Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 05′ 40″, k. h. 17° 53′ 40″

Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Az állatkert logója
Az állatkert logója
Adatok
Megnyitás 1958. augusztus 1.
Helye Veszprém magyar
Tagság EAZA, MÁSZ, ISIS
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark (Veszprém)
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark
Pozíció Veszprém térképén
Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark weboldala

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a fejes-völgyi bejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.

Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.

A megnyitó óta már sok év eltelt, s az állatkertbe még ma is évente több mint kétszázötvenezren látogatnak el. Az állatkert nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

Az állatkert leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország leghíresebb állatává vált. Több róla készült film főszereplője. Festeni is tudott. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is.

A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók jelentős része elavultnak számított. Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. A medvék eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. Ezután több kifutó és épület megújult, pl.:új helyre költözhettek a nagymacskák. Nemcsak a régi kifutók újultak meg, hanem létrejöttek újak is, ilyen például az Afrika-szavanna kifutó.

A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak.

2008-ban kezdődött meg az állatkert történetének egyik legnagyobb projektje, melybe beletartozik a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrikaház és az erdei Mesterségek tanösvény elkészülte is. 2011 januárjában került átadásra az utolsó projekt elem, a Erdei Mesterségek Tanösvény, ahol régi bakonyi mesterségek, mint például: faszénégetés, mészégetés és gyantatermelés kerülnek bemutatásra. A dolomit - mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait.

A Veszprémi Állatkert eddigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése kezdődött meg 2014 februárjában. Melybe beletartozik az Elefánt park, Orrszarvúház és kifutó, Vizes élővilágot bemutató projekt, Madárröpde, Látványkifutó. A projekt keretén belül bővítik a szolgáltatásokat, csökken az Állatkert szezonalítása és projektnek köszönhetően új munkahelyek jönnek létre. A fejlesztések 2015 nyarára fejeződnek be.

Az állatkert ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszprémi állatkert minden bizonnyal legszebb fekvésű állatkertje hazánknak, mivel az állatkert egyik része a Fejes-völgyben kapott helyet immár több mint fél évszázada. A Balatontól mindössze 15 km-re található. A csodás környezetben megtett állatkerti séta a látogatók számára plusz élményt jelent. Emellett az állatkert az év minden napján nyitva tart így akár Karácsonykor és Szilveszterkor is meg lehet látogatni.

Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bejárat után közvetlenül balra, a Kölyökdzsungel Játszóház és Terrárium található. A játszóház a gyermekek számára nagyon jó szórakozás. A Terráriumban pedig megannyi érdekes hüllőfajtát és kétéltűt csodálhatnak meg a látogatók. A 300 négyzetméteres játszóház egyedileg lett tervezve, a játékelemek szinte mindegyike állatokhoz kötődik. A Terráriumban található fajok:

Böbe majom tanodája – oktató és kiállítóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik leghíresebb volt lakójáról, Böbéről kapta a nevét ez az épület. Modern technikai eszközökkel felszerelt, többfunkciós oktató- és kiállítóterem. Az óvodásoktól elkezdve az egyetemistákig, minden korcsoport számára tartanak előadásokat. Vannak játékos, zoológiai, természetvédelmi, zoopedagógiai- és biológia órák is. Természetesen a foglalkozások vele járója az állatok és növények közelebbi vizsgálata is. A házban zöld leguánok és közönséges selyemmajmok is helyet kaptak.

Vízparti állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik legjobb kifutójában törpevidra-család látható. A kifutóban a víz alatt is meg lehet tekinteni a vidrákat. A vízimadarak tágas röpdében kerülnek bemutatásra. Itt egyiptomi íbiszek, malukui íbiszek, fehér gólyák, fekete gólya, rózsás gödények és bakcsó látható. A szomszédos kifutóban vízidisznók, nagy marák, tőkés récék, nyári ludak és kanadai ludak élnek együtt.

A mellettük lévő kifutóban sörényes juhok élnek.

Ragadozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörényes juhok hegyoldalát magunk mögött hagyva a kisragadozók bemutatóihoz érünk, ahol mosómedvék és vörösorrú ormányos medvék élnek. Mint igazi csapatállat, könnyen bizalmába fogadja az embert, így nagy sikere van a látványetetésüknek is. Jelenleg 6 ormányos medve látható az állatkertben. A szomszédságukban él a vörös macskamedve pár.

Kivételt képeznek az út túloldalán helyet kapó indiai antilopok, illetve Bennett-kenguruk. Mindkét faj rendszeresen szaporodik, ebből látható, hogy jól érzik itt magukat Veszprémben.

Az állatkert első igazán nagy fejlesztése a kamcsatkai barnamedvék terjedelmes kifutójának létesítése volt a szemközti hegyoldalban. Kata és Bori a két nőstény medve többnyire a kifutó alsó részét használják. A nyári melegben kifutó medencéjében sokat hűsölnek a medvék.

Majmok és társaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007-es év Madagaszkár-kampányára való tekintettel érkeztek a gyűrűsfarkú makik, akik a kapucinus majmok helyét örökölték meg, ahol élő fákon kapaszkodhatnak a magasba. Itt egy sarkantyús teknős is látható.

A következő állomás a vörös varik kifutója. Ez a madagaszkári félmajom Magyarországon először Veszprémben szaporodott. A szomszédban a szintén szépen szaporodó huszármajmok élnek.

A dzseládák vagy barna páviánok az állatkert talán legjobb kifutóját lakják. Az állatok a természetes élőhelyüket, az etióp fennsíkot idéző terjedelmes kifutóban élnek, ahol vagy a meredek sziklafalakon pihenve találhatunk rájuk, vagy a füvet tépkedik és legelik. A családot egy kifejlett hím és két kifejlett nőstény, valamint ezek utódaik alkotja.

Amennyiben mindenképpen csak az állatkerti állomány felderítésével szeretnék tölteni az állatkertben töltött időnket, akkor a dzseládáktól visszafelé kell elindulnunk. Ha azonban szeretnénk a környék szabadon élő állatvilágát is megismerni – még ha csak táblák segítségével is –, akkor mindenképpen a természetvédelmi tanösvényt kell választanunk. Itt az erdei ösvényen haladva ismertetőtáblákkal találkozhatunk.

Érdemes ezeket a táblákat elolvasni, ugyanis számos érdekességet és hasznos információt megtudhatunk, mind az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről, mind a Bakony környékén található élővilágról.

Nagymacskák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkertszámos más faj mellett részt vesz a kárpáti hiúz fajmegmentési programjában (EEP) is, ennek keretében került 2009-ben ide Barcelonából egy értékes génállománnyal rendelkező nőstény hiúz. Párja, Thor, 2010-ben érkezett meg a németországi Chemnitzből. Mindkét állat a fajkoordinátor rendelkezése alapján, egy előre kidolgozott tenyésztési programnak köszönhetően került Veszprémbe. A program sikerét jelzi, hogy jelenleg 4 hiúz látható a kifutóban.

A nagymacskaházban és értelemszerűen a két hozzákapcsolódó kifutóban a tigrisek és az oroszlánok nyertek elhelyezést.

A tigriseket két nőstény (Kátya és Mása) és egy hím (Szása) szibériai tigris képviseli. Ezek a tigrisek a világ legnagyobb macskaféléihez tartoznak; a hím tigris akár 250-300 kilogrammosra is megnőhet. Egy hím és négy nőstény oroszlán él az állatkertben.

2011-ben érkeztek először hópárducok az állatkertbe. Waldi, a hím a lengyelországi Krakkóból, míg párja, Hara, az Egyesült Királyságbeli Broxbourne-ből utazott hazánkba.

A régi nagymacskaketrecek sem maradtak kihasználatlanul: a régi oroszlánkifutóba a szerválok költözhettek be. A régi ketrecsor a felújítás után üvegfelületet kapott a látogató út felé, illetve a tetőzete is fényáteresztő. Itt most a sivatagi rókák élnek, akik minden bizonnyal élvezik a nyári kánikulában az üveg mögött megszoruló meleg levegőt, hiszen a szabadtéri kifutójukba a nagy melegek idején sem dugják ki az orrukat. Az állatkertben jelenleg 2 sivatagi róka látható.

Ebben a kifutósorban egy másik állat is helyet kapott; a világ legnagyobb rágcsálói közé tartozó tarajos sülből egy egyedet tart az állatkert.

A közelben található a kookaburra röpde.

Dél-Amerika kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábbi elefántkifutó sajnálatos megürülése 2006-ban nehéz döntés elé állította az állatkert munkatársait, hogy milyen állattal töltsék meg Suzy megüresedett helyét. Végül – a látogatók segítségével – megszületett a döntés: 2007 nyarán készült el az átalakított kifutó és állatház, melyben egy dél-amerikai esőerdei életközösség lelt új otthonra: dél-amerikai tapírok érkeztek.

A veszprémi az első állatkert, ahol kísérletet tettek két hím tapír összeszoktatására. Al Capone a Gdanski állatkertből 2 évesen, Hermanek Prágából 1 évesen került hozzánk. A kifutójukat az Apella csuklyásmajmokkal osztják meg. 2012 őszén azonban Al Capone elkerült és helyette Tira a tapír lány került Hermanek mellé párnak. A párnak 2013-ban világrajött az állatkert első kistapírja, Radír.

Ragadózó madarak és a prérikutyák területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tágas röpdében hóbaglyok, uhuk, egerészölyvek leltek otthonra.

A madárház szomszédságában élnek a feketefarkú prérikutyák. Ezek a kis rágcsálók a látogatók egyik kedvencei. 2003-ban,- húsz főből álló ifjonc prérikutya-csapat érkezett az állatkertbe, akik rövid idő alatt felépítették üregrendszerüket, amelyben át is teleltek. Jól szaporodnak, minden évben születnek kölykök, melyek más állatkertekbe kerülnek.

Patások és a Maki ösvény lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi zebrakifutóban pettyes szarvasok élnek. Az állatkertben 2008. óta mutatnak be pettyes(vagy más néven axis) szarvasokat, amikor is egy 8 fős csapat érkezett a Dortmundi állatkertből. A pettyes szarvasok igen jó érzik magukat helyükön, mi sem bizonyítja ezt legjobban, hogy a csapat a sikeres tenyészprogramnak köszönhetően immár 14 fősre duzzadt.

A hozzájuk közeli kifutóban kapott helyet Magyarország legnagyobb bolíviai mókusmajom csapata. 2007-ben érkezett meg a fiatal hímekből álló Man-szigeti 5 fős csapat, mely a nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretein belül került az állatkertbe. Mellettük hollók élnek.

A szarvasok melletti kifutóban a Guanakók élnek. A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja. A veszprémi állatkertben jelenleg egy 6 fős csapat él, melyek egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.

A patás karámokkal szemközt létesült a veszprémi állatkert egyik leglátványosabb kifutója. A füves területen, a fákon egy gyűrűsfarkú maki hímcsapat ugrál és mászkál.

A kifutó mellett a szurikáták belső férőhelye kapott helyet. Az afrikai kis ragadozók számára természetesen külső kifutó is létesült, ahol a család egyik tagja állandóan felegyenesedve őrködik, ezzel váltva ki a látogatók rokonszenvét.

Afrika-szavanna kifutó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkert egyik leghíresebb látványossága a Gulya-dombon elterülő, hazánk legnagyobb és az afrikai szavannák élővilágát a legtermészetesebben bemutató kifutója. Ahol többféle antilopokat, zebrákat, zsiráfokat, struccokat és szélesszájú orrszarvúkat tekinthetnek meg a látogatók.

A másfél hektáros, nyílt füves kifutóban, melyet ligetes facsoportok, kisebb dombok tagolnak, és amelyben egy tavacska is létesült, megtekinthetjük az állatkert egyik legkedveltebb lakóit, Pablot a szélesszájú orrszarvút, valamint a 2 nőstény orrszarvút is, Rebekát és Narunát. 2014-ben érkezett Hollandiából a fiatal bika Rafiki.

2010-ben felépült az Afrikaház, melynek köszönhetően először zsiráfok érkezhettek az állatkertbe. A látogatói térben poszterek kerültek a falra, melyeket elolvasva sok érdekes információt kapunk az Afrikai kontinensről. A kezdetekben 4 bikát tartott az állatkert majd ezeket lecserélve kialakult egy tenyészcsapat. Jelenleg egy tenyészcsapat található az állatkertben, egy hím (Kibo) és két nőstény egyed (Ganzi) és (Tawonga). Az állatkertben először 2014. márciusában, született zsiráf aki a Zuri nevet kapta.

A kifutó mellett egy kisebb kifutó is helyet kapott, itt ecsetfülű disznópár él.

Csimpánzvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben épült meg a Csimpánzvilág elnevezésű épületegyüttes és kifutó, mely egész Európában egyedinek számít. Az épület két csapat tartására alkalmas: két-két belső és külső kifutó létesült. Az épületben üvegfal, míg a kifutónál vizes árok válassza el az állatokat az ide látogatóktól. Az állatkertben jelenleg 5 csimpánz él: Móni, Susie, Moritz, Eme és Chispi.

A külső kifutókat övező vizesárokba koi pontyok lettek telepítve.

Állatsimogató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek körében kedvelt Állatsimogató a Gulya-dombon található. Itt többféle állatot is megsimogathatunk, pl. kecskéket, szomáli juhokat és kameruni juhokat.

A korszerű 350 m2 területű állatsimogatóban a gyermekek háztáji állatokkal és kicsinyeikkel ismerkedhetnek meg, hiszen az állatkertnek nem csupán az egzotikus állatok bemutatása a célja, hanem a körülöttünk élő élőlények megismertetése is.

A hazai fajták mellett a távoli földrészek háziállatait is bemutatják, így az ázsiai kétpúpú tevét, valamint az afrikai egypúpú tevéket is. Az állatkertben jelenleg 2 dromedárt lehet megtekinteni a kétpúpú tevék melletti kifutóban. A 6 egyedből álló kétpúpú tevecsapat élén Alex a hím áll. A csapat minden évben sikeresen szaporodik.

A veszprémi állatkertben látható fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkerti programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványetetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nap folyamán több alkalommal nyílik lehetőség különleges állatfajok pl. varik, katták, tapírok, kapibarák etetésének megtekintésére. A látványetetések során a gondozóktól kapott érdekes információkkal bővíthetjük tudásunkat az állatvilágról.

A varik látványetetése

Nyári táborok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden nyáron júniustól augusztusig az állatkert táborokat tart. A tábor 1 hetes és kb. 15-20 gyerek vehet részt rajta. A táborozók megismerkedhetnek az állatkert életével, az ott élő állatokkal, a természetvédelemmel, az állatkert mindennapjaival.

A tábor központja a Böbe Majom Tanodája oktató – és kiállítóház, mely minden szükséges eszközzel felszerelt, melyre a szemléltető oktatáshoz szükség lehet. Az oktatás élő szertára pedig maga, az állatkert. A program kiegészül sok játékkal, vetélkedővel.

Halloween[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 óta hagyomány az állatkertben, hogy október 31-én Halloween ünnepén, a látogatók kifaragott tökökkel érkeznek, amikbe finomságokat tesznek az állatgondozók és az állatoknak adják, hogy falatozzanak belőle. Azok a látogatók akik kifaragott tökkel érkeznek ezen a napon kedvezményes áron mehetnek be az állatkertbe.

Állatok Karácsonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatkertben 2009 óta hagyomány, hogy karácsony alkalmából az állatoknak a gondozók szépen becsomagolt finomságokkal kedveskednek, amiket az állatok nagy izgalommal bontanak ki és esznek meg. Emellett karácsonyfát is szoktak állítani az állatkertben.

Állatok Karácsonya

A veszprémi állatkert elérhetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 8200, Veszprém Kittenberger Kálmán utca 17.
  • Tel.: 88/566-140, 88/566-141
  • Fax.: 88/327-002
  • e-mail cím: web@veszpremzoo.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark témájú médiaállományokat.

Források és szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Tamás: Veszprém: a nyugati Séd-völgy és Vadaspark - T-K-M- kötet 1987.
  • ZOOMUTATÓ 2011 – írta és szerkesztette: Kovács Zsolt, állatkerti szerkesztő: Szabó Petra: Felelős kiadó: Török László ügyvezető igazgató.