Orhán oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orhán
Orhan I.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1326 – 1362 tavasza
Elődje I. Oszmán
Utódja I. Murád
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született
1281/1284
Söğüt
Elhunyt
1362. márciusa/áprilisa (81 évesen)
Bursa
Gyermekei I. Murád oszmán szultán
Édesapja I. Oszmán
Tughra of Orhan.JPG
Orhán aláírása

Orhán, más (régies) írásmóddal Urchán[1] (Söğüt, 1281/1284Bursa, 1362. márciusa/április vége) volt az újonnan megalakult Oszmán Birodalom beje 1326 és 1362 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bursa elfoglalása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Oszmán fiaként született 1281 körül. Édesapja halála után, 1326-ban lépett a trónra.[1] Uralkodása kezdetén elfoglalta a megerősített Bursát, ahol magának díszes palotát épített.[1] A palota kapuja fölé a "magas porta" feliratot vésette.[1] Ezzel a névvel azontúl országuk fővárosát jelölték a törökök.[1]

Eljutás a Fekete-tengerig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oszmán kiterjesztette birodalmának határait a Propontiszig és a Hellészpontosz szorosáig.[1]

Európa kapuja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orhán fia, Szulejmán 1356-ban – Gallipoli erősségét elfoglalva – Európa földjére lépett[1] Így az Oszmán Birodalom egy nagyon fontos hídfőhöz jutott, amelynek segítségével átjárhattak Európába.[forrás?] Orhán – miután tanácskozott öccsével Alaeddinnal az elfoglalt területek polgári kormányzása felől – megvetette alapját az oszmán államjognak.[1] Ezek után az országot 3 katonai kerületre (szandzsák) osztotta, öccsét pedig kinevezte a birodalom első nagyvezírivé.[1] Orhán egyik legnevezetesebb alkotása az állandó hadsereg megalapítása volt, amely katonáit a keresztény fiúgyermekek szolgáltatták.[1] E hadtestet alapítójaa "jenicseri" ("janicsár") azaz "új csapatnak" nevezte el.[1] A janicsárság volt a szigorúan fegyelmezett, jól begyakorolt gyalogság magva.[1] A hadsereg másik részét a szpáhik, a rendes lovasok alkották, amelynek legénységét – öröklött hadkötelezettsége fejében – a meghódított területeken jobbágyi javadalmak élvezetével jutalmazták.[1] Az Európában ekkoriban még ismeretlen katonailag és polgárilag szervezett állandó hadseregben gyökerezett az oszmánok hatalmának túlsúlya ellenségeik fölött.[1]

Házasság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orhán hódításai (világos pirossal)

Anatólia legnagyobb részének meghódítása után Orhán feleségül vette Helént, VI. (Kantakuzénosz) János (V. (Palailogosz) János bizánci császár ellenfele) leányát, és segítette ennek trónra jutását.[forrás?]

Utódlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orhán 36 évnyi uralom után mintegy 81 évesen hunyt el 1362 tavaszán, birodalmát pedig fia, I. Murád örökölte.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ismeretlen asszonytól:
  • Orhán 1316-ban feleségül vette a bizánci Aszporsát. 2 gyermekük született:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
I. Oszmán
Oszmán szultán
13261362
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Murád