Zsitvatoroki béke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn

A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte I. Rudolf magyar király (15761608), német-római császár (15761612) és cseh király (utóbbi kettő mint II. Rudolf) valamint I. Ahmed oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.[1]

Előzménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszú – vagy más néven tizenöt éves – háború (1591/1593-1606) a dunai Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség, a Német-római Birodalom és a Pápai Állam támogatásával. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A kezdeti keresztény sikerek után az erőviszonyok kiegyenlítődtek, így 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással zárult. A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kis-ázsiai felkelések és a perzsa támadások.

A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és Gévay Antal adta ki. Érdekessége, hogy a török és latin fordítások bizonyos részletekben nem egyeznek. Bayerle véleménye szerint ez nem hibás fordításból, hanem az egységes szöveg körüli megegyezés képtelenségéből, szándékos ferdítésből adódik a békeegyezmény megkötése érdekében. Emiatt mindkét fordítás hitelesnek tekinthető, de egyiket sem szignálta a szembenálló oldal delegációja.[2]

A béke pontjai, aláírói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
  • A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Szultánnak.
  • A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.[3]
  • Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
  • A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
  • A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
  • Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
  • A békét húsz évre kötötték.
  • A bécsi béke kiegészítésének tekintették.

Rudolf az békeszerződés megkötéséhez Molarth János és Althan Adolf tábornokokat, magyar részről Thurzó Györgyöt, Istvánffy Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődy Kristófot; Bocskai pedig Illésházy Istvánt, Nyáry Pált, Czobor Mihályt és Hoffmann Györgyöt küldte. Bocskai fölényének jeléül a magyar királyi területre vonatkozó pontokat aláírta. A békekötést Rudolf december 6-án írta alá.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az eredeti dokumentum valószínűleg magyarul íródott, a latin és török szerződések ennek fordításai. A török nyelvű dokumentumokat valószínűleg Almáson írta alá a delegáció (Bayerle, G. 1980: The Compromise at Zsitvatorok, Archivum Ottomanicum VI, 9).
  2. Lásd az 1. jegyzetben, 10-11. oldalon.
  3. A korábbi években 30.000 forintot kellett küldenie ajándékba a Szultánnak