I. Hentkauesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hentkauesz
Khentkawesz
előd
egyiptomi fáraó
utód
Sepszeszkaf?
Dzsedefptah?
IV. dinasztia v.
V. dinasztia
Uszerkaf?
Szahuré?

Khentkaus I 2.jpg

Uralkodása i. e. 2500 körül
Prenomen
M23
X1
L2
X1
M23
X1
L2
X1
G14

mw.t-nswt.wj-bjt.wj
Nomen
W17
X1
D28
D28 D28
S29 B7

ḫnt kȝw.s
Apja Menkauré
Anyja (?)
Férje Uszerkaf
Gyermekei Szahuré, Noferirkaré
Sírja Szakkarában
Hentkauesz sírja, háttérben Hufu piramisa, és a napbárka pavilonja

I. Hentkauesz ókori egyiptomi királyné, Menkauré leánya, Sepszeszkaf és Uszerkaf felesége, gyermekei Szahuré és Noferirkaré. Gyakorlatilag ezek azok az adatok, amelyek biztosan ismertek életéből, minden más csak feltevés, következtetés a IV. dinasztia végének gyér forrásai alapján.

Anyja ismeretlen, de nem Menkauré főfelesége, Hamerernebti. Elképzelhető, hogy első férje, Sepszeszkaf szintén Menkauré gyermeke volt – Hentkauesz apai féltestvére –, de az is feltehető, hogy Sepszeszkaf nem a királyi családból származott, és a vele kötött házasság legitimálta uralkodását. Ez esetben kissé érthetőbb lenne a királyi hatalom ekkor tapasztalható hanyatlása.

Hentkauesz túlélte Sepszeszkafot, és másodszor a junui -főpaphoz, Uszerkafhoz ment feleségül. Nem tudni, ekkor ki uralkodott ténylegesen, lehetséges, hogy Uszerkaf csak régens volt Dzsedefptah korai halála után. Ez esetben Hentkauesz királynőként is uralkodhatott. Címei ennek ellenére csak a „Király anyja”, illetve „a Két Ország urának anyja”, bár ezeket értelmezik úgy is, hogy valójában uralkodói címek („a Két Ország királya, a Két Ország királyának anyja”). Ezeket a címeket viszont csak fia, Szahuré trónra lépése után viselhette, vagy másik lehetőségként felvetődik, hogy esetleg mégis ő volt Dzsedefptah anyja is. Ráadásul II. Hentkauesz piramisában ugyanezek a címek megismétlődnek egy generációval később. Nem tudjuk azt sem, hogy gyermekeinek Sepszeszkaf vagy Uszerkaf volt-e az apjuk. A történetírás hagyományosan új dinasztiát (V. dinasztia) kezd Uszerkaffal, de nem kizárt, hogy nemcsak anyaágon, hanem apaágon is a IV. dinasztia utódai uralták utána is Egyiptomot.

I. Hentkauesz sírja a gízai piramismezőn áll. Szerkezetében lépcsős piramisra hasonlít, de eredetileg valószínűleg egy kissé aszimmetrikus, kétlépcsős masztaba volt, amelynek alsó lépcsője egy hatalmas sziklatömb. Ez nagyon hasonló első férje sírjához, első feltárói Sepszeszkaf sírjaként azonosították.

Hentkauesz és kora már néhány évszázaddal később a mitikus homályba veszett az egyiptomiak számára is. A Westcar-papirusz történetének fő szála Hufu udvarában játszódik. Dzsedefhór meséjében Rudzsedet Hentkauesszel azonosítható, aki a jóslat szerint Ré istentől három aranybőrű gyermeket szül, Uszerkafot, Szahurét és Noferirkarét. A Westcar-papiruszon említett családi viszonyokra – miszerint Uszerkaf a testvére lett volna az őt követő Szahurének és Noferirkarének – azonban a korabeli adatok semmilyen megerősítést nem tartalmaznak.

Titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
M23
X1
L2
X1
M23
X1
L2
X1
G14
Hiero Ca2.png
mw.t-nswt.wj-bjt.wj („A Két Ország királyának anyja”)
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
W17
X1
D28
D28 D28
S29 B7
Hiero Ca2.png
ḫnt kȝw.s

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kákosy László, Varga Edit. Egy évezred a Nílus völgyében (Memphisz az Óbirodalom korában). Budapest: Gondolat Kiadó, 60. o. ISBN nélkül [1970] 
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra. ISBN 963-368-463-3 (1997) , 138. o.
  • Málek, Jaromir. Az Óbirodalom, in: Shaw, Ian (szerk). Az ókori Egyiptom története (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiadó, 124–125. o. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes [2004] 
Előző uralkodó:
Sepszeszkaf vagy Dzsedefptah
Egyiptom uralkodója
i. e. 25. század vége
IV. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
Uszerkaf vagy Szahuré
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap