Omo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Omo
Omo River.jpg
Az Omo folyó Omorati környékén
Közigazgatás
Országok Etiópia (100%)
Földrajzi adatok
Hossz 760 km
Forrásszint 2500 m
Forrás Shewa-fennsík, (Etiópia)
Torkolat Turkana-tó (Etiópia)
é. sz. 4° 48′ 01″, k. h. 35° 58′ 01″Koordináták: é. sz. 4° 48′ 01″, k. h. 35° 58′ 01″

Az Omo egy folyó Etiópia déli területein. A lefolyástalan Turkana (Rudolf)-tóba torkollik. A folyó völgye a Világörökség része.

Az Omo folyó (Omo Wenz) és környékének térképe

Futása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Omo torkolata

Az Omo folyó hossza 760 km. Az Etióp-magasföld központi részén, a Shewa-fennsíkon ered kb. 2500 méteres tengerszint feletti magasságban, Nek'emte városától keletre. Eleinte dél felé folyik, majd délnyugatra kanyarodik. A k. h. 36 °-nál ismét délre felé veszi az irányt, amihez egy nagy keleti irányú S-kanyar után is visszatér. Deltatorkolattal ömlik a Turkana-tóba kb. 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

A folyó nagy esése miatt gyors folyású, zuhatagos. Szeptember-októberben az esőzések miatt magas a vízállása, ilyenkor kedvelt a raftingosok körében. Az Omo keresztülfolyik a állatvilágáról (víziló, krokodil, puffogó vipera) híres Mago (2162 km²) és Omo Nemzeti Parkon (4068 km²).

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó alsó folyása napjainkban több nomád népnek ad otthont (mursi, suri, nyangatom, dizi, me'wm). Az Omo felső és középső folyását az 1880-as években fedezte fel az első európai, Jules Borelli. Az olasz Vittorio Bottego (1860-97) 1896 június 29-én érte el a folyó, második afrikai expedíciója során (melyben életét vesztette). A torkolatot Herbert Henry Austin csapata érte el 1898 szeptember 12-én. A Turkana-tó partján megtalálták az áprilisban itt járt, Rasz Wolda Giyorgis által vezetett etióp expedíció által kitűzött zászlót is. 1899 augusztus 21-n újabb etióp expedíció járt a tó partján az orosz Alekszandr Bulatovics vezetésével.

Régészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó völgye az egyik legfontosabb munkaterülete az ember őstörténetével foglalkozó kutatóknak. A pliocén és pleisztocén korú lelőhelyeken elsősorban Australopithecus- és Homo-maradványokat tártak fel. Itt találták a világ legidősebb, 2,4 millió éves, kvarcitból készült kőeszközét is, mely az olduvai-kultúra terméke. A feltárásoknak köszönhetően a folyó völgyét az UNESCO 1980-ban a Világörökség részévé nyilvánította.

Hasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyón jelenleg két vízerőmű, a Gilgel Gibe-I (184 MW) és Gibe-II (420 MW) működik.

Jelenleg épül a Gibe-III nevű 243 m magas gát és a hozzá kapcsolódó vízerőmű, mely elkészültekor (2013 júniusa) Afrika legnagyobb teljesítményű vízerőműve (1870 MW) lesz. Ez Etiópia vízenergia-termelését 234%-kal fogja növelni, de kb felét exportra (Kenya, Szudán, Dzsibuti) szánják. A felduzzasztott víztározó területe 200 km² lesz. A teljes költség várhatóan kb. 1,55 milliárd euró lesz, amit etióp kormányzati források, világbanki és európai, valamint kínai kölcsönök fognak fedezni.

További leendő erőművek az Omón a 2014-es átadásra tervezett Gibe-IV (1472 MW) és a Gibe-V (560 MW).

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gibe
  2. Wabi
  3. Denchya
  4. Gojeb
  5. Mui
  6. Usno

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Omo River című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.