Szavannasas
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aquila rapax (Temminck, 1828) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szavannasas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannasas témájú médiaállományokat. |
A szavannasas (Aquila rapax) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Sokáig azonosnak tartották a pusztai sas telelő példányaival, de ma már önálló fajként tartják nyilván.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Afrika, Szahara alatti területein, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos. Sztyeppéken és félsivatagos területeken fordul elő.
[szerkesztés] Alfajai
- Aquila rapax belisarius
- afrikai szavanna sas (Aquila rapax rapax), Afrika
- ázsiai szavanna sas (Aquila rapax vindhiana), Délnyugat-Ázsia, India
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 62-74 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 165-190 centiméteres, tettömege 2400-3800 grramm közötti. A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robosztusabbak, nagyobb a testtömegük.
[szerkesztés] Életmódja
Kis emlősökkel és hüllőkkel táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodása
A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik.
[szerkesztés] Forrás
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

