Akszúm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Akszúm
Church Our Lady Mary Zion Axum Ethio.jpg
A Miasszonyunk Sioni Mária Templom
Közigazgatás
Ország  Etiópia
Népesség
Teljes népesség 44 629 fő (2007)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2130 m
Elhelyezkedése
Akszúm  (Etiópia)
Akszúm
Akszúm
Pozíció Etiópia térképén
é. sz. 14° 08′, k. h. 38° 43′Koordináták: é. sz. 14° 08′, k. h. 38° 43′

Akszúm (vagy Axum) város Etiópiában, Tigray szövetségi állam területén, annak Mehakelegnaw (Központi) Zónájában. Az ókorban és a kora középkorban az Akszúmi Királyság székhelye volt. Építészeti emlékei miatt az UNESCO Világörökség-listáján is szerepel. Fő gazdasági ágazatai a mezőgazdaság és a turizmus, utóbbinak köszönhetően az északi országrész egyik leggyorsabban fejlődő területe. A városban 2007 óta modern egyetem működik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akszúm 1000 km-re északkeletre fekszik Addisz-Abebától, mellyel napi két repülőgépjárat köti össze. a közeli nagyvárosokkal és a fővárossal menetrend szerinti buszjáratok kapcsolják össze, a környék úthálózata a helyi viszonyokhoz képes jól kiépített.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén számos építészeti emlék maradt fenn a legkorábbi időkből. Az első obeliszkek a Kr. e. 5000-2000 közötti időszakra datálhatóak.[2]

Az Északi Sztélé Park

A D'mt királyság hanyatlása után Észak-Etiópia legerősebb állama az Akszúm körül megszerveződő birodalom lett, mely a Kr. u. 4. században, Ezana uralkodása alatt élte fénykorát. Ekkor jelent meg a kereszténység is, majd Akszúm a birodalom (és a későbbi Etiópia) egyházi központjává vált.

A város a legkorábbi időkben kapcsolatba került az iszlámmal. Amikor Mohamed elmenekült Mekkából, lányát és vejét Akszúmba küldte, annak (arabul) Ahama ibn Abjárnak nevezett királyának oltalmába ajánlva őket. A velük érkezett menekültek közül néhányan később sem tértek vissza Arábiába és az Akszúmi Királyság magas tisztségeit is elnyerték. Az arab hagyományok szerint a király (titokban) felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre.

A 7. századtól az iszlám közel-keleti és észak-afrikai terjeszkedésével megindult az Akszúmi Királyság hanyatlása mely a város gazdasági szerepének és lakosságának csökkenéséhez vezetett. Az etióp állam késő középkori újjászületésekor a központ délebbre, a magasföld belső régióiba került át, Akszúm egyházi vezető szerepe azonban később is fennmaradt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akszúm népessége a 2007-es népszámlálási adatok szerint 44 629 fő. 2005-ben a népesség hámromnegyede az Etióp Ortodox Egyház tagja volt, a többiek pedig az iszlámot vagy protestáns egyházak tanítását követték.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Frigyládát rejtő kápolna

1980-ban az UNESCO felvette a város régészeti helyszíneit a Világörökség listájára.[4]

Akszúm Etiópia legszentebb városa melyet évente rengeteg zarándok látogat meg. Elsősorban a január 7-én ünnepelt Vízkereszt és a novemberben tartott Sioni Mária ünnepe vonz sok látogatót.

Az Etióp ortodox egyház tanítása szerint a Miasszonyunk Sioni Mária Templomban található a Frigyláda benne a Tízparancsolat tábláival. Ebben a templomban koronázták meg Etiópia uralkodóit a 17. századig, majd 1872-től a császárság bukásáig.

Az Obeliszk 2009-ben

A 24 méter magas, 1700 éves obeliszket az olaszok 1937-ben öt részre törve Rómába szállították és ott állították fel. A műemlék visszaadása (melyet egy 1947-es ENSZ határozat is előírt) komoly diplomáciai feszültségeket okozott a két ország között és az 1940-es években az oszlop a nemzeti ellenállás szimbólumává vált. Végül Olaszország 2005-ben adta vissza az obeliszket (egy Antonov-124-essel szállították ide), melynek helyreállítási költségeit (4 millió dollár) is állta. A műemlék 2008 óta újra a városban látható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.csa.gov.et/surveys/National%20statistics/national%20statistics%202005/Population.pdf
  2. Herausgegeben von Uhlig, Siegbert, Encyclopaedia Aethiopica: D-Ha (Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 2005), p. 871.
  3. CSA 2005 National Statistics, Table B.4
  4. Akszúm az UNESCO Világörökség honlapján

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Axum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]