Farkastorok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A farkastorok (más néven szájpad hasadék) a kemény szájpad fejlődési hibája, amikor az két oldalról nem záródik el teljesen, s kisebb-nagyobb hasadék marad a szájpadon, a felső fogsortól kezdődve, a lágy szájpadig terjed hátrafelé s a szájüreg ezen hasadékon át, az orrüreggel összeköttetésben marad. Az embrionális élet bizonyos szakában ugyanis az orrüreg és a szájüreg még nincs elkülönülve, s csak később képződik a közös orr-szájüregben oldalról növő nyúlványokkal egy válaszfal: a kemény szájpad. A kemény szájpad fejlődésében beálló gátló zavarok a farkastorok alapokai. Legtöbb esetben vele együtt a felső ajak is hasadt marad ú.n. nyúlajak alakjában (l.o.). Minthogy a szopás tökéletesen csak úgy történhet, ha a nyelv háta a szájba vett emlőbimbót a kemény szájpadhoz nyomhatja, s így préselheti ki belőle a tejet, könnyen érthető, hogy farkastorkú csecsemőknél a szopás milyen tökéletlen, sőt néha lehetetlen is. Ilyen csecsemő táplálkozása tehát mindig nehezített, s azért operációval kell hogy gyógyítsák, éppúgy mint a nyúlajkat. Ezenkívül a farkastorok a hangképzést is zavarja, s az ilyen egyének sokszor majdnem érthetetlen hangokkal beszélnek, az orrukon keresztül. Nagyobb fokú farkastoroknál vagy olyan esetben, ahol a műtét nem sikerül, kemény, vulkanizált kaucsukból készült lemezzel (obturator) lehet a hasadékot betömni, s így a beszédet érthetővé tenni.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farkastorok előfordulása (2500 születésre 1) jóval gyakoribb a nőkben (67%), mint a férfiakban, nem mutat összefüggést az anya korával. Ha egészséges szülőknek van egy farkastorokkal született gyermeke, a következő gyermek érintettségének esélye 2%. Amennyiben viszont van a családban egy rokon hasonló rendellenességgel és egy gyermek szájpadhasadékkal, úgy a veszélyezettség értéke 7% és 15% közé emelkedik. Nőkben a szájpadnyúlványok összenövése egy héttel később következik be, mint a férfiakban. Ez lehet a magyarázat arra, hogy miért gyakoribb az izolált szájpad hasadék a nőkben, mint a férfiakban.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antikonvulzívumok, mint amilyen a fenobarbital vagy diphenylhydantoin, amennyiben terhesség idején adják, megnövelik a szájpad hasadék kialakulásának veszélyét.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor József (szerk.). Farkastorok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2011. február 14.