Núbiai vadszamár
 |
E szócikk szövege részben vagy egészen Brehm Az állatok világa című művének 1901-ben megjelent magyar kiadásából való. Emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell. |
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Equus africanus africanus (Fitzinger, 1857) |
A núbiai vadszamár (Equus africanus africanus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások rendjéhez, ezen belül a lófélék családjához tartozó afrikai vadszamár (Equus africanus) faj egyik alfaja. A mitokondriális DNS-vizsgálatok igazolták, hogy ez az alfaj a háziszamár (Equus asinus asinus) őse; ezelőtt mintegy 5000 évvel háziasították Egyiptomban. Ezt megerősítik azok az egyiptomi királysírokból előkerült szamárcsontok, amelyek kopásnyomai arra utalnak, hogy ezeket az állatokat teherhordásra használták.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Trouessart a núbiai szamár elterjedési körét még elég nagynak mondhatta, mert szerinte állatunk Szennar és Dél-Núbia területéről az olasz Eritrea gyarmatig, illetőleg a Danakil vidékéig terjedt el. Ezzel szemben Lydekker szerint ma már – sajnos – ezt a fajt is a kihaló állatok közé kell sorolnunk, amit az is bizonyít, hogy már évtizedek óta nem szerepel az állatpiacon. A frankfurti állatkert 1877-ben szerzett volt be egy párt, s ez jó ideig szaporodott is.
Megjelenés [szerkesztés]
A núbiai vadszamár színe pompásan olvad belé a környezet színébe. Tápláléka ennek a puszta sivatagnak nagyon szívós növényzetéből áll; ilyenformán valóban szinte különös, hogy ilyen szűkös táplálék mellett az állatokat Baker mindig jól tápláltaknak találta. Az arabok nagyon szívesen eszik meg a húsát. Vállmagassága legfeljebb a 113–118 cm-t éri el, s így már ez az állandóan és jellegzetesen alacsonyabb, kecsesebb termet is jól megkülönbözteti szomáli rokonától. Színe sárgásszürke vagy fakószürke.
Törpe változata [szerkesztés]
Rendkívül érdekes, hogy Szokotra szigetén egy kis válfaja él, amelynek csak 105 cm a vállmagassága. Ez tehát kitűnő példája a szigeti életmód hatásának, amely a termetet rendszerint törpébbé teszi.
Életmódja [szerkesztés]
Arról, hogy a núbiai szamár miképpen él a szabadban, édeskeveset tudunk. Annyit mégis, hogy egy-egy mén 10–15 kancából álló csapatnak vezére és védelmezője. A mén rendkívül félénk és óvatos, vadászata tehát nagyon körülményes. Egy utazótól, aki a Vörös-tengertől Kartumig utazott, Brehm azt hallotta, hogy a vadszamarak a paraguayi vadlovakhoz hasonlóan gyakran a tábortüzek közelébe jönnek, néhány száz lépésnyi távolságban megállanak, fülelnek, de a legcsekélyebb zajra – farkukat fölvetve – gyors vágtatással eliramodnak. Állítólag a szelíd szamár kancákat is gyakran magukhoz csalják és csapatukba besorozzák.
Források [szerkesztés]
Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Brehm: Az állatok világa
- Ismeret Virtus: Háziállataink - I. rész
