Conrad Gessner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Conrad Gessner
Alter Botanischer Garten Zürich - Conrad Gessner 2010-09-09 16-59-50.JPG
Született
1516. március 26.
Zürich
Elhunyt
1565. december 13. (49 évesen)
Zürich
Foglalkozása nyelvész
zoológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Conrad Gessner témájú médiaállományokat.
Konrad Gessner

Conrad Gessner (Zürich, 1516. március 26. – Zürich, 1565. december 13.) svájci természettudós. A neve előfordul Konrad Gessner, Conrad Geßner, Conrad von Gesner, Conradus Gesnerus, Conrad Gesner alakban is.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zürichben született és ott is tanult. Apja szűcs volt, akinek a kappeli csatában bekövetkezett halála (1531) után szűkösen élt. Barátai, régi tanára, Oswald Myconius, majd Heinrich Bullinger segítségével 1532-33-ban tovább folytathatta a tanulmányait Strasbourgban és Brugge-ben. Párizsban nagylelkű patrónusra talált Job Steiger személyében.

1531-ben a vallási zavargások miatt visszatért Zürichbe, ahol meggondolatlanul kötött házasságot. Újra a barátai segítségére szorult, akik lehetővé tették, hogy 1536-ban Bázelben folytathassa a tanulmányait, majd 1537-ben Lausanne általuk újonnan alapított egyetemén a görög nyelv tanára lett. Szabadidejében tudományos kutatásokat végzett, különösen botanikával foglalkozott. 1540-1541-ben Montpellier híres orvosi egyetemén tanult, majd 1541-ben Bázelben szerzett orvosi doktorátust és Zürichben folytatott praxist, ahol élete hátralevő részét töltötte. Közben kisebb külföldi utazásokat tett és évente nyári botanikai felfedezőutakat tett a szülőföldjére. Kedvelte a természetjárást és elhatározta, hogy évente megmászik egy újabb hegycsúcsot, nemcsak azért, hogy növényeket gyűjtsön, hanem azért is hogy a testét edze. Számos művön dolgozott, különféle témákban. Egy évvel azután halt meg pestisben, hogy megkapta a nemesi címet.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ötkötetes műve, a Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít. Forrásként a középkori bestiáriumokat és Olaus Magnus térképét is használta és számos képzelt lény ábráját közölte. A kortársai előtt elsősorban botanikusként volt ismert, noha ezen kéziratait csak jóval a halála után adták ki, 1751-1771-ben Nürnbergben, két kötetben. Ő maga csak az Enchiridion historiae plantarum (1541) és a négynyelvű Catalogus plantarum (1542) című műveket adta ki. 1545-ben jelent meg Bibliotheca universalis (szerk. J. Simler, 1574), mely a valaha élt összes latin, görög és héber írók katalógusa a műveikkel. Második része, a Pandectarium sive partitionum universalium Conradi Gesneri Ligurini libri xxi 1548-ban jelent meg. Utolsó része, a teológiai enciklopédia 1549-ben jelent meg. Tervezett orvosi művét azonban soha nem fejezte be.

Főműve, a Historiae animalium négy kötetben jelent meg (négylábúak, madarak, halak; Zürich 1551-1558), az ötödiket (kígyók) 1587-ben adták ki. 1555-ben jelent meg Mithridates de differentis linguis című műve, mely körülbelül 130 nyelv listája és 22 nyelvé, melyen az Urat dicsérik. 1556-ban jelent meg Claudius Aelianus műveinek kiadása.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Conrad Gesner (angol nyelven). strangescience.net. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
  • Gesner, Konrad (francia nyelven). Historical Dictionary of Switzerland.. (Hozzáférés: 2012. június 11.)