Rajz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Léda-tanulmány, Leonardo da Vinci: “A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istenségnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni
Henri de Toulouse-Lautrec: Csokoládé tánca (ceruzarajz, 1896)

A rajz általában ceruzával, tollal, tussal vagy krétával készített szabadkézi művészeti vagy mérnöki alkotás. A művészi rajz a képzőművészeten belül a grafikához tartozik. Lehet önálló , vagy más képzőművészeti, illetve iparművészeti ághoz tartozó alkotásnak (festmény, szobor stb.), illetve valamilyen ipari termék vagy létesítmény, előadás vagy rendezvény megvalósításának az előkészítő eszköze. Ez a vázlatrajz vagy skicc, illetve tervrajz, szabásminta, díszletterv stb.

Műfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önálló műalkotásként készített művészi rajz műfajai:

Oktatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapokban geometriai alakzatokkal, drapériák rajzolásával ismertetik meg a rajzolókat, utána pedig a fejrajzzal és különböző mozdulatok papírra vetésével ügyködnek. Budapesten több középiskola is működik amely profi szinten foglalkozik a grafikával, például: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola. Magyarországon nemcsak Budapesten, de több nagyvárosban is oktatják a fiatal művészeket. Például Baján, Kecskeméten, Szegeden és Pécsett is. Ezeken kívül még sok más magyarországi városban vannak művészeti szakközépiskolák. Felmérések szerint Pécsett van a "legerősebb" képzés. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola tanulói nemcsak a képző- és iparművészettel ismerkednek meg, hanem az intézményben helyet kapott a tánc- és zeneoktatás. A hagyományos rajzoktatás mellett érdemes megemlíteni Betty Edwards jobb agyféltekés rajzoktatási módszerét is, amely pár nap alatt ugrásszerű fejlődést eredményez a rajzkészségben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajz témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 4. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968. Rajz lásd 20. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]