon található. Itt többféle állatot is megsimogathatunk, pl. kecskéket, szomáli juhokat és kameruni juhokat.

A korszerű 350 m2 területű állatsimogatóban a gyermekek háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetnek meg, hiszen az állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk élő élőlények megismertetése is.

A veszprémi állatkertben látható fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkerti programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványetetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap folyamán több alkalommal nyílik lehetőség különleges állatfajok pl. varik, katták, tapírok, kapibarák etetésének megtekintésére. A látványetetések során a gondozóktól kapott érdekes információkkal bővíthetjük tudásunkat az állatvilágról.

A varik látványetetése

Nyári táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden nyáron júniustól augusztusig az állatkert táborokat tart. A tábor 1 hetes és kb. 15-20 gyerek vehet részt rajta. A táborozók megismerkedhetnek az állatkert életével, az ott élő állatokkal, a természetvédelemmel, az állatkert mindennapjaival.

A tábor központja a Böbe Majom Tanodája oktató – és kiállítóház, mely minden szükséges eszközzel felszerelt, melyre a szemléltető oktatáshoz szükség lehet. Az oktatás élő szertára pedig maga, az állatkert. A program kiegészül sok játékkal, vetélkedővel.

Halloween[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 óta hagyomány az állatkertben, hogy október 31-én Halloween ünnepén, a látogatók kifaragott tökökkel érkeznek, amikbe finomságokat tesznek az állatgondozók és az állatoknak adják, hogy falatozzanak belőle. Azok a látogatók akik kifaragott tökkel érkeznek ezen a napon kedvezményes áron mehetnek be az állatkertbe.

Állatok Karácsonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkertben 2009 óta hagyomány, hogy karácsony alkalmából az állatoknak a gondozók szépen becsomagolt finomságokkal kedveskednek, amiket az állatok nagy izgalommal bontanak ki és esznek meg. Emellett karácsonyfát is szoktak állítani az állatkertben.

Állatok Karácsonya

A veszprémi állatkert elérhetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 8200, Veszprém Kittenberger Kálmán utca 17.
  • Tel.: 88/566-140, 88/566-141
  • Fax.: 88/327-002
  • e-mail cím: web@veszpremzoo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark témájú médiaállományokat.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
  • ZOOMUTATÓ 2011 – írta és szerkesztette: Kovács Zsolt, állatkerti szerkesztő: Szabó Petra: Felelős kiadó: Török László ügyvezető igazgató.