Váci Fegyház és Börtön
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Váci Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Pest megyei Vácon. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:
- az előzetes letartóztatással,
- a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és
- börtön fokozatú szabadságvesztésével
összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Előtörténete [szerkesztés]
- 1762-ben Mária Terézia királynő, császárné rendelkezett arról, hogy a tiszteletére épített diadalkapu melletti épületben „nemesi ifjak nevelőintézete” létesüljön. A bécsi Theresianum mintájára létrehozott intézmény az 1777–1778. tanévben kezdte meg működését.
- Mária Terézia fiának, II. József császárnak rendeletére 1784. szeptember 20-án a váci Theresianumot bezárták.
- 1808-ban az országgyűlés itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát, de azt végül 1825-ben Pesten nyitották meg.
- Ezután hosszabb ideig nem volt igazi gazdája, állaga leromlott.
A fegyintézet alapításától [szerkesztés]
- A ma is létező büntetőintézet jogelődjének létrehozásáról az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után, az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv életbe lépésével, 1854-ben döntött az Osztrák Igazságügyi Minisztérium, a hatósági fogház létrehozásáról szóló rendeletében.
- Alapító okirata szerint 1855-ben létesült, az első fegyencet az év novemberében fogadták be.
- A Csemegi-kódex életbe lépésével az intézetet kerületi börtönné, majd 1884-ben ismét fegyházzá alakították át.
- 1893-ban felépült a magánzárka-épület.
- A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben készült el.
- Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt. A fogvatartottak megmozdulásai közül az 1960-as és az 1963-as börtönsztrájk volt a legjelentősebb.
- A Büntető törvénykönyv 1978-as hatálybalépését követően az intézetet a szigorított őrizetesek elhelyezésére jelölték ki.
- Az objektum Duna-parti, lezárt területét 1996-ban átadták az önkormányzatnak.
- 1996-ig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskola.
- A fogvatartottakat 1880-ig vállalkozók foglalkoztatták, akik a rabokat az élelmezésért cserébe külső munkákban vették igénybe, a korabeli tapasztalat szerint jó haszon mellett.
- Az ipari jellegű munkáltatás 1920 után indult meg, amikor gazdasági gépeket és eszközöket előállító, bútorasztalos, vegyészeti és gombgyártó üzem, valamint képkeretező részleg működött.
- 1951-ben a „Földmunkálatokat Végző Egyesülés”, majd 1952-től a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) 101. számú vállalat keretében zajlott az üzemszerű munkavégzés.
Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Duna-Mix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szolgálja.
A Váci Fegyház és Börtönben sok híres személyiség töltötte büntetését politikai elítéltként, köztük Göncz Árpád, Mérei Ferenc és Bácsi József.
Irodalom [szerkesztés]
- Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)
- 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
Koordináták: é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 19° 07′ 19″
