Cápa (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cápa
(Jaws)
Jaws photo op.jpg
IMDb 4of5.svg 8.3/10 (64,851 szavazat)
Rendező Steven Spielberg
Producer David Brown
Richard D. Zanuck
Forgatókönyvíró Peter Benchley
Carl Gottlieb
Főszerepben Roy Scheider
Robert Shaw
Richard Dreyfuss
Lorraine Gary
Murray Hamilton
Jeffrey Kramer
Zene John Williams
Operatőr Bill Butler
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Zanuck/Brown Productions
Nyelv angol
Időtartam 124 perc
Költségvetés 12 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó USA Universal Pictures
magyar Mokép (mozi)
Universal Pictures Hungary (DVD)
Bemutató 1975. június 20. (USA)
Díj(ak) 3 Oscar-díj
1 BAFTA-díj
1 Golden Globe-díj
1 Grammy-díj
Korhatár USA PG
magyar 16 év
Bevétel USA 260 millió dollár
Earth flag PD.jpg 470,7 millió dollár
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Cápa (Jaws) című 1975-ben bemutatott horrorfilm Peter Benchley regénye alapján készült Steven Spielberg rendezésében. Az alkotás Oscar-díjat nyert a legjobb vágás (Verna Fields), legjobb eredeti filmzene (John Williams) és a legjobb hang (Robert L. Hoyt, Roger Heman Jr., Earl Madery, John R. Carter) kategóriában. A rajongók a legfélelmetesebb horrorfilmek között tartják számon.[1]

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet egy Amity nevű szigetvárosban játszódik. A népszerű üdülőhely nyaranta több száz turistának biztosít szórakozást. Egy júniusi napon azonban borzalmas állapotban lévő emberi testrészeket sodor partra az óceán.

Martin Brody, a helyi rendőrfőnök úgy sejti, emberevő cápa garázdálkodik a környéken. Azonnal le szeretné záratni a strandokat, Amity vezetősége viszont jól tudja, hogy ez anyagi csőddel járna a város számára. Az ismétlődő cápatámadások után végül a rendőrfőnök kényszerül tengerre szállni egy biológus és egy veterán cápavadász oldalán, hogy megküzdjön a szörnyeteggel.

A szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Martin Brody Roy Scheider Dunai Tamás
Trokán Péter
(Új szinkron)
Quint Robert Shaw Szersén Gyula
Matt Hooper Richard Dreyfuss Görög László
Ellen Brody Lorraine Gary Kiss Mari

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Peter Benchley eredeti regénye valóban megtörtént eseményeket vett alapul. 1916 júliusában egy cápa felúszott a New Jersey közelében található Matawan nevű város édesvízű folyójába és több emberrel is végzett, míg sikerült elkapni.

A forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film nagy részét a Martha's Vineyard szigeten forgatták 1974-ben, néhány jelenetet, melyben valódi cápák szerepelnek, Ausztráliában filmeztek le.

A legnagyobb költségvetéssel a gyilkos szörnyeteget alakító hatalmas, mechanikus műcápa járt. A Robert Mattey által tervezett 150 000 dollárból felépített gépezetet "Bruce"-nak nevezték el, Steven Spielberg ügyvédje, Bruce Ramer után. Bruce mellett még különböző méretű hátuszonyokkal dolgoztak a trükkmesterek, illetve olyan modellekkel, melyek csak a cápa jobb és bal oldalát alkották.

A főhősök Orca nevű bárkáját két hajó „játszotta el”, a másodikat külön arra a jelenetre használták fel, melyben Roy Scheider a süllyedő Orcát igyekszik elhagyni. A kajütben játszódó jeleneteket stúdióban filmezték.

A műcápát a Cápa 2 szörnyetegeként, "Brucette"-ként támasztották fel, az Orca roncsaival pedig az első és a harmadik folytatásban is találkozhatunk.

Könyv és mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény (magyarul A fehér cápa címen jelent meg) és a film cselekménye számos dologban eltér. Főbb különbségek: a filmből teljesen hiányzik az a történetszál, mely Brody rendőrfőnök magánéletével, családi viszályaival foglalkozik, Spielberg sokkal látványosabb befejezést írt a forgatókönyv végére, valamint beleszőttek egy jelenetet, melyben Quint, a cápavadász meséli el az Indianapolis nevű hajó elsüllyesztésekor átélt borzalmakat. Utóbbi monológot maga a színész, Robert Shaw írta szerepe számára, s Roy Scheider teljesen improvizált "Ehhez egy nagyobb hajó kell." (We're gonna need a bigger boat.) szövege mellett ezek a film legtöbbet idézett, leghatásosabbnak tartott sorai.

Anyagi siker, fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár katasztrofális jövőt jósoltak neki, a film anyagi bevétele sokszorosa volt a gyártás költségének. Sokan a Cápát tartják az első nyári blockbusternek, vagyis olyan produkciónak, mely köré hatalmas reklámkampány szövődik, s emiatt szinte mindenki ellátogat a mozikba, hogy megnézze. A filmtörténet addigi legmagasabb bevételét hozta, két évvel később viszont a Csillagok háborúja megdöntötte a rekordját. A kritikusok és a közönség egyaránt lelkesedett a filmért, mely hamarosan médiajelenséggé nőtte ki magát. Az elmúlt harminc évben sorra jelentek meg paródiák, utalások más mozikban és gyűjthető ajándéktárgyak. Rengeteg könyvet írtak a témában, és a John Williams által szerzett filmzenét is többször kiadták CD-n.

Folytatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három folytatása készült a filmnek. Az első a Cápa 2 volt 1978-ban Jeannot Szwarc rendezésében, a második az 1983-as Cápa 3, rendezője Joe Alves, aki az első rész designereként funkcionált. Végül 1987-ben elkészült a Cápa bosszúja Joseph Sargent rendezésében.

  • Az 1995-ös Az emberevő cápa című olasz filmet néhol Jaws 5-ként lehet megtalálni, valójában viszont nem túl sok köze van a Cápa filmekhez azon kívül, hogy szemérmetlen módon koppintja történetüket, semmiképpen nem tekinthető hivatalos folytatásnak.
  • 2006-ban jelent meg a magyar Appaloosa Interactive által fejlesztett Jaws Unleashed nevű játékprogram, mely a filmek történetét folytatja.
  • A Universal saját bevallása szerint nem tervez új Cápa-folytatásokat, de elképzelhető, hogy elkészítik az első film remake-jét.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]