Ahmed szultán mecsetje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ahmed szultán mecsetje
(Sultanahmet Camii)
Brainsik-bluemosque.jpg
A Sultan Ahmed mecset, melyet Kék mecset néven ismernek

Vallás iszlám
Építési adatok
Stílus klasszikus oszmán
Építés kezdete 1609
Építés befejezése 1616
Építtető I. Ahmed
Tervező Sedefhar Mehmet Ağa
Alapadatok
Magasság kupola: 43 m
Torony 6 minaret
Építőanyag kő, márvány
Elhelyezkedése
Ahmed szultán mecsetje (Törökország)
Ahmed szultán mecsetje
Ahmed szultán mecsetje
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 19″, k. h. 28° 58′ 36″Koordináták: é. sz. 41° 00′ 19″, k. h. 28° 58′ 36″
Isztambul történelmi negyedei
Világörökség
Jean-Baptiste van Mour 002.jpg
A régi Konstantinápolyi Hippodrom, bal oldalon a Kék mecset. Jean-Baptiste van Mour festménye a 18. századból
Adatok
Ország Törökország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV
Felvétel éve 1985
Elhelyezkedése
Ahmed szultán mecsetje (Törökország)
Ahmed szultán mecsetje
Ahmed szultán mecsetje
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 00′ 20″, k. h. 28° 58′ 35″

A Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje (törökül Sultanahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Szophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására. A mecsethez tartozó épületegyüttesben találhatjuk az alapító szultán síremlékét, egy medreszét (iskola[1]) és egy kórházat. A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törökök számára megalázó zsitvatoroki béke, valamint a Perzsiával szemben elvesztett háború után I. Ahmed szultán úgy döntött, hatalmas mecsetet építtet Konstantinápolyban, Allah kiengesztelésére. Míg elődei a háborús zsákmányból fizették a mecsetek építését, I. Ahmed kénytelen volt a kincstárból fedezni azt. Ezzel azonban magára vonta az ulema, a muszlim hittudósok haragját.

A mecsetet a Konstantinápolyi Palota (a bizánci császárok palotájának) helyére tervezték, a Hagia Szophia-val szemben. A dzsámi déli oldalának nagy része ennek a palotának az alapjaira épült, a pince és a kripták fölé. Az építkezések miatt több, a helyszínen lévő palotát, illetve a Hippodrom egy részét is le kellett bontani.

Az építkezést 1609-ben kezdték, a szultán azt akarta, hogy ez a mecset legyen a birodalom első számú imahelye. Az épületet Szinán mester tanítványa, Sedefhar Mehmet Ağa tervezte. Az építkezés részleteit nyolc kötetben írták le, melyek ma a Topkapı Palota könyvtárában láthatóak. A megnyitót 1617-ben tartották, bár az épület teljes egészében csak I. Musztafa szultán uralkodása idején készült el.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az udvarba vezető kapu

A Kék mecset az oszmán mecsetépítészet két évszázados fejlődésének az eredményeképp született meg. Az oszmán építészet klasszikus korszakának remekeként tartják számon. A Szinánnál tanult építész kiválóan elsajátította mestere technikáit: a mecset hatalmas méretű, lenyűgöző és pompázatos külsejű. Belső tere azonban nélkülözi Szinán kreatív gondolkodásmódját.

Külső jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mehmet pasa hatalmas anyagtömbökkel dolgozott, főként kővel és márvánnyal. A mecset alaprajza szabálytalan, mivel az építkezéskor a helyszín adottságait és már meglévő építményeit is figyelembe kellett venni. A fő homlokzat a hippodromra néz. Az imaház négylevelű lóhere alakú, melyet kupolák és félkupolák csoportja fed. Mindegyik kupolához három exedra[2] tartozik, melyek a hatalmas központi kupolába torkollanak, aminek átmérője 23,5 méter, magassága 43 méter. A kupolákat négy hatalmas oszlop tartja, melyek az edirnei Szelim-mecsetet juttatják eszünkbe. Az oszlopok alja masszív márványtömbökből készült, tetejüket ékes írás díszíti.

A mecsetet övező udvar csaknem akkora, mint a mecset maga. A központi hatszögletű szökőkút a kert méretéhez képest elég kicsi. Az óriási méretű, de szűk kapu az egyetlen, ami megtöri a tornác monoton jellegét.

A kert nyugati bejárata fölött egy nehéz vaslánc függ. A szultán volt az egyetlen aki lóháton mehetett be az udvarba, ekkor a lánc miatt le kellett hajtania a fejét. Ez egy szimbolikus mozdulat: a világi hatalmasság megalázkodik az égi hatalmasság előtt, mikor a házába lép.

Belső jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mecset belseje a kupolákkal

A mecset belsejének egy részét 20 000 kézzel készített izniki csempe borítja, ötven különböző motívummal (egyes csempék tradicionális, mások virág-, gyümölcs- és ciprusmotívumokkal díszítettek). A csempéket a kézműves mester, Kaşıcı Hasan irányításával készítették. A csempékre kifizethető összeget a szultán egy rendeletben határozta meg, a csempeárak azonban gyorsan emelkedtek, így később egyre rosszabb minőségű csempékkel burkolták a mecset belsejét. Ennek eredményeképpen a színük megfakult, fényük tompult. A hátsó erkélyt borító csempék pedig másodkézből valóak: az 1574-ben leégett Topkapı Palota háreméből „hasznosították újra”.

A belső tér felsőbb szintjeit kék csempe borítja, de nem túl jó minőségű. Körülbelül 200 üvegablak gondoskodik a fényről. A csillárokon strucctojások vannak, melyek a pókhálók megelőzésére szolgálnak, elriasztják a pókokat[3] A dekoráció között találunk Korán-idézeteket, a padlón pedig olyan szőnyegeket, melyeket hívők adományoztak az imaháznak.

A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, a Mekka irányát jelző falifülke.[4] A Kék mecset mihrábja gondosann faragott márványból készült, cseppkő formájú. A hozzá kapcsolódó falakat kerámiacsempék borítják. Tőle jobbra található a gazdagon díszített minber vagy pulpitus, ahonnan az imám vezeti az istentiszteletet péntekenként, illetve ünnepnapokon. A mecsetet úgy tervezték, hogy minden pontján kitűnően lehessen hallani az imámot.

A mecset délkeleti sarkában található a szultáni kioszk, melyhez két kisebb pihenőszoba is társul. Ezekben a pihenőszobákban húzódott meg a nagyvezír a janicsárok 1826-os lázadása idején. A szultáni fülkét tíz márványoszlop tartja, saját mihrábbal rendelkezik, melyet régen jáderózsák és aranybevonat díszített.[5] A fülkében 100 darab, arannyal díszített Korán is volt, beépített és aranyozott könyvespolcokon.[6]

A lámpákat és csillárokat drágakövekkel, kristálygömbökkel és arannyal díszítették.[7] Ezeket később eltávolították, nagy részük múzeumba került.

A falakon látható hatalmas táblákon kalligrafikus írással a kalifák neveit és Korán-idézeteket láthatunk, melyeket eredetileg a kalligráfia 17. századi mestere, Ametli Kasım Gubarım vésett fel. Az írásokat azóta többször restaurálni kellett.

Minaretek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökországban két mecset van, mely hat minarettel rendelkezik, az egyik a Kék mecset, a másik dzsámi Adanában látható. Az építkezés időszakában erősen kritizálták a szultánt a mecset hat minaretje miatt, hiszen a mekkai mecsetnek is ugyanennyi minaretje volt. A szultán úgy küszöbölte ki a problémát, hogy pénzt ajánlott fel egy hetedik minaret építésére a mekkai mecsethez.

A hatból négy minaret a mecset négy sarkánál áll, ceruza formájúak, mindegyiken három erkély található, cseppkő alakú gyámkövekkel. A másik két minaret hátrébb helyezkedik el, és két-két erkéllyel rendelkeznek.

A müezzin, az imára hívó vallásos személy, régen minden nap ötször megmászta a magas minaretek lépcsőit, hogy imára hívja a hívőket. Ma már a modern technikának köszönhetően erre nincs szükség: hangosbeszélőből sugárzik keresztül az Óvároson a Kék mecset imaéneke. Napnyugatkor törökök és turisták egyaránt a mecsethez járulnak, hogy a szemben lévő parkból, a lenyugvó nap fényében hallgathassák a kivilágított mecsetből felzendülő éneket.

Multimédia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(video)
A Kék mecset belső tere (info)
Rövid videó, mely a Kék mecset belsejét mutatja (forrás)
Nem tudja lejátszani a videót? Wikipédia:Média segítség.


Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kék mecset hat minaretje

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kislexikon
  2. Félkör alakú fülke
  3. Sultan Ahmet Cami
  4. Mihrab
  5. Öz, T., "Sultan Ahmet Camii'. Vakiflar Dergisi, I, Ankara, 1938
  6. Evliya Efendi, Narrative of travels in Europe, Asia, and Africa in the seventeenth century; London, 1846
  7. Naima M., Annals of the Turkish Empire from 1591 to 1659 of the Christian Era; Frazer, London, 1832

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Goodwin G. A History of Ottoman Architecture. Thames & Hudson Ltd., London, 2003; ISBN 0-500-27429-0
  • Turner, J. (ed.). Grove Dictionary of Art. Oxford University Press, USA; New edition (1996); ISBN 0-19-517068-7
  • Sheila S. Blair, Jonathan M. Bloom. The Art and Architecture of Islam, 1250-1800. Yale University Press, 1994; ISBN 0-300-05888-8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahmed szultán mecsetje témájú médiaállományokat.