Dorombolás

Macska

A dorombolás a macskafélék, különösképpen macskák, és leginkább a házi-, vagy fogságban élő macskák jellegzetes tulajdonsága, berregő-vibráló, 25 és 150 Hz közé eső frekvenciájú hangjelzés, mely általában az állat elégedettségét jelzi.

Használata

A macskák általában akkor dorombolnak, ha boldogok, elégedettek, de sokszor ellenkező esetben is, a dorombolás nyugtató hatása miatt. A nőstény macska dorombol szüléskor, és később dorombolva beszélget kicsinyeivel. Beszélgethetnének nyávogva is, ám a kicsi nem tud nyávogni, és szopni is egyszerre, míg dorombolni és szopni annál inkább. A fiatal példányok születésüktől fogva tudnak dorombolni, valószínűleg azért alakult ki ez a képességük, mert jelentősen elősegíti az életben maradásukat. Sok haldokló macska is dorombol, így megnyugtatva gazdáját.

Keletkezése

Pontos elmélet nincsen, csak sejtéseik vannak a dorombolás keletkezését illetően. A legvalószínűbb, és általánosságban elfogadott elmélet, hogy a hang az állat gégéjében jön létre, a hangszalagok ritmikus megfeszítésével és elernyesztésével. Az agy a hangszalagokhoz futó idegekkel üzenetet küld, amelynek hatására a szalagok másodpercenként hússzor-harmincszor is megfeszülnek, majd elernyednek. Mivel az agy ezeket az üzeneteket a be- és kilélegzés során is folyamatosan küldi, a doromboló hangot folyamatosnak érzékeljük.

Hatása

A dorombolás jótékony hatással van a csontfejlődésre, a csontok és a bőr egészséges állapotának megőrzésére. Végeztek olyan kísérleteket, amelyekben azt vizsgálták, milyen hatással van a törött emberi csontok gyógyulására. Kiderült, hogy azoknak a betegeknek a csontjai gyorsabban gyógyultak, akiknek macska dorombolt az ágyukban, amíg lábadoztak, így nagyon sok ortopéd orvos a dorombolás frekvenciájával azonos berendezést használ. A macskák éjszakai vadászataik során karcolásokat, horzsolásokat, sebeket, sőt néha töréseket is szereznek. A dorombolással valószínűleg képesek sérüléseiket begyógyítani. Nem csak a házi macskák dorombolnak, e furcsa hangra többek között képes a vadmacska, a puma és a gepárd is. Más nagymacskák, például az oroszlán, a leopárd vagy a jaguár viszont a finom rezegtetés helyett inkább kieresztik a hangjukat, és nagyot bömbölnek.

A kultúrában

Létezik doromb névre hallgató aerofon típusú hangszer. A játékos ennek keretét a kissé szétnyitott fogaihoz nyomja, kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmonikusait a játékos szájürege erősíti fel, mozgatva ajkait így dallamot képezve. Dallam- és ritmushangszerként egyaránt használható, a macskáéhoz hasonló doromboló hangot ad.

Referenciák

• http://www.geographic.hu/index.php/fotopalyazat/fotopalyazat/nyomtathato.php?act=napi&id=4064
• http://www.doromb.com/index.htm