Epifiton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Epifiton életmódú növények egy Santa Elena közelében nőtt fán, Costa Rica területén

Az epifiton (fán lakó) növények nem a talajon, hanem más növények (leginkább fák) lombkoronájában élnek. Elsősorban a trópusi esőerdőkben használják ki így az ottani jobb fény- és csapadékviszonyokat. Legtöbb fajuk a zuzmók, a mohák, a páfrányok, a kosborfélék vagy a broméliafélék közé tartozik. Tápanyagaikat és a vizet a támasztékul szolgáló növény korhadó kérgéből, valamint a leülepedő porból veszik föl. Magyarország szegényes epifiton-flórája néhány zuzmó- és mohafajből, valamint a félélősködő fagyöngyből és a fakínnak is nevezett sárgafagyöngyből áll.

Típusok:

  • kortikol – kéreglakó
  • ramikol – áglakó
  • epifill – levéllakó

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]