Abdul-Aziz oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abdul-Aziz
Sultan Abdullaziz of the Ottoman Empire.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1861. június 25. – 1876. május 30.
Elődje I. Abdul-Medzsid
Utódja V. Murád
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született
1830. február 9.
Isztambul
Elhunyt
1876. június 4. (46 évesen)
Isztambul
Gyermekei II. Abdul-Medzsid oszmán kalifa
Édesapja II. Mahmud
Tughra of Abdülaziz.JPG
Abdul-Aziz aláírása

Abdul-Aziz (Isztambul, 1830. február 9.Isztambul, 1876. június 4.) oszmán szultán 1861-től 1876-ig (trónfosztották).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abdul-Aziz 1830. február 9-én született II. Mahmud fiaként (és I. Abdul-Medzsid testvéreként).

Trónralépte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bátyja halála után, 1861-ben lépett trónra. A régi szokás ellenére nem ölette meg elődjének fiait, és abban is szakított az oszmán hagyománnyal, hogy azoknál sokkal fiatalabb fiát, Izzeddint szánta utódjául.[1]

Uralkodóként nem igazolta a belé helyezett várakozásokat.[1] Tanácsában és palotájában élesen szembenállottak egymással az ó-török és a nyugathoz hajló új-török párt; kormánya pedig angol, majd orosz befolyás alá került – anélkül, hogy a szultán iránytani bírta volna a politikát.[1] Nem nagyon avatkozott be a kormányzás dolgaiba, egyedüli elfoglaltsága az volt, hogy az államot egyre nagyobb adósságokba verte, ami végül is hihetetlenül nagy inflációhoz vezetett.[forrás?]

Az állam helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1867-es Párizsba utazása nem a reformok kezdetét jelezte – mint remélték –, hanem a szultán tékozlási hajlamának erősödése még jobban elősegítette az állam pénzügyi helyzetének romlását.[1] Emellett sem a közigazgatás, sem a keresztények és a mohamedánok között való viszony nem javult.[1] Az állam pedig egy idő után már nem bírta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet egyre veszedelmesebb lett, mivel még a – z Abdul-Aziz által jelentős támogatásban részesített – hadsereg és tengerészet terén is csak külső eredmények mutatkoztak.[1]

Az 1868-as krétai, majd az 1875-ös boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatta a birodalom gyöngeségét.[1] Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatyevnek, az orosz követnek befolyása alá került.[1]

Trónfosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hazafias párt csak a szultán bukásában látta a helyzet megoldását, és miután a szofták felkelése 1876. május 11-én új kormány kinevezésére bírta Azizt, maguk a kormány fejei kényszerítették lemondásra a szultánt május 30-án.[1] A birodalom élére öccsét, Murádot kiáltották ki utódjául.[1]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerencsétlen Abdul-Aziz néhány nap múlva, június 4-én – mint akkor állították – maga vetett véget életének[1]: felvágta az ereit.[2] Öt évvel később Midhát és Nuri pasákat a volt szultánon elkövetett gyilkosság vádjával halálra ítélték, de nem kivégzésük helyett Arábiába száműzték csak őket.[1]

Abdul-Aziz halálakor 46 éves volt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hét gyermeke volt:

  1. Yussuf Izz-ed-din herceg (szül. 1857)
  2. Saliha hercegnő, Iszmail Pasa felesége
  3. Nazime hercegnő, Khalid Pasa felesége
  4. II. Abdul-Medzsid herceg (szül. 1868. május 29.)
  5. Emine hercegnő, Mohamed Bey felesége
  6. Esma hercegnő, Mehmed Bey felesége
  7. Shefket herceg (18721899)
  8. Seyfeddin herceg

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l Bokor József (szerk.). Abd ul Aziz, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  2. Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
I. Abdul-Medzsid
Oszmán szultán
18611876
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
V. Murád
Elődje:
I. Abdul-Medzsid
Kalifa
18611876
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
V. Murád