Kázmér és Huba
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kázmér és Huba | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
|
A Kázmér és Huba (eredetileg: Calvin and Hobbes) egy humoros képsor melynek írója és rajzolója Bill Watterson. A képsorok egy nagy képzelőerővel megáldott hatéves kisfiú, Kázmér és legjobb barátja, egy cinikus természetű plüsstigris, Huba bohóckodásait követi nyomon. A furcsa pár Kálvin Jánosról, 16. század nagy hatású teológusáról és Thomas Hobbesről, a 17. század egyik brit politikafilozófusáról kapta nevét[1]. A képsor 1985. november 18-tól napi rendszerességgel jelent meg az Egyesült Államokban egészen 1995. december 31-ig. Kázmér és Huba világszerte mintegy 2400 újság lapján fordult meg. A kalandjaikat tartalmazó 18 gyűjteménykötetből 30 millió példány hagyta el a nyomdát[2] és talált gazdára. Kázmér és Huba a popkultúra részeivé váltak és mindennapi kalandjaik iránt a mai napig nem lankadt az olvasók érdeklődése.
A képsor cselekményének helyszíne az Egyesült Államok egy meg nem nevezett településének kertvárosi része. A környezetet valószínűleg Watterson szülővárosa, az ohioi Chagrin Falls ihlette. A cselekmény középpontjában általában Kázmér és Huba áll, és csak néhány képsor foglalkozik Kázmér családjának többi tagjával. A rövid történetek alaptémája Kázmér szárnyaló fantáziája, Hubával való barátsága és közös kalandjaik, Kázmér szüleihez, tanáraihoz és barátaihoz való viszonya és merőben egyedi látásmódja a politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben. Huba kettős természete szintén visszatérő eleme a képsoroknak; míg Kázmér eleven tigrisnek látja barátját, mások csak egy kitömött plüssállatnak.
Watterson erős reklámtermék-ellenes nézetei miatt[3] a gyűjteményköteteken kívül hivatalosan csak nagyon ritkán jelentek meg Kázmérral és Hubával kapcsolatos más termékek, és ezek is csak reklámcélokat szolgáltak.[4] Kivételként erősíti a szabályt egy 16 hónapos falinaptár és egy Teaching with Calvin and Hoobes című kisiskolás tankönyv.[5] A képsor népszerűsége miatt azonban számos hamisítvány is napvilágot látott. Kulcstartók, pólók, autómatricák kerültek piacra, néha obszcén feliratokkal amik már igen távol kerültek Watterson munkájának szellemiségétől.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A megjelenés története
Watterson több képsor vázlatát is szétküldte különböző sajtóügynökségeknek, de azok mindegyiket visszadobták. Azonban az egyik ilyen képsor mellékszereplője, a főhős kisöccse, akinek játéka egy plüsstigris volt, pozitív visszajelzéseket váltott ki. A kritika alapján Watterson új képsoron kezdett dolgozni, aminek főszereplője ez a két karakter lett.[6] Az United Features Syndicate azonban még így is visszautasította a képsort. Több, kudarcba fulladt kísérlet után, végül az Universal Press Syndicate beleegyezett a megjelentetésbe.[7][3]
Az első képsor 1985. november 18-án jelent meg, és hamar népszerű lett az olvasók körében. A hírügynökség pártfogásában nagyjából 250 újságban tűntek fel Kázmér és Huba kalandjai. A Los Angeles Times hat hónappal az első képsor megjelenése után, 1987. április 1-én, már cikket is közölt Wattersonról és munkájáról.[3] A Kázmér és Huba kétszer nyerte el alkotója számára a National Cartoonists Society Reuben-díját az év kiemelkedő rajzolója kategóriájában 1986-ban és 1988-ban. 1992-ben Watterson ismét a díj jelöltjei között volt. 1988-ban elnyerte a Humor Comic Strip-díjat.[8]
A képsor hamarosan az Egyesült Államokon kívül más országok újságjaiban és magazinjaiban is megjelent.
Watterson két hosszabb alkalommal függesztette fel alkotói munkáját. Először 1991 májusa és 1992 februárja, majd 1994 áprilisa és decembere között.
1995-ben a sajtóügynökségén keresztül az alábbi levelet juttatta el azon újságok szerkesztőinek, amelyekben a képsor megjelent.
 |
A év végén befejezem Kázmér és Huba rajzolását. Ez nem egy hirtelen jött döntés, számomra sem volt könnyű, és némi szomorúsággal is eltölt. Mindezek ellenére az érdeklődési köröm más irányba mozdult el. Úgy érzem, mindent megtettem, amit az állandó, napi határidők és kis képkocák keretei között megtehettem. Szeretnék átgondoltabb munkát végezni, kevesebb alkotói megkötés mellett. Hogy ez mi lesz, még nem döntöttem el, de a Universal Press Syndicate-el való munkakapcsolatom továbbra is fennmarad.
Hogy Kázmér és Huba ilyen sok újság oldalain jelenhetett meg, olyan megtiszteltetés, amire még sokáig büszke leszek. Nagyra becsülöm mindenki eddigi támogatását és türelmét. Hogy ezt a képsort rajzolhattam, megtiszteltetés és öröm volt számomra, és köszönet mindenkinek, hogy lehetőséget kaptam rá. |
|
| – Bill Watterson | ||
Az utolsó, 3160. képsor 1995. december 31-én, vasárnap jelent meg.[9] Kázmér és Huba a frissen hullott hóban sétálnak. Felülnek egy szánkóra és Kázmér elindul felfedezni ezt a „varázslatos világot” régi pajtásával, Hubával.[10]
[szerkesztés] A két főszereplő
[szerkesztés] Kázmér
Fő szócikk: Kázmér (képregényfigura)Kázmér karaktere egyszerre takar egy aranyos, eleven és kiváncsi kisfiút és egy hiperaktív, gyakran ostobán viselkedő gyereket. Rendkívül élénk fantáziájú, épp ezért látja tigrisét, Hubát élőnek és a képzeletbeli világot is sajnos valódinak véli. Egy példa rá amikor az órán az osztályfőnöknője felelteti, Kázmér ismételten csak egy űrhajós kapitánynak Spiff-nek képzeli magát, akit egy bolygón ejtettek fogva, s a bolygó uralkodója (a tanárnő) faggatja (azaz a leckéből felelteti).
Kázmér nőgyülölő, e tekintetben a célpontja a szomszéd lány Rozi. Igyekszik neki folytonosan keresztbe tenni és állandó csínítevéseket végrehajtani, de ezek ritkán sikerülnek. Minden konfliktusuk ellenére igyekeznek egymás társaságát keresni.
Kázmérban ritkán feltör a rasszizmus is. Ez egyfelől már megnyilvánult a lányokkal szembeni ellenszenvében, másfelől a nyelvtanulás miatt. Úgy véli mindenkinek angolul beszélnie, csak azért, hogy ne kelljen nyelvet tanulnia. Néha nemcsak a környezetében levő embereket, hanem mindenkit a világon „született vesztesként” értékel, magát természetesen „született győztesnek” tartja.
Lusta, nem szeret tanulni, mivel saját magát a legtökéletesebb, legokosabb élőlénynek hiszi, aki ráadásul „szupererős” is. Az életben a „veleszületett vonzerejé”-vel és tehetségével akar boldogulni.
Kázmér magát a „hipermanusnak” képzeli és egy alkalommal az osztályában is felvette a jelmezét, amiért verést kapott a tanárnőjétől.
A tanároknak tett megjegyzései miatt többször behívták őt is és a szüleit is az igazgatói irodába. Számos magatartásbeli megrovást kapott eddig.
Élénk fantáziája nem lenne akkor baj ha kész megfelelő úton kamatoztatni. Ilyen lehetőséget ad számára a rajzóra és rajzversenyek, de folytonosan valami abszurd, értékelhetetlen, nem az elvárásoknak megfelelő dolgokkal rukkol elő, amit valójában nem is ő hanem Huba rajzolt meg, legalábbis a képzelete szerint. Ennek végeredménye természetesen nevetséges bukás. Az egyik rajzversenyen elszenvedett kudarcát (a versenyt Rozi nyerte meg) képtelen megemészteni, hisz ő mint „született tehetség”, aki verhetetlen zsenialitása mellett soha kaphat ki. Márpedig akkor csalást, vagy ellene szőt összeesküvést vél a háttérben, ez azonban mégsem paranoia.
Túlfűtött fantáziája gyakorta káros is, mert szülei lakásában is kárt tesz a berendezésekben.
[szerkesztés] Források
- ^
- ^
- ^ a b c Paul Dean. „[{{{url}}} Calvin and Hobbes Creator Draws On the Simple Life]”, Los Angeles Times. (Elérés: 1987. május 26).
- ^
- ^ Holmen, Linda (1993). Teaching with Calvin and Hobbes. Playground. ISBN 1-878849-15-8.
- ^ Neely Tucker. „[{{{url}}} The Tiger Strikes Again]”, Washington Post, 2005. október 4, C01. oldal).
- ^ Andrew Christie. „[{{{url}}} An Interview With Bill Watterson : The creator of Calvin and Hobbes on cartooning, syndicates, Garfield, Charles Schulz, and editors]”, Honk magazine #2).
- ^
- ^
- ^
 |
Ez a képregény tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
