Vadszamár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vadszamár
Szomáli vadszamár (Equus africanus somaliensis)
Szomáli vadszamár (Equus africanus somaliensis)
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Asinus
Faj: E. africanus
Tudományos név
Equus africanus
Heuglin & Fitzinger, 1866
Szinonimák
  • Equus mulus
  • Equus hinnus
Elterjedés
A faj elterjedési területeA faj elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vadszamár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszamár témájú kategóriát.

Vadszamár csikó
African wild Ass.jpg

A vadszamár vagy afrikai vadszamár (Equus africanus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.

Olykor Equus asinus africanusnak, illetve Equus africanus asinusnak is hívják.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti elterjedési területébe beletartozott majdnem egész Észak-Afrika, Marokkótól egészen Szomáliáig előfordult.Ezen kívül élt az Arab-félszigeten és Mezopotámiában is. A vadászat, élőhelyének elpusztítása valamint a háziasított lovaktól és szamaraktól elkapott fertőző betegségek miatt állományai nagyon megfogytak, eredeti elterjedési területének java részéről ki is halt.

Mára a vadszamár csak Afrika néhány északkeleti, eldugott területén fordul elő. Az állat ritka és veszélyeztetett, alig pár száz példánya maradt. Ma már csak Etiópia, Eritrea, Dzsibuti és Szomália és Szudán félsivatagi, sivatagi vidékein él. Ahol még él, mindenütt fenyegeti a háziszamarakkal keveredés.

Eredeti elterjedési területének nagyobbik részéről kihalt; már csak Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália és Szudán területén él, valamint egy kis, betelepített állománya Izraelben.

Állománya az 1980-as években még ezer egyed körül lehetett, azóta azonban drasztikusan hanyatlanak a populációk. Szomáliából az ott folyó fegyveres harcok miatt valószínűleg végleg kipusztult, állományait a harcok kezdete óta nem vizsgálták. Etiópiában és Szudánban is a kihalás szélén áll, hasonló okokból. Egyedüli stabil populációja Eritreában van, ott nagyjából 400 állat élhet. Nyilvántartott elterjedési területe Etiópiában és Eritreában mintegy 15 000 km².

A Természetvédelmi Világszövetség a „kritikusan veszélyeztetett” C2a(i) kategóriába sorolta a fajt, mivel felnőtt egyedeinek száma 200-nál kevesebb.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadszamár marmagassága alfajonként eltérő, de általában 125–145 centiméter közötti. Testhossza 200 centiméter, farka 42 centiméteres, súlya 275 kilogramm. A lófélék családjának legkisebb, vadon élő képviselője. Szőrzete felül szürkésbarna, nyáron kissé rőtes árnyalattal. Hasa világosabb, majdnem fehér. Jellemző bélyegei a kereszt alakú fekete csíkok a vállán és a hátán. Farka fekete bojtban végződik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két vadon élő változata van:

  • A núbiai vadszamár (Equus africanus africanus) egérszürke színű, hasa és szája világosabb, a martájon sötét keresztcsík található, háta szíjalt, sörénye rövid, felálló, farka bojtban végződik, karcsú testű, nemes megjelenésű, élénk vérmérsékletű, bátor állat.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legelésző szomáli vadszamár

Alkonyatkor vagy éjjel aktív. Késő délutántól másnap reggelig jár táplálék után, a nap legforróbb óráit árnyékban pihenve tölti. A szabad természetben a hímek viselkedése territoriális, a kancák a csikókkal nagyjából harminc fős csoportokat alkotnak. Főként cserjeleveleket, füvet és fakérget eszik. Több mint 25 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 2–2,5 éves korban éri el. Elméletileg egész évben, de rendszerint tavasszal párzik. A vemhesség 12 hónapig tart, ennek végén általában egy, néha két csikó születik. Az elválasztás 6–9 hónap után következik be.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadszamár a világszerte elterjedt háziszamár őse. Háziasítása nagyjából Kr. e. 4000 évvel indult el Egyiptomban és valamivel később Mezopotámiában. A háziszamár világszerte sokfelé elvadult, így az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában élő úgynevezett „vadszamarak” csak elvadult háziszamarak, nem e faj egyedei.

Húsa ízletes; íze a lóhúséra emlékeztet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]