Boszniai piramisok völgye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 43° 58′ 43″, k. h. 18° 10′ 39″

Piramisok völgye  (Bosznia-Hercegovina)
Piramisok völgye
Piramisok völgye

A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac).

A tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés. 2008. augusztus 25-30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából (díszvendégek voltak a bosnyák szövetségi állam alelnöke, Spomenka Micic asszony, a turizmusért felelős miniszter, Egyiptom nagykövete, Visoko és Szarajevó polgármestere). A jelenlévők egyhangúlag négy határozatot hoztak: a kutatások további fontosságának hangsúlyozásáról, a tanácskozás megismétléséről 2010-ben, egy szarajevói Piramiskutatási Központ létrehozásáról, továbbá egy felhívást a Bosznia-Hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti oktatást a projekt kutatásának elősegítésére. A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, aminek római alapjai vannak, ezalatt pedig illír település. Osmanagić minden kultúrréteget keresztülvágott az ásatásai során, félretéve a régészet minden szabályát, és csak arra koncentrálva, ami őt érdekli. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől.

A bosnyák turizmusnak mindenesetre jót tesz a felfedezés. Évente sok százezer ember érkezik a világ minden részéről az ásatásokhoz, hogy saját szemével láthassa az eredményeket.

A hipotézis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Semir Osmanagić Amerikában élő bosnyák fémmegmunkálóműhely-tulajdonos, amatőr régész 2005 áprilisában, a Szarajevó melletti Visokóban tett látogatása alkalmával Senad Hodović, a helyi múzeum igazgatója hívta fel figyelmét a vidék furcsa földrajzi geometriája: a város fölött magasodó, meglepően szabályos formájú, erdővel borított hegyre. Osmanagić már korábban felhívta magára a figyelmet egy könyvvel, amelyben a majákról azt állította, hogy közvetlenül az atlantisziak leszármazottai, közvetve pedig - rajtuk keresztül - a Fiastyúk csillagkép egy naprendszeréből származnak. E könyve miatt tudományos hitele már eleve kérdéses volt, és boszniai ténykedése ismét amatörizmusát igazolta.

Osmanagić rögtön lecsapott az alkalomra, hipotézise szerint a Visocicának nevezett hegy nem természetes képződmény, hanem az ősi időkben, ember által épített, vagy átformált alkotás, Európa első piramisa. Vitatott geofizikai eredmények (hőtérkép) alapján Osmanagić azt állítja, hogy kilenc piramist fedezett fel. A hegyek környékén talált egyetlen, alig háromszáz méter hosszú, és a „főpiramistól” 3 kilométerre lévő alagútból, és a környékbeliek elbeszéléseiből (miszerint néhány gyerek bement egy alagútba és a hegyek túloldalán jöttek ki) következtetve elmélete szerint a kilenc „piramist” alagútrendszer köti össze. Néhány előkerült fadarab C14-es vizsgálata alapján a piramisok korát jelenleg 34 ezer évesre teszi. A fő völgyben elhelyezkedő öt piramisnak nevet is adott: Nap Piramis, Hold-, Sárkány-, Föld- és Szerelem-piramisa. E nevek eredetére eddig semmilyen magyarázattal nem szolgált, és azt sem indokolta, hogy a Nap-piramison kívül a másik nyolc miért nem látszik egyáltalán piramisnak.

Feltárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „régészek”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti feltárást a szakma szakszerűtlennek nevezi, mert a fedőrétegeket nem vizsgálva, minden kultúrréteget átvágva hatolt az ásatás az alsóbb rétegekbe. Célirányosan kizárólag az illír kultúrszint alatti, látszólag emberkéz alkotta struktúrákat vizsgálták. Osmanagić korábban azt nyilatkozta, hogy kiváló régészek alkotják csapatát, úgymint Richard Royce, Allyson McDavid, Chris Mundliger, Martin Aner. Valójában amikor az ausztrál Richard Royce megtudta, hogy Osmanagić kapcsolatba hozta a projektjével (sőt tudta nélkül a vezető régészének nevezte), felháborodott táviratban kérte ki magának.[1] Allyson McDavid nem régész, hanem műszaki rajzoló, de nem is része a vállalkozásnak.[2] Chris Mundliger az adott ásatási szezont igazolhatóan egészen máshol töltötte[3], Martin Aner pedig azonosíthatatlan, mert Osmanagić honlapjain többféle névírással szerepel. A vele dolgozó Dr. Ali Barakat pedig nem egyiptológus vagy a piramisok szakértője, hanem geológus. A feltárást jelenleg hivatásos régész, a horvát Mislav Hollós vezeti.[4]

A leletek értelmezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A boszniai Zenicai Egyetemen vizsgálták meg azokat a leleteket, amiket Osmanagić őskori építőanyagként írt le. Az eredmények szerint a betonszerű anyagból álló blokkok jóval felülmúlják a beton keménységét és sűrűségét, bármely mai iparilag előállított építőanyagnál szilárdabbak. A kőzet azonban azért ilyen szilárd, mert nem mesterséges, hanem természetes konglomerátum (kerekített szemcséjű üledékes kőzet).[5]

A rovásírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alagútban vagy a környékén (a hiányos publikálás miatt nem egyértelmű, hogy valóban az alagútból származnak-e) feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották.[6] A leírók ugyan a „piramisok alatt húzódó alagutakról” beszélnek, valójában egyetlen 300 méteres, a piramistól több kilométerre húzódó folyosóról van szó.

A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80-100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészt az „alagútról” a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak. A bosnyák „piramisok” környékén talált jelek feltehetően a Tordos-Vinca kultúra írásjelei közé tartoznak (ez azonban még ellenőrzést igényel), amelyek maximum 5-7000 évesek lehetnek. (Hasonló írásrendszerrel írták meg a hiteles ásatáson előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeumban látható 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövegét.) Az írásjelek nem alkalmasak ennél pontosabb kormeghatározásra. „Olvasásuk” esetén azonban lehetőséget adnak valamilyen – a piramisokhoz kapcsolódó – elmélet felállítására.

Egy 34 000 éves deszkadarabon találták a feliratokat, de ez csak a Magyar Nemzet egy cikkében volt olvasható[forrás?]. A C14-elemzésről azonban soha nem volt publikáció, nem tudni, melyik laboratóriumban végezték és hol tették közzé az eredményeket. További felderítést igényel, hogy a kőbe vésett feliratok és a deszkadarabok egyidősek-e, mivel ezt automatikusan nem lehet feltételezni.

Legújabban Varga Géza írástörténész elolvasott egy kőbe vésett viszokói feliratot, amely a barlang bejáratánál találtatott: "A viszokói „piramis” a barlangjából előkerült felirat szerint kultikus helyként szolgált". A viszokói felirat két szójelből áll, s hasonló elv szerint íródott, mint egy amerikai totonák piramis lépcsőjén lévő felirat. A totonák piramis felirata szintén két szójelből áll, sőt a jelek egyike azonos a két piramison. Mindegyik piramisfelirat jól azonosítható és értelmezhető a székely jelek segítségével. A totonák felirat értelme: magas folyó, a viszokói feliraté pedig: magas tengely. Ez – Varga Géza szerint – arra utal, hogy a boszniai "piramist" kultikus helyként használták, ahol a világoszlopot (az égigérő fát, vagy a Tejutat) tisztelték. Azaz a viszokói hegyet akkor is piramisként használták, ha maga a hegy természetes hegy volt.

Piramisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nap piramis (Visočica)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi Sarkcsillagra néz. A tájolás pontossága vitatott, mivel elég nehéz a piramis oldalának pontos irányát meghatározni, de ha valóban az északi Sarkcsillagra nézne, akkor azt csak véletlen egybeesésnek kellene tekinteni, mivel a földrajzi északi pólus a földtengely precessziója miatt vándorol, és már évszázadokkal ezelőtt sem azon a helyen volt, ahol ma, főleg nem sok évezrede.

A „régészek” az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló szerkezetet találtak. A talaj vagy mohatakarás alatt épen maradt breccsaszerű (szögletes szemcséjű üledékes kőzet) kőtömbök formálása, illeszkedése jól látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű, pár tonnás konglomerátum kőtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt található homokkő lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században építkezéseikhez a helyi lakosok. A középső és felső régióban földrengés, tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetőek fel. A homokkő lapokat az elmélet szerint az építmény burkolására használták. Ez hasonlóságot mutat az egyiptomi piramisokkal, amelyeket egykor szintén borítás fedett. A geológusok szerint azonban ez a töredezett, vékonypados rétegsor az egész környéken megtalálható, és nem burkolat, hanem természetes képződmény.

Osmanagić szerint helyszínen járt egyiptológusok más hasonlóságokat is találtak az egyiptomi piramisokkal, s megállapították, hogy helyszínen készült (mesterséges) "betonról" van szó. (A helyszínen járt egyiptomi tudós azonban nem egyiptológus, hanem geológus.) Ehhez Osmanagić elmélete szerint Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló kötőanyagot használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló. Egyiptomban azonban a kövek illesztésénél nem használtak semmilyen kötőanyagot, vagy ha igen, akkor az agyag- és gipszhabarcs volt. Egyiptomban mészhabarcsot sohasem használtak. A kőanyag a fotók alapján lapos és széles tégla alakú, míg az egyiptomi építőanyag mindig vaskos tégla formájú volt, a két formavilág között nem nagyobb a hasonlóság, mint a B30-as és a Porotherm tégla között. A vizsgálatok megerősítették, hogy ez az anyag kétszer erősebb a ma használatos betonnál, a kötőanyag pedig kalcium-hidroxid, mely kalcium-karbonáttá alakult át. Ez a képződmény is természetes eredetű konglomerátumnak bizonyult.

Osmanagić szerint a piramist a 34 ezer éve (más helyeken 27 ezer évet említ) élt elő-illírek építették. Nem magyarázza azonban azt, hogy ezek az illírek az elkövetkező 32 ezer (illetve 25 ezer) évben hol voltak, hiszen az illírek első említése a római korra tehető.

A hely értelmezése körüli kételyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellette szóló érvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Osmanagić állítása szerint a hőkamera kimutatta, hogy gyorsabban elnyeli a hőt, mint a környező hegyek, ez arra utal, hogy üreges.[7]
  • Osmanagić bizonyítékként kezeli Harry Oldfield felvételeit. Oldfield aurafényképezéssel foglalkozik, ami jelen esetben nem más, mint digitális hamis színezésű fotók. (Osmanagić dr. Oldfield néven említi, pedig nem az.)

Ellene szóló érvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hőkamerás fevételek semmit sem jelentenek, mivel mindig a környék legmagasabb pontjai (dombok és hegygerincek) a legalacsonyabb hőtehetetlenségűek. Bármely domb- vagy hegyvidékről készített felvétel ugyanezeket a jellegzetességeket mutatja.
  • Az építők a piramist pontosan úgy építették volna meg, hogy a geológiai rétegződés azonos legyen a többi hegy felépítésével, ami képtelenség. Éppígy képtelen elképzelés az, hogy kilométereken keresztül mindenhol ugyanolyan, több tonnás kőlapokból épített burkolat lett volna a környéken. A valóság az, hogy a hegyek geológiai szerkezete azonos, és mindenhol ugyanaz a vékonypados, viszonylag apróra töredezett, konglomerátumos üledékréteg bukkan fel. A konglomerátum nem más, mint természetes beton, kerek szemcséjű (vagyis folyóvízi eredetű), utólag geológiai és kémiai folyamatok által összecementált hordalék, ami a hegységképződés során összetöredezett.
  • A piramis létezése csak feltételezés. A tényt az elmélet felállítójának kell bizonyítani, és nem a szkeptikusoknak kell az ellenkezőjét. Az eredmények azonban eddig semmi olyat nem produkáltak, ami a piramis épített voltára, bármilyen emberi beavatkozásra bizonyítékot jelentenének. Attól még nem lesz bizonyíték egy feltételezés, hogy a napi sajtó bizonyított tényként számol be róla.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszniai piramisok völgye témájú médiaállományokat.