Szivarfafélék
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szivarfa (Catalpa erubescens) virágai |
||||||||||||||
 A szivarfa (Catalpa bignoioides) termései |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Típusnemzetség | ||||||||||||||
| Bignonia L. |
||||||||||||||
| Nemzetségcsoportok | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szivarfafélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szivarfafélék témájú médiaállományokat. |
A szivarfafélék (Bignoniaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjének egyik családja az euasterid I (lamiid) kládban. Az Urania Növényvilág rendszerében a csövesvirágúak rendjének (Tubiflorae) egyik családja, a Borhidi-rendszerben a tátogatóvirágúak főrendjének (Scrophularianae) tátogatóvirágúak rendjébe (Scrophulariales) tartozik. A család fajait a 2000-es években 107 nemzetségbe sorolták. Mintegy 900 fajuk ismert, de még rendszeresen fedeznek fel újakat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzés
A család kozmopolita, de tagjai főként a trópusi és szubtrópusi területek növényei. Fák, cserjék és liánok, néhány faj azonban lágyszárú, egyéves növény. A liánok különleges járulékos szerveket fejlesztenek, hogy ezekkel kússzanak fel a fényhez a fák törzsén. Ezek között vannak rugószerűen csavarodó kacsok, tapadókorongok, a törzseket körülfonó gyökerek és elfásodó, erőteljes kampók is. Valószínűleg Közép-, illetve Dél-Amerikában fejődtek ki; máig itt él a legtöbb fajuk.
Madagaszkár a másik, különösen fajgazdag területük. Itt él:
- a pántropikus Tecomeae nemzetségcsoport 4 nemzetségének 15 faja és
- a szigeten közel endemikus Coleeae nemzetségcsoport 4 nemzetségének 47 faja.
Leveleik szórtan állnak, a szélük többnyire ép. Virágaik nagyok, a csészelevelekben nektáriumokkal. A párta széles tölcsér vagy harang alakú. A virágból rendszerint két, különböző hosszú porzópár lóg ki. Magházuk felső állású, négyrekeszes. Egyes szivarfákat denevérek porozzák be. A magkezdemények az egyes rekeszekben két-két csoportban helyezkednek el. A termések alakja igen változatos, bennük sok mag nő. A termés- és virágszerkezet alapján a családot korábban négy alcsaládra bontották, ez a tagolást genetikai alapon hét nemzetségcsoportra módosították.
[szerkesztés] Rendszerezés
A hét nemzetségcsoport igen közel áll egymáshoz, számos közös bélyeget megőriztek.
[szerkesztés] Lopótökfafélék – Crescentieae
Két termőlevél nő össze egymással, köztük válaszfal található, melyek nem teljesen zártak. Termésük húsos, nem nyílik fel, de mégsem nevezhető valódi bogyótermésnek. Csak ebben a csoportban szárnyatlanok a magvak, és nincsenek levélkacsok, éppen ezért a legősibb alcsaládnak tekinthetők. A termésért termesztik a trópusokon a lopótökfát (Crestencia cujete), mely Közép-Amerikából származik. A termésből – a lopótökhöz hasonlóan – használati tárgyak, edények készíthetők.
[szerkesztés] Tecomeae
Termőjük kétrekeszű, és a válaszfalak tökéletesen zártak, egy rekeszben két magléc található. Felnyíló tokszerű termésük alakul a magházból. A lapos magvakon egy hártyaszerű repítőkészülék helyezkedik el, melynek feladata a széllel való terjesztés. Az alcsalád fajait sokféle módon hasznosítják, például a termésből használati tárgyak készülnek, egyes fajok fája értékes, és dísznövények is akadnak közöttük. Ebbe a rokonsági körbe tartozik a hazánkban közismert és kedvelt díszfa a szivarfa (Catalpa erubescens).
[szerkesztés] Szivarfafélék – Bignonieae
Nagyon hasonlít az előbbi alcsaládra, termőjük kétrekeszű, 2–2 magléccel, tokterméssel. Mindössze annyiban tér el, hogy máshogy nyílik fel a kiszáradt termés.
[szerkesztés] Coleeae
Madagaszkáron közel endemikus taxon.
[szerkesztés] Eccremocarpeae
Ebben a csoportban a magház egyrekeszű – a válaszfalak tökéletlen kifejlődése következtében. A termésből tok fejlődik, amely a továbbiakban a csúcsán zárva marad. Az alcsalád fajainak magján is fejlődik repítőkészülék.
[szerkesztés] Oroxyleae
[szerkesztés] Tourrettieae
[szerkesztés] Forrás és ajánlott irodalom
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
- Urania Növényvilág II. – Magasabbrendű növények I.
- Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma, JATE Press 1994
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
- Hortobágyi Tibor (szerk.): Növényrendszertan
- Catalpa bignonioides ,Catalpa bignonioides 'Nana'
- Michelle L. Zjhra: New taxa of Coleeae (Bignoniaceae) from Madagascar I.
