Ibrahim oszmán szultán
| Ibrahim | |
 |
|
|
|
|
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje 1640. február 9. – 1648. augusztus 8. |
|
| Elődje | IV. Murád |
| Utódja | IV. Mehmed |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1615. november 5. Isztambul |
| Elhunyt | 1648. augusztus 12. (32 évesen) Isztambul |
| Édesapja | I. Ahmed |
 |
|
| Ibrahim aláírása | |
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.[1]) oszmán szultán 1640-től 1648-ig (halála előtt trónfosztották).
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Ifjúkora [szerkesztés]
Ibrahim 1615. november 5-én született I. Ahmed fiaként.
Trónralépése [szerkesztés]
Bátyját, IV. Murádot követte a trónon, mint Oszmán szultán törzsének utolsó sarja és törzsatyjává lett az utána következő összes szultánoknak.[1] Kegyetlen, kapzsi és költekező fejedelem volt[1], úgy vonult be a történelembe mint "Ibrahim az őrült". Nagyon rövid idő alatt sikerült a Birodalmat az összeomlás szélére vinnie. Az igazi uralkodó édesanyja, Kosem Szultána volt, aki Murád halála után végképp átvette az irányítást.[forrás?]
Tényleges uralkodása [szerkesztés]
Ibrahim uralkodása elején nem avatkozott bele a politikába, de idővel beleszólt a vezetésbe és kivégeztetett néhány vezírt.[forrás?] Háborúba keveredett Velencével Kréta birtoklása miatt – e háborút már csak fia tudta befejezni.[1]
Halála [szerkesztés]
Ibrahimot még az ulemák (iszlám vallástudósok) és a janicsárok is csakhamar meggyűlölték.[1] Amikor pedig az egyházi javakra is kivetette az adót, és megtagadta a janicsároknak járó zsoldot, 1648. augusztus 8-án letették a trónról, és negyednapra megfojtották.[1] A trónon fia, IV. Mehmed követte.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Ibrahim (1.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Lásd még [szerkesztés]
| Elődje: IV. Murád |
|
Utódja: IV. Mehmed |
| Elődje: IV. Murád |
|
Utódja: IV. Mehmed |
|
||||||||||||||||
