Gízai piramisok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Memphis és a Halottak Városa
Világörökség
All Gizah Pyramids.jpg
A gízai piramisok
Adatok
Ország Egyiptom
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, VI
Felvétel éve 1979
Elhelyezkedése
Gízai piramisok (Egyiptom)
Gízai piramisok
Gízai piramisok
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″
A Nagy Szfinx és Hafré piramisa Gízában, Kairó mellett. Mindkettő az Óbirodalom idején épült.
A Gízai fennsík látképe a piramisokkal
A gízai piramismező térképe

Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.

A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike.

A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették.

Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gízai piramisok témájú médiaállományokat.