Óriáscápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriáscápa
Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
Basking Shark.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Óriáscápafélék (Cetorhinidae)
Gill, 1862
Nem: Cetorhinus
Blainville, 1816
Faj: C. maximus
Tudományos név
Cetorhinus maximus
(Gunnerus, 1765)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriáscápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáscápa témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáscápa témájú kategóriát.

Cetorhinus maximus scotland.jpg

Az óriáscápa (Cetorhinus maximus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a óriáscápafélék (Cetorhinidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriáscápa az északi és a déli félteke mérsékelt övezeteinek minden tengerében előfordul. Az óriáscápa állományáról nincs pontos adatunk. Az egyik veszélyt, az állat számára, az jelenti, hogy egyre több halat fognak azokon a területeken, ahol az óriáscápa táplálékot keres, s ennek következtében előfordulhat, hogy maga is a hálóba kerülve végzi.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriáscápa a cetcápa után a második legnagyobb jelenleg élő halfaj, átlagosan 8 méter hosszú és testtömege 5200 kilogramm. Mérete olykor elérheti a 9-11 métert is. A kopoltyúrések nyálkás-ragacsos fésűkből állnak, ezeken akad fenn a plankton. A légzőredők narancssárgás-piros színű szövetből álló vékony rétegek, amelyek oxigént vesznek föl a vízből. Orrhegye nagy és kiáll a pofájából.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat magányosan vagy kisebb csapatokban él. Lassan mozog, és gyakran bukkan fel a víz felszínén. Tápláléka kizárólag planktonból áll. Táplálkozás közben a cápa nyitott szájjal úszik a vízben. Ilyenkor víz, oxigén és plankton kerül az állat szájába. Ezeket megszűrik a kopoltyúrések, amelyeken fennakad a táplálék, a vizet és a szén-dioxidot pedig oldalt a kopoltyú fölött újra kipumpálja a cápa.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el, ekkor az óriáscápa már 4.5-6 méter hosszú. A szaporodási időszak az északi-atlanti területen tavasszal van. A kifejlődéshez körülbelül 3 év kell, hogy elteljen. Az óriáscápa elevenszülő. A nőstény 1, ritkán 2 utódot hoz a világra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]