Görög teknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Görög teknős
Testudo hermanni boettgeri4.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae)
Nem: Testudo
Linnaeus, 1758
Faj: T. hermanni
Tudományos név
Testudo hermanni
Gmelin, 1789
Elterjedés
A görög teknős elterjedési területeA görög teknős elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Görög teknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög teknős témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görög teknős témájú kategóriát.

A görög teknős (Testudo hermanni) a hüllők (Reptilia) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg Görögországban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és Olaszországban élő szárazföldi teknősfaj.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Testudo hermanni hermanni alfaj élőhelye Olaszország és Dél-Franciaország. Kisebb és színesebb mintázatú, és nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa.
  • Testudo hermanni boettgeri a Balkánon él, nagyobb méretű, fakóbb színű, és a mellpajzsa nagyobb, mint a combpajzsa.
  • Testudo hermanni hercegoviensis élőhelye Horvátország déli része
  • Testudo hermanni peloponnesica Görögország déli részén, a Peloponnészoszi félszigeten él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett egyedek páncél hossza 16-22 centiméter. Páncéljuk magasan ívelt, ovális, mellvértjük lapos ( a hímeké homorú), alapszíne okkersárga melyen eltérő nagyságú sötét foltok helyezkednek el. Egyes egyedekről hiányozhat a mintázat. Páncéljukon jól megfigyelhető növekedésük szakaszossága. E rovátoltság alapján nem lehet megállapítani a teknősok korát. Az idősebb példányokról ez lekophat, páncéljuk simává válik. Lehet találkozni, olyan egyedekkel amik páncélja csorbult vagy foltokban csontig kopott. Ezek mechanikai sérülések, legtöbbször ragadozó madarak okozzák, magasból sziklákra, néha úttestre ejtik a teknősöket, hogy páncéljuk összetörjön.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Telelésük novembertől márciusig tart, ébredés után 1-2 hétig intenzíven táplálkoznak. Mikor beindul a bélműködésük, keringésük és kondíciójuk is helyre állt, kerül sor a párzásra. Párzási időszakban a hímek igen hevesen udvarolnak és rengeteget mozognak, nagy területeket járnak be a nőstény után kutatva. A nőstények általában passzív viselkedést tanúsítanak a hímek felé, gyakran nem vesznek róluk tudomást és próbálnak tovább haladni, ekkor a hím hosszas lökdösődéssel udvarol. Természetes élőhelyeiken elsősorban nagy rosttartalmú növényi részekkel táplálkoznak. Ezek rosttartalmát a vakbél baktériumflórája tárja fel. Fogyaszthatnak hullott gyümölcsöket, dögöt és állati ürüléket is.

Séta a kertben

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények 5-8 darab, 32 x 25 milliméteres tojásokat raknak, melyek időjárástól, hőmérséklettől függően 57-100 nap elteltével kelnek ki. Évente akár 2-3 fészekaljuk is lehet.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartásához CITES-engedély kell.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]