Ajakos medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ajakos medve
Sloth bear 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Melursus
(Meyer, 1793)
Faj: M. ursinus
Tudományos név
Melursus ursinus
(Shaw, 1791)
Szinonimák
  • Arceus Goldfuss, 1809
  • Chondrorhynchus Fischer de Waldheim, 1814
  • Prochilus Illiger, 1811
  • Prochylus Gray, 1821
  • Melursus lybius (Meyer, 1793)
  • Bradypus ursinus (Shaw, 1791)
Elterjedés
Elterjedési területe; a zöld színű a jelenlegi területe, a fekete színű területről kihalt.Elterjedési területe; a zöld színű a jelenlegi területe, a fekete színű területről kihalt.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ajakos medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ajakos medve témájú kategóriát.

Az ajakos medve (Melursus ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó faj.

A Melursus nem egyetlen faja.

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj besorolása sokáig kérdéses volt és ma sem teljesen tisztázott. Az ajakos medvét vagy a Melursus nem egyetlen fajaként sorolták be vagy a legtöbb medvét tömörítő Ursus nembe sorolták.

Molekulagenetikai vizsgálatok alapján O'Brien 1993-ban újfent az Ursus nembe sorolta. Besorolásást igazolni látszott, hogy az ajakos medvét és a barna medvét sikerült fogságban keresztezni egymással. Ilyesmiről a szabad természetben nincs tudomása a tudománynak.

Mások szerint a faj anatómia sajátosságai elegek ahhoz, hogy külön nemet kapjon a medvefélék családján belül.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajakos medve az India északi részén és Srí Lankán él. Megtalálható még Banglades, Nepál és Bhután területén is. Száraz sarjerdőkben, füves vidékeken él.

Régebben nagyobb volt az elterjedési területe. Veszélyeztetett faj.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 140-190 centiméter, marmagassága 60-90 centiméter és testtömege 55-145 kilogramm. Bundája bolyhos, színezete a sötétbarnától a feketéig váltakozik, a mellrészen krémfehér színű, patkó alakú folt látható. Pofája halványszürke. Hosszúkás alakú, alsó állkapcsát erős izmok kötik össze agykoponyájával. Szemürege a nagymacskák hasonló koponyájához képest kicsi. Két metszőfoggal kevesebbje van, ez megkönnyíti a rovarok összepréselését. A nagy metszőfogak még a régi „húsevő örökséghez” tartoznak, a széles, lapos zápfogak azonban a sokoldalú, mindenekelőtt növényi táplálékhoz való alkalmazkodásról tanúskodnak. Látása és hallása rossz, fejlett orra azonban kiváló szaglást biztosít neki, ennek segítségével talál magának táplálékot. Hosszú karmai segítségével jól tud mászni a fán.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajakos medve magányos, kivéve a nősténymedvét, amikor kicsinyeit gondozza, éjjel aktív. Tápláléka termeszek és hangyák, gyümölcsök, méz, magok, szántóföldi növények, kisállatok és állati tetemek. Az állat legfeljebb 30 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajakos medve portré

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. A párzási időszak északon júniusban, délebbre egész évben tart. A vemhesség 7 hónapig tart, ennek végén 1–3, általában 2 utód jön a világra. A fiatal állatok 2–3 éves korukig a nősténnyel maradnak.

Az ajakos medve elterjedési területének északi részén nyár elején szaporodik, délebbre viszont egész évben. A hím – a többi medvefajtól eltérően – csak egy nősténnyel párosodik, és csak ritkán kerül összeütközésbe riválisaival. Ezért nem szükséges, hogy túl nagy termetű legyen; nem is sokkal nagyobb a nősténynél. A bocsok, amint el tudják hagyni a barlangot, anyjuk hátára kapaszkodnak, aki így cipeli magával őket. Néhány hét múlva önállóbbá válnak. Az anyamedve veszély esetén elszántan védi utódait.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajakos medve korábban elég elterjedt faj volt, bár a medvetáncoltatáshoz mindig is fogtak be bocsokat, majd azokat felnevelték. Az vadon élő ajakos medve eléggé támadó kedvű állat, így nem háborgatták az emberek feleslegesen.

Mára ritka fajjá vált, elsősorban az élőhelyét jelentő erdők irtása és az egyik fő táplálékát adó termeszek irtása miatt. A termeszek növényevő fajok és néhány termeszvár lakossága elég, hogy egy kisbirtokon gazdálkodó paraszt teljes terményét felfalják. Ezért sokfelé pusztítják el a termeszvárakat, így az ajakos medve táplálékforrásának java része odalesz. Ezen kívül fenyegeti a fajt, hogy a különböző testrészeinek gyógyító hatás vélnek Ázsiában, főképp Kínában. Emiatt rengeteg medvét ölnek meg szerte Ázsiában és az ajakos medve sem kivétel ez alól.

A faj teljes vadon élő populációját 7.000 és 10.000 egyed közé becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a "sebezhető" kategóriába sorolta.

Ajakos medve az emberi kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Indiában ez a faj a leggyakoribb "táncoló medve". Idomítása bizonyos népcsoportoknál nagyon ősi foglatosság.
  • Kevesen tudják, hogy ez a faj és nem a barna medve volt a Balu, a medve Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művében. A barna medve nem túl gyakori faj Indiában, legfeljebb a Himalája bizonyos részein él. Ezzel szemben az ajakos medve igen elterjedt faj volt amikor a könyv készült. A legtöbb magyar nyelvű fordításban is tévesen barna medve szerepel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4
  • Don E. Wilson, Deeann M. Reeder: Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference. Smithsonian Books, 1993, ISBN 1-56098-217-9
  • S.J. O'Brien: The molecular evolution of bears. In: Ian Stirling: Bears: majestic creatures of the wild. Rodale Press, 1993, ISBN 0-87596-552-0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]