Kerma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kerma locator map.jpg

Kerma város Núbiában a mai Szudán északi részén a Nílus 3. kataraktájának közelében. A város fontos ókori lelőhely, a Kerma Királyság fővárosa, névadója a felső-núbiai Kerma kultúrának.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerma városának központi temploma, az úgynevezett nyugati deffufa
Kerma központja vályogtégla és tapasztott agyag épületek maradványival

A település a neolitikum óta lakott, erre utalnak az utóbbi évtized ásatásai során feltárt kiterjedt, pre-kerma korinak nevezett, Kr. e. 3500 - 2500 körül használt településnek maradványai.

A város a Kerma kultúra korában (Kr. e. 2500 – 1500), egy hatalmas, a Nílus 2. és 4. kataraktája közötti királyság fővárosává vált.

A fallal körülvett város központjában egy hatalmas, téglaformájú, máig rejtélyes funkciójú vályogtégla épület az úgynevezett Nyugati Deffufa állt. Az épület néhány apró keskeny helyiséget tartalmaz, belsejébe és a tetejére lépcső vezet fel. Az épület volt valószínűleg a város fő temploma, az azonban csak valószínűsíthető, hogy valamilyen kos formájú (Amon-szerű), talán szoláris istenséget imádtak itt. A központban királyi paloták, raktárak és kézműves műhelyek találhatóak.

Itt a Kr. e. 2. évezred elején központi műhelyek gyártották a vékony falú, fényezett felületű kerámiát, elefántcsont-faragványokat és egyéb kézműves luxustermékeket.

Az időnkénti háborúktól eltekintve, a királyság folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állt a szomszédos Egyiptommal. Kerma királyai uralták a Belső-Afrikából a Földközi-tenger felé irányuló luxuscikkek: elefántcsont, különleges fafajták, állatbőrök, drágakövek, fűszer- és gyógynövények kereskedelmét.

Kermában, a királyság utolsó időszakában az uralkodókat óriási pompával, gyakran több tucat, sőt egy alkalommal több mint háromszáz leölt kísérővel együtt temették el hatalmas sírdombjaikba, a várostól nyugatra fekvő temetőben.

A Kr. e. 15. században egyiptomi XVIII. dinasztia első uralkodói, valószínűleg III. Thotmesz elfoglalta a várost és végleg felszámolta a Kerma Királyságot. Ezután Felső-Núbia egyiptomi tartománnyá lett (Kús).

A Kerma kori várostól északra ekkor új egyiptomi települést hoztak létre (Dukki Gel), amely egészen a Meroitikus kor végéig fennmaradt. Az új település központjában a Pnubsi (kermai) Amon temploma állt. A templom ásatásai során 2002-ben egy gödörbe rejtve, hét, finom kivitelű összetört kő fáraószobrot találtak, amely az egyiptomi XXV. dinasztia núbiai uralkodóit és a Napata-kor első fáraóit ábrázolják. A szobrokat valószínűleg II. Pszammetik egyiptomi seregei törték össze Kr. e. 593-ben.

Kutatástörténete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban először George Andrew Reisner folytatott ásatásokat 1913 és 1915 között. Ő a városban feltárt nagyszámú Egyiptomból származó importtárgy alapján a várost egyiptomi kereskedelmi kolóniaként azonosította. Az 1960-as évektől kezdve indult meg a város és a temetők szisztematikus és modern kutatása, amelynek vezetője Charles Bonnet svájci régész, és amelyek máig folynak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(angol) Rare Nubian King Statues Uncovered in Sudan - cikk a National Geographic News-ban a szoborleletről

(francia) (angol) Képek és film a kermai ásatásokról

(angol) Képek és cikk Kermáról

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ch. Bonnet , Kerma, Territoire et Métropole. Caire, 1986
  • Ch. Bonnet, Edifuces et rites funeraires a Kerma. Paris, 2000
  • Ch. Bonnet et. al., Des Pharaons venus d'Afrique : La cachette de Kerma. 2005
  • G. A. Reisner, Excavations at Kerma I-III. Harward African Studies 5. Cambridge, 1923
  • G. A. Reisner, Excavations at Kerma IV-V. Harward African Studies 6. Cambridge, 1923

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Núbia

Kusita királyság