I. Ahmed oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ahmed
Sultan I. Ahmet.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1603. december 22. – 1617. november 22.
Elődje III. Mehmed
Utódja I. Musztafa
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született
1590. április 18.
Manisa
Elhunyt
1617. november 22. (27 évesen)
Isztambul
Gyermekei II. Oszmán oszmán szultán
IV. Murád oszmán szultán
Ibrahim oszmán szultán
Édesapja III. Mehmed
Tughra of Ahmed I.JPG
I. Ahmed aláírása

I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18.Isztambul, 1617. november 22.), az Oszmán Birodalom szultánja volt 1603-tól haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahmed III. Mehmed fiaként született 1590. április 18-án.

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapját követte a trónon 1603-ban, és az első oszmán szultán volt, aki kiskorúként lett uralkodó. Humánus és engedékeny ember volt, ezt azzal mutatta ki főleg, hogy nem ölette meg testvérét, Musztafát, aki később követte a trónon. Ismert volt lovaglási, vívási ügyességében, valamint kitűnő nyelvérzéke volt.[forrás?]

Magyarországi háborúja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországi háborúja kedvezőtlenül végződött a Birodalom számára.[forrás?] Ahmed hiába próbálta felkínálni a magyar koronát a felkelő Bocskai Istvánnak, az nem fogadta el.[1] Végül a Bocskai közbenjárásával megkötött 1606-os zsitvatoroki béke zárta le a harcokat: ennek értelmében a szultán elismerte Rudolf királyt császárnak és felmentette az évi adófizetés alól.[1] Ez az engedékenység összefüggésben állt a Birodalom gyengülésével, amely Ahmed alatt fokozatosan szembetűnővé vált.[1]

Perzsiai háborúja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahmed perzsiai harcai is veszteséggel végződtek: Grúzia és Azerbajdzsán Perzsiához került.[1]

Egyéb tettei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szultán legfőbb gyönyörét fényes mulatságokban, rabszolganőiben és a vadászatban találta,[1], a közigazgatásban a demoralizáció és korrupció általánossá lett. A dohány használatát viszont az ő ideje alatt vezették be a Birodalomban. A szultán ma főként az Ahmed szultán mecsetje révén ismert (másként: Kék mecset), amely a muszlim építészet egyik remekműve.[forrás?]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahmed fiatalon, 27 éves korában hunyt el 1617. november 22-én tífuszban[forrás?]. A trónon fivére, I. Musztafa követte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
III. Mehmed
Oszmán szultán
16031617
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Musztafa
Elődje:
III. Mehmed
Kalifa
16031617
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
I. Musztafa