VI. Jóannész bizánci császár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| VI. Jóannész | |
 |
|
|
|
|
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje 1347. május 31. – 1354. december 10. |
|
| Elődje | V. Jóannész |
| Utódja | V. Jóannész |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1292 Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1383. június 15. (91 évesen) Misztra, Peloponnészosz |
| Házastársa | Iréne |
| Gyermekei | Mátyás Mánuel Mária Theodora Helena Andronikosz |
VI. Jóannész Kantakuzénosz (görögül: Ἰωάννης ΣΤʹ Καντακουζηνός), (1292 – 1383. június 15.) bizánci császár 1347-1354.
A hatalom megragadása [szerkesztés]
Jóannész Kantakuzénosz anyai ágon rokona volt a Palaiologoszoknak, és 1328-ban III. Andronikosz teljhatalmú irányítójává tette a birodalom ügyeinek. Amikor a császár meghalt, őt lett az alig kilenc éves trónörökös, V. Jóannész régense. Ilyen minőségében erős ellenzéke akadt, mire elmenekült, császárrá kiáltotta ki magát VI. Jóannész néven és polgárháborút kezdett, melyet végül ő nyert meg az Oszmán Birodalom segítségével. Ekkor bevonulhatott Konstantinápolyba, és a törvényes uralkodót háttérbe szorítva egymaga kormányozta a Bizánci Birodalmat.
VI. Jóannész uralma és bukása [szerkesztés]
Ebben az időben az amúgy is gyenge lábakon álló birodalmat minden irányból támadás érte: a szerbekkel és a genovaiakkal folyt csatározás. Ez utóbbiaknak kolóniája volt Galatában, és pénzügyeik szorosan összefonódtak a bizánci udvaréival. A másik oldalon pedig ott volt a kockázatos szövetség a törökökkel, akik egyébként a Jóannészok uralma vége felé (1354-ben) szereztek állandó területet Európában: Gallipolit.
A császár a belső gondokat előszeretettel oldotta meg idegenek alkalmazásával, zsoldot azonban képtelen volt fizetni, így hadereje saját városait fosztogatta, hogy megélhessen. Emellett jelentős terheket is rótt alattvalóira, akik az eleve népszerű Palaiologosz Jóannész mellett foglaltak állást, és zökkenőmentessé tették annak hét évnyi háttérbe vonultság után bekövetkező hatalomátvételét.
Utóélete [szerkesztés]
Jóannészt kolostorba záratták, ahol felvette a Joazáf Khrisztodulosz nevet. Fiai temették el a Peloponnészoszi-félszigeten, Misztrában. Négykötetes Történelem c. műve, mely az 1320-1356 közötti időszakot foglalja össze, kritikával olvasandó, és szerencsére rendelkezésünkre áll összehasonlítási alapként Gregorasz Niképhorosz munkája. A császár könyvének érdeme, hogy egységes, az eseményeket pedig a főszereplő – önmaga – köré rendezi, viszont nem megbízható azon esetekben, amikor nem közvetlenül róla van szó.
| Előző uralkodó: V. Jóannész |
|
Következő uralkodó: V. Jóannész |
