III. Mehmed oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Mehmed
Mehmed III.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1595. január 27. – 1603. december 22.
Elődje III. Murád
Utódja I. Ahmed
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született
1566. május 26.
Isztambul
Elhunyt
1603. december 22. (37 évesen)
Isztambul
Gyermekei I. Ahmed oszmán szultán
I. Musztafa oszmán szultán
Édesapja III. Murád
Tughra of Mehmed III.JPG
III. Mehmed aláírása

III. Mehmed (Isztambul, 1566. május 26.Isztambul, 1603. december 22.) az Oszmán Birodalom szultánja 1595-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed 1566. május 26-án született III. Murád fiaként. Ő volt az utolsó oszmán uralkodó, akit még megfelelő módon készítettek fel az uralkodásra: 16-odik életévétől kezdve trónra léptéig Manisában, Nyugat-Anatóliában volt szandzsákbég.[1] (Az utána következő szultánok már mind a szultáni szerájban, Isztambulban nevelkedtek.[1])

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murád édesapja halála után, 1595-ben lépett trónra.[2] Trónralépte után mind a 19 fiútestvérét megölette.[2] A testvérgyilkosságokat a oszmán törvények kívánták meg.[1] Csupán 8 évig tartó uralkodása alatt – édesatyjához hasonlóan – alig törődött a kormányügyekkel.[1] A tulajdonképpeni hatalmat a szultán édesanyja (a válide) gyakorolta.[3] A nagyvezírek még gyorsabban váltották egymást, mint III. Murád idejében.[4]

Magyarországi hadjárat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodása alatt folytatódott a tizenöt éves háború.[4] A Porta számára különösen veszélyessé vált a helyzet, amikor a dunai fejedelemségek (Erdély, Moldva, Havasalföld) egyesült hadserege 1595 októberének végén a havasalföldi Gyurgyevónál (Giurgiu) legyőzte az oszmán csapatokat.[4] (A csata során a havasalföldi vajda, Vitéz Mihály kiemelkedő szerepet játszott.[4]) Erdély fejedelme, Báthory Zsigmond a Habsburgok fennhatóságát már az év januárjában elismerte, így a Portának nem volt más választása: érdekeit háborúval kellett megvédenie.[4]

Mehmed Szegedre érkezve 150 000 fős hadával, Dsáfer pasát Szolnokra küldte, maga pedig 1596. szeptember 21-én Eger ellen fordult, melynek őrsége a várat október 13-án feladta.[2] Csak ezután, október 22-én érkezett meg Erdélyből Báthory Zsigmond fejedelem 45 000 fős serege, akikkel a királyi fővezér, Miksa főherceg seregei Mezőkeresztesnél egyesültek.[2] Október 26-27-én a két napig tartó mezőkeresztesi csatában a magyar-osztrák seregek először megfutamították a török sereget, de a szétszéledő és zsákmányt kereső győzteseket a visszatérő török sereg megrohanta és legyőzte.[2] Ez volt egyébiránt az utolsó oszmán győzelem nyílt csatában.[4]

További események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed vezérei tovább folytatták a tizenöt éves háborút.[2] Pálffy Miklós 1598-ban visszafoglalta Győr várát, majd Tatát, Veszprémet és Palotát[2]; Ibrahim, az új nagyvezír ellenben Kanizsát kerítette kézre.[2]

Vitéz Mihály 1601-ben bekövetkezett halála után Moldva és Havasalföld rákényszerültek, hogy az oszmán fennhatóságot újra elismerjék, az osztrákokkal folytatott háború azonban még 1606-ig tartott[4] (amit Mehmed már nem ért meg).

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmed viszonylag fiatalon, 1603. december 22-én, 37 évesen halt meg. A trónon fia, I. Ahmed követte.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Matuz József (Josef Matuz): Az Oszmán Birodalom története (eredeti kiadás: Das Osmanische Reich, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1985), fordította Schweiger István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963 05 5387 2, 113. oldal
  2. ^ a b c d e f g h Bokor József (szerk.). Mohammed (3.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  3. Matuz, i.m., 113–114. oldal
  4. ^ a b c d e f g Matuz, i.m., 114. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
III. Murád
Oszmán szultán
15951603
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Ahmed
Elődje:
III. Murád
Kalifa
15951603
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
I. Ahmed