Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte I. Rudolf magyar király (1576–1608), német-római császár (1552–1612) és cseh király (utóbbi kettő mint II. Rudolf) valamint I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál.[1]
Tartalomjegyzék |
Előzménye [szerkesztés]
A hosszú – vagy más néven tizenöt éves – háború (1591/1593-1606) a dunai Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai fejedelemség, a Német-római Birodalom és a Pápai Állam támogatásával. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoztak, akik közül sokat hajdúk közé szerveztek. A kezdeti keresztény sikerek után az erőviszonyok kiegyenlítődtek, így 1606-ban az eredeti állapothoz képest lényegében kevés változtatással zárult. A béke megkötéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a török birodalmat lekötötték a kis-ázsiai felkelések és a perzsa támadások.
A szerződést latin, török és magyar nyelven fogalmazták meg, és Gévay Antal adta ki. Érdekessége, hogy a török és latin fordítások bizonyos részletekben nem egyeznek. Bayerle véleménye szerint ez nem hibás fordításból, hanem az egységes szöveg körüli megegyezés képtelenségéből, szándékos ferdítésből adódik a békeegyezmény megkötése érdekében. Emiatt mindkét fordítás hitelesnek tekinthető, de egyiket sem szignálta a szembenálló oldal delegációja.[2]
A béke pontjai, aláírói [szerkesztés]
- Mindkét fél megtarthatta elfoglalt területeit.
- A császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a Szultánnak.
- A Habsburgok mentesültek az adófizetés alól.[3]
- Várakat megtámadni, rabokat ejteni tilos, a jelenlegi rabokat kiadják.
- A töröknek járó adót a hódoltsági falvak bírái szedik össze, nem török katonák.
- A királynak nem adózó nemesek a töröknek sem kell, hogy adót fizessenek, vagyonukban és személyükben szabadok.
- Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt.
- A békét húsz évre kötötték.
- A bécsi béke kiegészítésének tekintették.
Rudolf az békeszerződés megkötéséhez Molarth János és Althan Adolf tábornokokat, magyar részről Thurzó Györgyöt, Istvánffy Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődy Kristófot; Bocskai pedig Illésházy Istvánt, Nyáry Pált, Czobor Mihályt és Hoffmann Györgyöt küldte. Bocskai fölényének jeléül a magyar királyi területre vonatkozó pontokat aláírta. A békekötést Rudolf december 6-án írta alá.
Következmények [szerkesztés]
A békekötéssel kezdődött a törökök magyarországi uralmának hanyatlása.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Karl Nehring: Hungary and the treaty of Zsitvatorok, a short outline.
- Kereszt és félhold : A török kor Magyarországon (1526-1699)
- A Pallas nagy lexikona
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894 és 1898 között
- ↑ Az eredeti dokumentum valószínűleg magyarul íródott, a latin és török szerződések ennek fordításai. A török nyelvű dokumentumokat valószínűleg Almáson írta alá a delegáció (Bayerle, G. 1980: The Compromise at Zsitvatorok, Archivum Ottomanicum VI, 9).
- ↑ Lásd az 1. jegyzetben, 10-11. oldalon.
- ↑ A korábbi években 30.000 forintot kellett küldenie ajándékba a Szultánnak
