Conrad Gessner
| Conrad Gessner | |
 | |
| Született | 1516. március 26.[1] Zürich[2][3] |
| Elhunyt | 1565. december 13. (49 évesen)[1] Zürich[4][3] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | svájci |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | pestis |
| Sírhelye | Grossmünster |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Conrad Gessner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Conrad Gessner (Zürich, 1516. március 26. – Zürich, 1565. december 13.) svájci természettudós, zoológus, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Gesner”. A neve előfordul Konrad Gessner, Conrad Geßner, Conrad von Gesner, Conradus Gesnerus, Conrad Gesner alakban is.
Életpályája[szerkesztés]
Zürichben született és ott is tanult. Apja szűcs volt, akinek a kappeli csatában bekövetkezett halála (1531) után szűkösen élt. Barátai, régi tanára, Oswald Myconius, majd Heinrich Bullinger segítségével 1532–33-ban tovább folytathatta a tanulmányait Strasbourgban és Brugge-ben. Párizsban nagylelkű patrónusra talált Job Steiger személyében.
1531-ben a vallási zavargások miatt visszatért Zürichbe, ahol meggondolatlanul kötött házasságot. Újra a barátai segítségére szorult, akik lehetővé tették, hogy 1536-ban Bázelben folytathassa a tanulmányait, majd 1537-ben Lausanne általuk újonnan alapított egyetemén a görög nyelv tanára lett. Szabadidejében tudományos kutatásokat végzett, különösen botanikával foglalkozott. 1540–1541-ben Montpellier híres orvosi egyetemén tanult, majd 1541-ben Bázelben szerzett orvosi doktorátust és Zürichben folytatott praxist, ahol élete hátralevő részét töltötte. Közben kisebb külföldi utazásokat tett és évente nyári botanikai felfedezőutakat tett a szülőföldjére. Kedvelte a természetjárást és elhatározta, hogy évente megmászik egy újabb hegycsúcsot, nemcsak azért, hogy növényeket gyűjtsön, hanem azért is hogy a testét eddze. Számos művön dolgozott, különféle témákban. Egy évvel azután halt meg pestisben, hogy megkapta a nemesi címet.
Művei[szerkesztés]
Ötkötetes műve, a Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít. Forrásként a középkori bestiáriumokat és Olaus Magnus térképét is használta és számos képzelt lény ábráját közölte. A kortársai előtt elsősorban botanikusként volt ismert, noha ezen kéziratait csak jóval a halála után adták ki, 1751–1771-ben Nürnbergben, két kötetben. Ő maga csak az Enchiridion historiae plantarum (1541) és a négynyelvű Catalogus plantarum (1542) című műveket adta ki. 1545-ben jelent meg Bibliotheca universalis (szerk. J. Simler, 1574), mely a valaha élt összes latin, görög és héber írók katalógusa a műveikkel. Második része, a Pandectarium sive partitionum universalium Conradi Gesneri Ligurini libri xxi 1548-ban jelent meg. Utolsó része, a teológiai enciklopédia 1549-ben jelent meg. Tervezett orvosi művét azonban soha nem fejezte be.
Fő műve, a Historiae animalium négy kötetben jelent meg (négylábúak, madarak, halak; Zürich 1551–1558), az ötödiket (kígyók) 1587-ben adták ki. 1555-ben jelent meg Mithridates de differentis linguis című műve, mely körülbelül 130 nyelv listája és 22 nyelvé, melyen az Urat dicsérik (köztök magyarul is). 1556-ban jelent meg Claudius Aelianus műveinek kiadása.
Galéria[szerkesztés]
-
Szoptatós bálna Conrad Gessner, Icones Animalium (1560) című művéből -
"Szakállas bálna" Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből, melyet Olaus Magnustól vett át. Az állat előképe a kraken, az óriáspolip lehet. -
Hidra Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Természetes előképe valószínűleg az octopus, a polip. Noha a képen csak hét feje van, általában kilencfejű, és a görög mitológia szerint minden levágott feje helyén két újabb nő ki. Gessner kételkedett a létezésében. -
Walrus (rozmár) Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Az állat képét, melyet ő "rosmarus"-nak nevezett, Olaus Magnus nyomán közölte, de kételkedett a létezésében, mert szerinte "a halaknak nincs lába". -
Szigetnyi méretű bálna Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Gessner korában valószínűleg már nem hittek a szigetnyi máretű bálnák létezésében, de ezek nyomtatásban továbbra is megjelentek. -
Bálna Conrad Gessner, De Piscium & Aquatilium Animantum Natura (1558) című művéből. Gesner korának egyéb bálnaábrázolásaihoz hasonlóan ez is egy kisebb bálnafajta megpillantásán alapulhat. -
Tengeri csikó és a képzeletbeli tengeri ló Conrad Gessner, Nomenclator Aquatilium Animantium (1560) című művéből. -
Tengeri farkas Conrad Gessner, Historiae animalium (négylábúak, Zürich 1551) című művéből. A korabeli hiedelmek szerint egyaránt élt a tengerben és a szárazföldön. -
Sün Conrad Gessner, Historiae animalium (Zürich, 1551) című művének első kötetéből -
Erdei szamóca, Conradi Gesneri Historia plantarum
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Геснер Конрад, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források[szerkesztés]
- Conrad Gesner (angol nyelven). strangescience.net. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
- Gesner, Konrad (francia nyelven). Historical Dictionary of Switzerland.. (Hozzáférés: 2012. június 11.)
